a rovat írásai

Szilágyi Tibor 75

Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.

Elhunyt Lórán Lenke

Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.

Új Bánk bán a Nemzetiben

Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.

Básti Juli kerek szülinapja

Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.

Színház 10 éve a viszáki pajtában

Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Meghalt Schubert Éva

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.

Csak a filmvásznon volt klakkban-frakkban

Harminc éve, 1987. június 22-én halt meg minden idők legnagyobb táncos színésze, Fred Astaire. A nézők számára úgy tűnt, elegáns mozgása nem igényel tőle erőfeszítést, holott mindennap órákat töltött gyakorlással.

Öngyilkos őstehetség

Hatvan esztendeje annak is, hogy Soós Imre, a Körhinta világsztárja egy éjszakázós Thököly úti kocsmázás után tiszta inget kért a haveroktól, mert neki a minisztériumba kell mennie. De nem oda ment, hanem haza, a feleségével lakott kis garzonba, ahol talán némi nyugtatók bevétele után kinyitották a gázcsapot.

Színész mindhalálig

Kilencven éves lenne Márkus László, de elment 58 évesen, végzett vele is a rettenetes rák, amire mi emberek képtelenek vagyunk ellenszert találni. Márkus évekig küzdött az életéért különféle gyógymódokkal, technikákkal, és közben játszott, mert ahogyan Körmendi János mondta róla: „ a közéletben, a magánéletben és a legbensőbb fantáziavilágában is színész volt. A vallása színész, temploma a színház”.

Beatrice-musical az Újszínházban

A Beatrice zenekarról szóló musicalt, Kulcsár Lajos Zserbótangó című tragikomédiáját és Herczeg Ferenc Bizánc című színművét mutatja be az Újszínház a 2017/2018-as évadban.

Halálát egy selyemsál okozta

Száznegyven éve, 1877. május 26-án született Isadora Duncan ír származású amerikai táncosnő, a koreográfia és a balettművészet megújítója. Halálát hatvanévesen egy selyemsál okozta.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet