a rovat írásai

A táncosnő, aki Martin Luther King utódja lehetett volna

Josephine ​Baker volt az első színesbőrű előadóművész, aki nagyjátékfilben szerepelhetett, és aki több francia állami kitüntetést is kapott háború alatti tevékenységéért.

MyStory – Nemzetközi színházi fesztivál

Nemzetközi színházi találkozót szervez a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. A myStory – International Theatre Festival and Conference Budapest elnevezésű rendezvényt június 16. és 19. között tartják tíz európai színház részvételével.

Színház a kastélyban

Az első magyarországi kastélybeli színházi előadás 270. évfordulójára emlékeznek szombaton a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban.

Elhunyt Peter Shaffer drámaíró, az Amadeus szerzője

Kilencvenéves korában meghalt Peter Shaffer angol drámaíró, az Equus és az Amadeus című színművek szerzője.

Egy veszélyes zseni, akit nem tudtunk megtartani

A magyar színészkirály, Latinovits Zoltán negyven éve, 1976. június 4-én halt meg. „Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok” – mondta saját magáról.

To like or not to like?

Interjú Lakatos Dórával és Zewde Eszterrel, a Hamlet Online Facebook-dráma ötletgazdáival.

Elhunyt Solténszky Tibor színházi dramaturg, rendező

Hétfőn elhunyt Solténszky Tibor dramaturg, rendező és színpadi szerző – közölte a Színházi Dramaturgok Céhe.

Az életével játszó francia artista érkezik a Trafóba

Biztosító kötél nélkül mászik fel a kifeszített köteleken és esik le Fragan Gehlker francia artista az Üres című újcirkusz-produkcióban, amelyet május 26-án, 27-én és 28-án tűz műsorára az előadás erejéig újra ipari térré változó Trafó Kortárs Művészetek Háza.

Haumann Péter, a nemzet színésze 75 éves

Már első jelentős szerepe, a Szókratész védőbeszéde című monológ országosan ismertté tette: fiatalon is hitelesen személyesítette meg a halálra ítélt, agg filozófust, a két és félórás művet súgói segítség nélkül mondta el.

Idegtudomány táncban

Filozófiát és idegtudományt egybeolvasztó táncelőadással érkezik Budapestre a holland Arno Schuitemaker, akinek While We Strive című koreográfiáját csütörtökön és pénteken láthatják az érdeklődők a Trafó Kortárs Művészetek Házában.

A tánc világnapja: a Margit hídtól a Müpáig

Idén is nagyszabású gálával ünnepli a tánc világnapját a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában, és a nap folyamán táncos villámcsődület is várja a kortárs mozdulatok kedvelőit a Margit hídnál.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet