Amikor megjelent az első kombájn
Itt a nyár, eljött Péter és Pál apostolok ünnepe is, indulhat az aratás. Amit ma már néhány fesztivál kivételével teljes mértékben kombájnokkal végeznek. E gépek első darabjai az 1940-es, 50-es évek fordulóján jelentek meg Magyarországon. Nézzük hát meg az „első fecskéket”, amikért már természetesen a nagy Szovjetuniónak lehettünk hálásak.
A kézi aratásról és a cséplés gépesítéséről már volt szó ezeken a hasábokon, megismerhettük a munka menetét, nehézségeit. A kombájnok elterjedés valóban hatalmas változást idézett elő a magyar mezőgazdaságban is. Az egy helyben álló, és a gabonaszemek kinyerésére alkalmas cséplőgéppel szemben a kombájnok az aratás fáradságos munkáját is elvégezték. Le is vágták a gabonát, aztán pedig el is csépelték menet közben. Az önjáró szerkezeteket az Egyesült Államokban már használták a két világháború között, majd a Szovjetunió közvetítésével megjelentek a megszállt, a szocializmust építő országokban is. Az 1949-es őszi Budapesti Nemzetközi Vásárról szóló tudósításban láthatjuk először ezt a Szovjetunióban készült gépezetet, hogy aztán a most vizsgált, az 1950 júliusában a mozikba került tudósításban megfigyelhessük munka közben is. Ebben az anyagban tűnnek fel először magyar másolatai is, amelyeket az 1939-es alapítású albertfalvi EMAG-ban (Első Magyar Gazdasági Gépgyár) készítettek. A két gépezet között láthatóan nincs nagyobb különbség.
A tudósítás elején egy kézzel arató gazdát, és a család munkáját mutatja a kamera. A középparaszt, tehát 25 hold alatti birtokkal rendelkező vásárhelykutasi, később székkutasi Szabó Sándor talán éppen ama több száz összeesküvő közé tartozott, akik a Hódmezővásárhely melletti tanyavilágban nem tudtak beletörődni a kommunisták hatalmába és szervezkedni kezdtek. A Fehér Gárda összeesküvést Blahó János gazda és Kovács István szeszfőzdés vezette, de az elejétől fogva ott voltak a mozgalomban az ÁVH ügynökei is. Az 1949 augusztusában induló mozgalmat 1950 őszén számolták fel, harminc embert állítottak iszonyatos verések után bíróság elé. A Fehér Gárda vezetőit végül 1951. januárjában ítélték halálra és március 30-án végezték ki.
PL