a rovat írásai

Életre keltett tárgyak egy mesebeli házban

A ma száz éves Tolnay Klári Budapesten született, de 14 éves koráig egy kis nógrádi faluban, Mohorán nevelkedett. Számára ez volt „a béke szigete, a világ közepe”. Hozzátehetjük: ma is az.

​Színészkatonák, fogolyprimadonnák

Színészkatonák, fogolyprimadonnák címmel az első világháború front- és hadifogolyszínházait bemutató kiállítás nyílik szombaton a Zsámbéki Színházi Bázison.

Recirquel – A Meztelen Bohóc

Vági Bence 2012-ben alakította társulatát az Artistaképző végzőseiből. A fiatal, elhivatott csapat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világszerte népszerű újcirkusz műfaját, stílusát és szemléletét hazánkban is meghonosítsa. Alig két évvel első fellépésük után, amit még a Sziget Fesztiválon tartottak, immár a második egész estés előadásukat láthatjuk a MÜPÁ-ban.

​Irgács és Gália között

2014. június 12-én Portugál-napot rendeztek a Katona József Színházban, amelynek középpontjában az előadásról készült DVD és az annak mellékleteként megjelentetett könyv állt.

Belső örvény a színpadon

Lehántható rétegekről és az alattuk levő titkokról szóló új cirkuszi előadás. Cirkuszt bármiből lehet csinálni – mondhatnánk ennek az előadásnak a kapcsán. Főleg új cirkuszt. Akár nejlonból is. Ám az ördög a részletekben rejlik.

Kamarakiállítás Tolnay Kláriról

Csütörtökön nyílik az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára új kamarakiállítása, a Tolnay Emlékév keretében.

Kifosztott hadizsákmány

A belga Ultima Vez társulat vendégszereplésekor mindig telt ház van a Trafóban. Most Booty Looting (‘az elrabolt hadizsákmány’) című előadásukkal kápráztatták el a közönséget. Varázslatos az előadás már-már kaotikusnak ható rétegzettsége: volt benne élőzene, átláthatatlanul sok történet, többféle médium, dráma, irónia és humor.

Ne hisztizz! – a Pepper Art Projects bemutatja

A csoportos kiállítás a hisztéria témáját járja körül.

Tolnay 100 könyvbemutató a Hadik Kávéházban

Dr. Góg Laura Tolnay 100 című kötetének bemutatója lesz május 21-én a Hadik Kávéházban.

„Két fajta tánc van: jó és rossz”

120 éve született a modern tánc megteremtője, Martha Graham. Újfajta kommunikációt alkotott a tánc segítségével, amelyet máig sokan tanulnak és gyakorolnak.

Huszti Péter, az örökös király

Huszti Péter 70 éves. Bár vezető szerepkörre soha nem vágyott, az összes híres király- és királyfiszerepet eljátszotta, és évekig vezette a Színművészeti Főiskolát.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet