a rovat írásai

Elhunyt Szabó Gyula, a nemzet színésze

Életének 84. évében hosszan tartó betegség után pénteken elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze.

​Ma van a színházi világnap

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból az esti előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Brett Bailey dél-afrikai drámaíró, díszlettervező, rendező fogalmazott meg.

Aki színházzal töltötte meg a rádiót

A 100 éve született Dr. Cserés Miklós nevét mindenki ismeri, aki a hatvanas-hetvenes években rádiót hallgatott.  Ez az időszak a rádiójáték és a rádióra alkalmazott színház virágkora volt, neki köszönhetően.

Összeállt a POSZT programja

Összesen 13 produkció, köztük három határon túli és két független előadás került be a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjába.

A gyorsan élő drámaíró

A 200 éve született ​Szigligeti Ede 114 színművet írt hatvan év alatt.

Meghalt Hacser Józsa színművész

Életének 83. évében elhunyt Hacser Józsa színművész, aki évtizedekig a Thália Színház tagja volt. Hacser Józsát siófoki otthonában érte a halál.

Megnyitják a Tolnay Klári Emlékházat Mohorán

A téli szünet után kiállítással nyitják meg a Tolnay Klári Emlékházat szombaton a Nógrád megyei Mohorán. Bemutatják azt a centenáriumi emlékbélyeget és borítékot is, amelyet a Magyar Posta bocsátott ki Tolnay Klári születésének századik évfordulóján.

A drámairodalom rosszfiúja

Christopher Marlowe-t az Erzsébet-kori irodalom rosszfiújának is nevezték. Kétségbe vont számos vallási, társadalmi, etikai szabályt, amelyek akkoriban érvényben voltak. 1564. február 26-án keresztelték meg Canterburyben és csak 29 évet élt. De Doktor Faustus tragikus történetével örökre beírta magát az irodalomtörténetbe.

Élet mások portréján keresztül

Csathó Kálmán nevét talán sokan ismerik, de konkrét műveket kevesen tudnának sorolni. Nagy életigazságokat tartalmazó, „békebeli” történeteket írt, az akkori ízlésnek megfelelően kicsit vidáman, kicsit fanyaron, regényben, drámában és portréban egyaránt. Gyermekkoromban a nagymamám polcán álló kék borítójú Csathó-sorozatot többször is végigolvastam. Happy-enddel végződött szinte mindegyik.

Mesékből szőtt bűn

Martin McDonagh művei nem ismeretlenek a magyar közönség előtt, de a most bemutatott előadás valószínűleg minden nézőben mély nyomot hagy.

Indul a Tolnay Klári emlékév

Több mint ötven programmal emlékeznek országszerte a nagy hatású és sokoldalú színésznőre születésének 100. évfordulóján.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet