Gobbi Hilda-emlékév

Az „örökfürge agyonnyűhetetlen”, akinek nagyon sokat köszönhet a színházi társadalom.

„Játszott ezüstös hajú dámákat, penészes szempillájú házsártosokat, loncsos toprongyrémeket, boszorkákat, idős hölgyeket, ütődött vagy ravasz mosónőket, bölcs és jó munkásasszonyokat, lumpensatrafákat, mese-vasorrú bábákat és vérszívó kapitalistánékat; játszott arisztokrata nagymamákat és proletár nagyanyókat, ezüstkanáltolvaj reszketeg szeniliseket és örökfürge agyonnyűhetetleneket, agg delnőket és roskatag töpörödötteket, félelmetes spinéket és nevetséges szipirtyókat, méltóságos rémdémonokat és alkoholtól kiégett csőlakókat. Volt vén és még vénebb…” (Molnár Gál Péter)

A fenti jellemzést maga Gobbi Hilda (1913–1988) idézi a sok öniróniával, humorral és mélységes életszeretettel megírt Közben című önéletrajzi könyvében (Szépirodalmi Kiadó, 1982). A 26 évesen már Mirígyet, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjének boszorkányát alakító színésznő pályája nem a sugárzó szépségű női főszerepekről szólt. Mégis boldogan és rendkívüli szakmai alázattal alakította a legkisebb szerepeket is. Egész élete a színházról és a színházért szólt. Pályája az Akadémia elvégzése után a Nemzeti Színházban kezdődött, ahol a második világháború illegalitásban töltött évei után folytatódott is. Az 1956-os események hatására azonban szakított elvtársaival, így 1960-ban a József Attila Színház társulatához került. Egy évtized után ismét a Nemzeti tagja lett, majd 1982-ben az alakuló Katona József Színház csapatához csatlakozott. Sokszínű pályáján alakított klasszikus szerepeket (Gertrudis – Katona József: Bánk bán, Gertrud – Shakespeare: Hamlet, Karnyóné – Csokonai Vitéz Mihály címszerep), fellépett nadrágszerepekben (Nyilas Misi – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Ferenc reichstadti herceg – Rostand: A sasfiók), és játszott kortárs, mégis legendává váló előadásokban (Rizi – Örkény István: Pisti a vérzivatarban, Az anya – Schwajda György: A szent család, Vénasszony – Spiró György: Csirkefej).

A Baszkircsev Máriában, 1935-ben

Film- és televíziós szerepeiben is az igényes művészetet képviselte, akár kabarétréfában, akár klasszikus műben játszott. Szabó néniként a rádió népszerű hangjátéksorozatában számos közügyet vállalt fel és közvetített hallgatók felé évtizedeken át, nemcsak itthon, hanem a határon túl is. Gobbi Hilda maga volt a ma oly gyakran emlegetett „társadalmi felelősségvállalás”, akinél az ötletet tett követte. Aktivitásának köszönhetően született meg a világháború után a színinövendékek számára létrehozott (mára megszűnt) Horváth Árpád kollégium, idős kollégái számára a Jászai Mari Színészház és az Ódry Árpád Színészotthon, egykori kortársai (és a magyar színháztörténet) számára a Bajor Gizi Színészmúzeum. A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház számos tárgyát-részletét mentette meg, és nagy részt vállalt az új épület létrejöttében is.

A Nemzeti Színház romjainál, 1945-ben. Ismeretlen fényképész felvétele

Olyan korban, amikor a véleménynyilvánítás nem volt veszélytelen, számos művésztársát mentette meg a kilakoltatástól, vagy juttatta vissza Budapestre a kitelepítésből. Létrehozta az epizódszereplők számára a 2013-ban 25. alkalommal átadásra kerülő Aase-díjat, amellyel évente két fővárosi és két vidéki színművészt jutalmaz a színházi szakma. Személye a magyar színház egységének szimbolikus alakja: a tenni akarásé, az összefogásé. A színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett emlékév eseményeivel az örökké tevékeny, nagyszerű asszony, ember és művész alakját szeretnénk a figyelem középpontjába állítani a Bajor Gizi Színészmúzeumban és a csatlakozó intézményekben.

Március 27-én, a Színházi Világnap alkalmából átadták a Gobbi Hilda-életműdíjat. Ezen a napon molinókiállítás nyílik az OSZMI Krisztina körúti épületén látható. A molinók a színésznő életét, pályáját, meghatározó szerepeit ismertetik. Látható Gobbi Hilda gyermekkorában, pályakezdése idején, a Nemzeti Színházbeli, József Attila színházbeli szerepeiben, a Katona József Színházban töltött éveiben. Április 12-én Gobbi Hilda Katona József Színházban játszott szerepeit idézik fel, központba állítva egyik utolsó legendás szerepét, a Vénasszonyt, Spiró György Csirkefej című tragédiájából. Várhatóan a vendégek között ott lesz Spiró György is.

Bajor Gizivel a Jászai Mari Színészotthon megnyitóján, 1948-ban. Ismeretlen fényképész felvétele

Május 1-én plakát-kamarakiállítás nyílik a Rózsavölgyi Szalonban Gobbi Hilda pályájáról. A helyszínen 16 darab grafikus színlappal emlékeznek a művésznő kiemelkedő szerepeire. A tavaszi megjelenés a belvárosi helyszínen előkészíti az emlékév kiemelkedő eseményét, a júniusi születésnapi rendezvényt. Május 3-án Gobbi Hilda és a társadalmi felelősségvállalás címmel fény derül arra, hogy a színésznő nem csupán színésznőként írta be nevét a magyar színháztörténetbe. Számos köz- és magánügyet karolt fel: a múzeumalapítást, színházépítést, fiatal, pályakezdő és idős, magára maradt kollégáinak ügyét. Ezen a délutánon az Ódry Árpád Színészotthon egykori és mai lakóiról és lakóival emlékezhetnek a résztvevők. Június 1-én a szervezők kirándulást terveznek Visegrád-Szentgyörgyhegyre, a Gobbi-nyaralóba, amely máig a Magyar Színház gondozásában áll. A csodás környezetben fölépült nyaraló még őrzi a művésznő által összegyűjtött megannyi ereklyét. A kirándulók megtekinthetik a házat, a rendhagyó emlékműsort, amelynek vendégei lesznek egykori alkotótársai (színészek, rendezők), akik még dolgoztak vele és olyan fiatal színészek, akik szívesen idézik meg a művésznő alakját.

Június 5. – Gobbi Hilda születésének 100. évfordulójának előestéjén a Bajor Gizi Színészmúzeumban koszorúzással, gyertyagyújtással emlékeznek

Június 6. – Pécsi Országos Színházi Találkozó. Ezen a napon, Gobbi Hilda születésének 100. évfordulóján kezdődik a színház élet évente megrendezett seregszemléje. Az OSZMI évek óta rendszeresen szerepel emlékkiállításokkal a POSZT-on. Idén A kiállítás ad képet Gobbi Hilda életéről, pályájáról, mindennapjairól

Ruttkai Évával a Bajor Gizi Színészmúzeumban, 1980-as évek. Makky György felvétele

Június 22. – A Múzeumok Éjszakáján a Vendégségben Gobbi Hildánál című műsor a családok szerepére irányítja a figyelmet. Gobbi Hilda számos rajzfilmfigurának kölcsönözte a hangját. A Sárkány és papucs című rajzfilmben a varázsgömbjében a Hófehérkét néző boszorkányként közli: „Imádom a dokumentumfilmeket!” A Cigánybáró történetét feldolgozó Szaffi bölcs erdei anyójaként egyengette a szerelmesek sorsát. A Ludas Matyiban vajákos öregasszonyként repült el Döbrögi ablakából. A történetek köré szerveződnek a családi vasárnap kézműves-foglalkozásai. A Gobbi Hilda által végrendeletében alapított Aase-díjat – amelyet legendás szerepéről nevezett el – olyan színészkollégáinak ajánlotta, akik epizodistaként is kiemelkedőt alkottak. Gobbi ezt írta a díjról: „Sajátossága a színészi munkának, hogy a főszereplő több felvonáson keresztül vonja magára a figyelmet. Az epizodistának csak néhány perce, pillanata van; tömörít, mint az író, amikor epigrammát alkot.” Az éjszakára meghívják a díjazottakat és vendégeiket,

Július 13. – Gobbi Hilda halálának 25. évfordulóján gyertyagyújtással, megemlékezést tartanak a Farkasréti temetőben lévő sírjánál, valamint emléksétát a temető és a Bajor Gizi Színészmúzeum között.

A további programokról a későbbiekben adunk részletes tájékoztatást.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2013.03.27. 11:03 • Címke: színház, évforduló, nők

Kapcsolódó képgyűjtemény

_{Gobbi Hilda mint Ferenc, reichstadti herceg. Edmond Rostand: Sasfiók. Nemzeti Színház, 1942. Rendező: Németh Antal. Ismeretlen fényképész felvétele Gobbi Hilda mint Johanna. George Bernard Shaw: Szent Johanna. Rendező: Major Tamás. Nemzeti Színház, 1945. Várkonyi László felvétele Gobbi Hilda mint Mirígy: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Rendező: Marton Endre. Nemzeti Színház, 1952. Wellesz Ella felvétele Gobbi Hilda mint Susanne. Françoise Villon – Szécsi Lajos: Én, Françoise Villon…! Rendezte: Kamarás Gyula. Irodalmi Színpad, 1961. Ismeretlen fényképész felvétele Gobbi Hilda a Nemzeti Színház romjainál 1945-ben. Ismeretlen fényképész felvétele Gobbi Hilda Bajor Gizivel a Jászai Mari Színészotthon megnyitóján 1948-ban. Ismeretlen fényképész felvétele Gobbi Hilda Ruttkai Évával a Bajor Gizi Színészmúzeumban. 1980-as évek. Makky György felvétele Gobbi Hilda mint Baskircsev Mária. Andai Ernő – Bálint Lajos: Baskircsev Mária. Nemzeti Színház, 1935. Rendező: Csathó Kálmán. Wellesz Ella felvétele}  

Ugrás a galéria oldalára