a rovat írásai

Az AlkalMáté Trupp újra boncol

A legendás Máté-Horvai-színészosztály sorozata folytatódik 2015 nyarán is: a Dömötör Andrásról szóló elemződarabot a Jurányi Inkubátorházban mutatják be csütörtökön. Az AlkalMáté Trupp produkciója vasárnapig hét alkalommal látható.

Tánc a Metropolitan Balettől a 3D-ig

„Nem úgy akarok mozogni, mint egy táncos, azt akarom megmutatni, ami mozgat” – ez volt Pina Bausch jelmondata.

Elhunyt Ács János rendező

Elhunyt Ács János. A Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas színházrendezőt 66 évesen szerdán érte a halál. Temetéséről később intézkednek – tudatta a Magyar Színházi Társaság az MTI-vel.

Elhunyt Koltai Tamás színikritikus

Életének 73. évében váratlanul elhunyt szombaton Koltai Tamás színikritikus, színházesztéta, újságíró.

Újabb színházi csúcsok Szegeden

Kezdődik Szegeden a THEALTER nemzetközi színházi fesztivál. Miért is érdemes meglátogatni? (Már, ha még kapunk jegyet valamire is.)

N, mint Nosferatu

Kálmán Eszter szeret játszani a fényekkel, hangulatokkal és a néző idegeivel. Most is sikerült neki.

Add el a barátod, vagy akár Máté Gábort!

Mindig arról van szó, hogy mennyire unják a fiatalok a kötelező olvasmányokat. Van aki erre keres megoldást, és úgy vezet végig Faust útján, hogy szinte a „felhasználó” is Fausttá válik.

Szacsvay Lászlót választották a nemzet színészének

Szacsvay Lászlót választották a nemzet színészének kedden Budapesten: „Amiatt esett rám a választás, mert szeretnek a szakmában, legalábbis ezt remélem” – fogalmazott a színész. „Az is felmerült bennem, hogy nem örültem volna-e jobban, ha esetleg kapok egy jó szerepet” jegyezte meg.

Medgyaszay Vilma, a színházmenedzser

Ki gondolta volna Medgyaszay Vilmáról, amikor feltűnt a János vitézben Fedák Sári Iluskájáként, hogy a szende színésznő igazi vamp és jó üzletasszony lesz? 130 éve, 1885. május 3-án született. Nem a színházi szerepeire emlékezünk, hanem arra, hogy színésznő-menedzserként mit ért és mit érhetett el a 20. század első felében.

Ma van a tánc világnapja

Ma van a tánc világnapja. A táncművészet ünnepén a Góbi Rita Társulat tízperces táncakcióra készül délután a Margit híd déli járdáján, a Frenák Pál Társulat az InTimE című darabjával érkezik az Átrium-Film Színházba, és a Magyar Táncművészek Szövetsége nagyszabású gálaesten adja át szakmai elismeréseit a Művészetek Palotájában.

„Látom azt, ami körülöttünk van”

Hatvanéves lett Máté Gábor színész, rendező, a Katona József Színház igazgatója, a Színművészeti Egyetem tanára. Isten éltesse!

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet