Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.
Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.
Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.
A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.
Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.
Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.
Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.
Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.
Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.
Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.
A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu
Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.
Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.
Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként.
Bakk Ágnes