a rovat írásai

A tánc világnapja: a Margit hídtól a Müpáig

Idén is nagyszabású gálával ünnepli a tánc világnapját a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában, és a nap folyamán táncos villámcsődület is várja a kortárs mozdulatok kedvelőit a Margit hídnál.

Krétakör összes online

Végre elkészült a Krétakör online archívuma. Hamarosan böngészhetjük, de a május 4-i hivatalos felavatásra is érdemes elmenni.

Aki egymaga fele a teremtésnek

Négyszáz éve, 1616. április 23-án halt meg William Shakespeare, az egyetemes drámairodalom egyik legnagyobb mestere.

Még koránt sincs túl mindenen

Ma hatvanéves Hernádi Judit színésznő, aki egy sláger révén vált igazán ismertté, pedig a főiskolán osztályfőnöke, Várkonyi Zoltán eltanácsolta az énekléstől.

Gáspár Sándor 60

Ma hatvanéves Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész.

„Nem imitálni kell a paraszti kultúrát”

A magyar táncszínház megújítója, Novák Ferenc koreográfus táncegyütteseivel új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre, irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és erőteljes folklórműsorokat állított színpadra.

Ma van a bábszínházi világnap!

Különleges produkciókkal készülnek a bábszínházi világnapra a magyar nyelvű bábszínházak művészei, színművészeti egyetemek hallgatói, akik rendhagyó helyszíneken is várják a közönséget.

Legendák váltják egymást

Almási Évát választották a nemzet színészének a címet viselő művészek.

Mikor Ádám Ottó kivonult...

46 éve történt a Színművészeti Főiskolán. Egy elhíresült színészvizsga, amiről még évekig beszéltek. De mi közük ehhez a mai fiataloknak? Egy izgalmas múltfeldolgozással foglalkozó dokumentumszínházi előadást láthatunk a hétvégén a Trafó Kortárs Művészetek Házában, Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk címmel.

Különleges látványvilággal készül M. Tóth Géza rendező A walkürre

Különleges látványvilággal készül M. Tóth Géza rendező az Operaházban vasárnap bemutatandó A walkür premierjére, az Oscar-jelölt Maestro című animációs film alkotója ugyanakkor hangsúlyozta: Richard Wagner háromfelvonásos operájában is az énekesi teljesítmény és a színészi játék az alap, minden más, díszlet, vetítés, jelmez és tánc ezeket gazdagítja tovább.

A Tánc Fesztiválja Veszprémben

Új műfajok megjelenésével, összművészeti jelleggel rendezik meg a Tánc Fesztiválját Veszprémben május utolsó hetében.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet