a rovat írásai

Elhunyt Radu Beligan, a román színházművészet egyik kiemelkedő alakja

Elhunyt szerdán 97 esztendős korában Radu Beligan, a román színház- és filmművészet egyik legendás alakja, aki 2013-ban a világ legidősebb aktív színészeként került be a Guinness-rekordok könyvébe.

„Így szerettek ők” a színpadon

Így szerettek ők címmel különleges koncertszínházi előadás látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon július 20-án és 25-én a Budapesti Nyári Fesztivál keretében. A Nyáry Krisztián sikerkönyveiből készült, dalokkal és vetítéssel átszőtt produkcióban a Kaláka együttes lép fel. 

Az operettszínésznő örök

Július 18-án nyolcvanéves Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas színésznő, operetténekesnő.

Zsótér Sándor lesz az idei Thealter fesztivál díszvendége

Zsótér Sándor lesz az idei Thealter díszvendége. Magyarország legrégebbi, évente megrendezett nemzetközi színházi fesztiválja július 22-én kezdődik Szegeden.

Elhunyt Kohut Magda színésznő

Életének 87. évében elhunyt Kohut Magda kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja – közölte a művész hozzátartozója csütörtökön.

Shakespeare hősei – kamaratárlat

Az OSZK a kamaratárlat hivatalos megnyitásával, július 7-én, csütörtökön 16.30-kor köszönti a Shakespeare-emlékévet.

A táncosnő, aki Martin Luther King utódja lehetett volna

Josephine ​Baker volt az első színesbőrű előadóművész, aki nagyjátékfilben szerepelhetett, és aki több francia állami kitüntetést is kapott háború alatti tevékenységéért.

MyStory – Nemzetközi színházi fesztivál

Nemzetközi színházi találkozót szervez a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. A myStory – International Theatre Festival and Conference Budapest elnevezésű rendezvényt június 16. és 19. között tartják tíz európai színház részvételével.

Színház a kastélyban

Az első magyarországi kastélybeli színházi előadás 270. évfordulójára emlékeznek szombaton a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban.

Elhunyt Peter Shaffer drámaíró, az Amadeus szerzője

Kilencvenéves korában meghalt Peter Shaffer angol drámaíró, az Equus és az Amadeus című színművek szerzője.

Egy veszélyes zseni, akit nem tudtunk megtartani

A magyar színészkirály, Latinovits Zoltán negyven éve, 1976. június 4-én halt meg. „Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok” – mondta saját magáról.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet