a rovat írásai

A magyar színházi fotográfia nagyasszonya

Keleti Éva Balázs Béla-díjas fotóriporter, Táncsics Mihály-díjas újságíró, érdemes és kiváló művész, a magyar fotográfia Prima Primissima díjas kiemelkedő képviselője ma nyolcvanöt éves.

A magyar klasszikus balett kiválósága: Róna Viktor

Nyolcvan éve, 1936. augusztus 17-én született Budapesten Róna Viktor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, érdemes- és kiváló művész, nemzedékének egyik legkitűnőbb klasszikus táncosa.

Aki átfogalmazta a színházat

Hatvan éve, 1956. augusztus 14-én halt meg Bertolt Brecht német drámaíró, költő, az epikus színház megteremtője.

Elhunyt Radu Beligan, a román színházművészet egyik kiemelkedő alakja

Elhunyt szerdán 97 esztendős korában Radu Beligan, a román színház- és filmművészet egyik legendás alakja, aki 2013-ban a világ legidősebb aktív színészeként került be a Guinness-rekordok könyvébe.

„Így szerettek ők” a színpadon

Így szerettek ők címmel különleges koncertszínházi előadás látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon július 20-án és 25-én a Budapesti Nyári Fesztivál keretében. A Nyáry Krisztián sikerkönyveiből készült, dalokkal és vetítéssel átszőtt produkcióban a Kaláka együttes lép fel. 

Az operettszínésznő örök

Július 18-án nyolcvanéves Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas színésznő, operetténekesnő.

Zsótér Sándor lesz az idei Thealter fesztivál díszvendége

Zsótér Sándor lesz az idei Thealter díszvendége. Magyarország legrégebbi, évente megrendezett nemzetközi színházi fesztiválja július 22-én kezdődik Szegeden.

Elhunyt Kohut Magda színésznő

Életének 87. évében elhunyt Kohut Magda kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja – közölte a művész hozzátartozója csütörtökön.

Shakespeare hősei – kamaratárlat

Az OSZK a kamaratárlat hivatalos megnyitásával, július 7-én, csütörtökön 16.30-kor köszönti a Shakespeare-emlékévet.

A táncosnő, aki Martin Luther King utódja lehetett volna

Josephine ​Baker volt az első színesbőrű előadóművész, aki nagyjátékfilben szerepelhetett, és aki több francia állami kitüntetést is kapott háború alatti tevékenységéért.

MyStory – Nemzetközi színházi fesztivál

Nemzetközi színházi találkozót szervez a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. A myStory – International Theatre Festival and Conference Budapest elnevezésű rendezvényt június 16. és 19. között tartják tíz európai színház részvételével.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet