Ahogy a fuvaros fia kilovagolt az elnöki palota parkjába
Az Osztrák-Magyar Monarchia ádáz ellenfeléről és szétverésének talán legfőbb felelőséről, Tomas Masarykról tett elérhetővé egy nem egészen 22 perces korabeli propagandafilmet a Cseh Nemzeti Filmarchívum az EFG honlapján. A szociológus és filozófiaprofesszor volt az, aki kimondta: „pereat Austria et fiat justicia!” (Pusztuljon Ausztria, és győzzön az igazság!). A trianoni békeszerződésnél is elévülhetetlenek az „érdemei”, akárcsak jugoszláv és román kollégáinak.
Thomas Masaryk egy köpcsényi, magyar állampolgárságú fuvaros apától és félig német szakácsnő anyától született Holonin városkában, a morva és a mostani szlovák határ közelében. Visszaemlékezése szerint jól beszélt magyarul és többször járt a Balaton mellé nyaralni, a brünni gimnázium és a bécsi egyetem elvégzése után pedig magántanár lett a császárvárosban. Szociológusnak az öngyilkosságról 1881-ben írott tanulmánya (Az öngyilkosság mint a modern civilizáció tömegjelensége) miatt tartják, ami ugyan 16 évvel megelőzi Durkheim hasonló témában írott művét, mégis inkább a franciát tartják a szociológia atyjának. Masaryk ugyanakkor Platónról szóló doktori értekezése mellett a hipnózisról és később az alkoholizmus káros hatásairól is írt tanulmányokat. Lipcsében ismerte meg amerikai feleségét, aki 45 éven át hű társa lesz küzdelmeiben, és a cseh szociáldemokrata párt aktivistájaként is tevékenykedik. Masaryk is tanulmányozta Marx és Engels írásait, de beállítódásra leginkább a polgári liberális jelzőt lehet alkalmazni. 1882-ben a prágai egyetem filozófiaprofesszora, itt lesz tanítványa Beneš és Štefaník, akik majd a Csehszlovák Nemzeti Tanácsban is segítik munkáját. Politikai nézeteit, a monarchia föderalizálására vonatkozó elképzeléseit maga szerkesztette lapokban, folyóiratokban és könyveiben is kinyilvánítja. 1891-től parlamenti képviselő Bécsben, ugyanakkor vizsgálatot folytat a polnai vérvád kapcsán is, kimutatva annak abszurditását. Mivel Bécs nem akceptálja a Monarchia föderális átszervezéséről szóló elgondolásait, 1914 őszén elhagyja az országot, képviselőként, a Monarchia útlevelével utazgat és szervezkedik hazája ellen. Hollandiában, Genfben, Párizsban, Londonban él, főként az amerikai csehek pénzén, és politikai kapcsolatokat épít. 1917-ben ott van Oroszországban a Cseh Légió megszervezésénél, majd innen az Egyesült Államokba utazik, ahol meggyőzi Wilson elnököt elképzeléseinek helytállóságáról. Ez olyannyira sikerül neki, hogy a franciák mellett az amerikai politika lesz az, ami ezeket maradéktalanul elismeri és segíti őt a megvalósításukban.
A képre kattintva juthat el a filmig
A propagandisztikus eszközökkel bőven operáló filmet 1923-ben készítették el cseh nyelvű feliratokkal. A művészinek szánt felvételeket, animációkat és illusztrációs betéteket is tartalmazó filmes alkotás először természetesen Csehszlovákia első elnökének (1935-ig, nyugdíjazásáig még három ciklusra megválasztották) szülőházát, pontosabban annak rajzát mutatja, majd az iskolás évek helyszínei következnek, amiket felvett jelenetek mellett egy jó vastag aszalt szilvával meghintett kenyérszelettel is illusztrál a film készítője. És ha már illusztráció, hát van itt kikötözött, nyakában hurokkal szenvedő csehszlovák nép, láncokat szaggató karok és Ausztria ácsolta akasztófák miatt fenyegetően ökölbe szorított kéz is. Nagyon meggyőző az alkoholizmus ártalmas voltát illusztráló kocsmai, majd pedig a feleséggel és gyermekkel súlyosbított kocsma előtti jelenet, de az is nagyon meggyőző, ahogy az ódon könyvtárban a kamera felé közeledő nagy tanító, Koméniusz lassan átúszik Masaryk képébe. A Cseh Légióról is láthatunk snitteket, amint masíroznak, vagy lövik az ellenséget és végül az utolsó perceken a kilovagló idős elnököt láthatjuk, amint óvatosan elindul, majd pedig még vágtat is lovával kastélyának gyönyörű parkjában.
Pálffy Lajos