a rovat írásai

Fiatal magyar előadóművészek a Trafó januári fesztiválján

A hagyományos előadóművészeti kereteket átlépő fiatal alkotók produkcióit vonultatja fel a Trafó Kortárs Művészetek Háza NEXTFESZT- az Y generáció című fesztiválja, amely színházi, táncos és zenei programokkal várja az érdeklődőket 2015. január 5. és 23. között.

Balikó Tamásról, még egyszer

Vasárnap este 56 éves korában,  elhunyt Balikó Tamás, színművész, rendező, a Pécsi Nemzeti Színház volt igazgatója.

Elhunyt Balikó Tamás színművész

A színművészt, rendezőt, a Pécsi Nemzeti Színház volt igazgatóját életének 57. évében vasárnap, váratlanul érte a halál

Kovalik Balázs operarendező az idei év Moholy-Nagy Díjasa

A kortárs magyar operajátszás és -oktatás kiemelkedő alakja, Kovalik Balázs vehette át a Moholy-Nagy Díjat Fülöp József rektortól a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) csütörtöki ünnepségén.

A szekusok és a tinédzser fiú egyszeri esete

Gianina Cărbunariu Románia egyik vagy talán a leghíresebb kortárs rendezője, aki előadásaiban és színműveiben mindig a jelennel vagy a közelmúlttal foglalkozik. November 28-án a Trafóban láthattuk a Nyomtatott Nagybetű (Az archívum színrevitele) című legújabb előadását.

A divatot, a látványt, a színházat és a táncot ötvöző előadás érkezik a Trafóba

Divat, látvány, színház és tánc ötvöződik a Természetes Vészek Kollektíva és a Góbi Rita Társulat aUTONÓM zÓNA című új előadásában: a Szűcs Edit és a MOME textiltervező szakos hallgatóinak ruhakreációit felvonultató testmaszk show-t november 21-én és 22-én nézhetik meg az érdeklődők a Trafó Kortárs Művészetek Házában.

Meghalt Gera Zoltán, a nemzet színésze

Meghalt Gera Zoltán, a nemzet színésze – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága szombaton az MTI-vel.

Hevesi Sándor emlékkonferenciája

Konferenciával emlékezik Hevesi Sándor rendezőre, drámaíróra, dramaturgra, színigazgatóra, a rendező-képzés elindítójára halálának 75. évfordulója alkalmából a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 7-én.

Fájjon nekünk is

A brit DV8 teltházas előadásai elsősorban nem szórakoztatnak, hanem elgondolkodtatnak. Viszont úgy, hogy a néző újból és újból erre az elgondolkodtatásra vágyik.

A gyermekkori önkereséssel foglalkozik a Góbi Rita Társulat új darabja

A gyermekkori önkeresés témájával foglalkozik a Góbi Rita Társulat kedden debütáló új darabja: a Szemünk fénye című produkciót, amelyben a barokk zene sajátos interpretációban kel életre és kelti életre a táncot, a Marczibányi Téri Kulturális Központban nézhetik meg az érdeklődők.

Elhunyt Jurij Ljubimov

Elhunyt Jurij Ljubimov orosz rendező, a moszkvai Taganka színház alapítója – közölték vasárnap a moszkvai Botkinszkaja kórházban.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet