a rovat írásai

Erdélyben a Nemzeti Színház

Erdélyben, a szerző, Tamási Áron szülőföldjén turnézik Vitéz lélek című produkciójával a budapesti Nemzeti Színház.Hétfőn a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, kedden Farkaslakán, a Tamási Áron Művelődési Házban, szerdán Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban, csütörtökön pedig Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában látható az előadás, amely 2013 őszén Vidnyánszky Attila első rendezése volt a Nemzeti Színház igazgatójaként.

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

Száz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Gáspár Sándor Jack Nicholson legendás szerepében

Gáspár Sándorral az egyik főszerepben tűzi műsorra Az eastwicki boszorkányok című produkciót a Játékszín április 22-én. A darab filmváltozatában Jack Nicholson nyújtott annak idején emlékezetes alakítást.

Csíksomlyói passió a Nemzetiben

Csíksomlyói passió címmel mutat be előadást pénteken a Nemzeti Színház pénteken 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján. A produkció rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán.

Mindent eljátszott, csak épp operát nem énekelt

Március 6-án nyolcvan éves Király Levente Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a vidéki színművészek közül az első, aki a nemzet színésze lett.

Szent Ferenc a Nemzetiben

Michel de Ghelderode Az Úr komédiásai – Képek Assisi Szent Ferenc életéből című darabját tűzi műsorra a Nemzeti Színház: a látványra, táncra, zenére és látomásos képekre épülő összművészeti produkciót Bakos-Kiss Gábor főszereplésével Bozsik Yvette rendezésében mutatják be.

Haumannék és a Fösvény

A Haumann-család színésztagjaival mutatja be Moliere A fösvény című darabját pénteken a Magyar Színház. A főszerepet Haumann Péter játssza.  A Lengyel Ferenc rendezésében látható darabban a Harpagont alakító Haumann Péter partnereként a főhős gyermekeit - Cleante és Elise szerepét - Haumann Máté és Haumann Petra játssza.

Eperjes, Schiller és az emberiség felelőssége

Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban. Eperjes Károly az MTI-nek elmondta, akkor vesz elő egy darabot, ha úgy érzi, annak jelen pillanatban is érvényes mondanivalója van. A klasszikus darabok általában mindig érvényesek, de ez, „ebben a furcsa jelen pillanatunkban, a migráció, a világ megbolondulása idején″ különös erőt nyer – fogalmazott.

Humorhegyek a Tháliában

Megújul a Thália Színház Humorfesztiválja, valamint új rendszerben várja a közönséget a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, amelynek előadásai az évad során a színház műsorába építve láthatók ezentúl.

József és testvérei öt órában

Ötórás, háromrészes előadást készített Thomas Mann József és testvérei című regényéből az Örkény Színház, Ascher Tamás és Gáspár Ildikó közös rendezését szombaton mutatják be.

Színház a korán nyugovóra térőknek

Drive Time Színház elnevezéssel kínál hétköznap kora estére, a csúcsforgalom idejére, munkaidő után, 17 óra 30 perctől stúdióelőadásokat a József Attila Színház.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet