a rovat írásai

Toni Servillo Budapesten játszik és rendez

Szeretek Kelet-Európába járni, mert itt a színházba járás még mindig egyfajta rítus és szükséglet – mondta az MTI-nek Toni Servillo olasz rendező-színész, aki a Belső hangok című darab rendezőjeként és főszereplőjeként érkezett Budapestre a Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra.

Itt a Budapest Táncfesztivál

Hofesh Shechter társulatának új előadásával nyílik meg április 27-én a Budapest Táncfesztivál a Művészetek Palotájában.

Filmes Ki mit tud 66 részben

A Maladype Társulat Stílusgyakorlatok című előadását minden filmrajongónak látnia kéne. Persze nehéz helyzetben van az, akinek a filmes ismeretei under construction állapotban vannak, de akár ösztönzést is nyerhet.  De milyen gyakorlatokról is szól pontosan a Balázs Zoltán által rendezett előadás?

Elhunyt Pap Vera

59 évesen, méltósággal és türelemmel viselt hosszú betegség után elhunyt Pap Vera, a Vígszínház vezető színésznője, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és  Kiváló művész.

A happeningtől a halálszínházig

100 évvel ezelőtt született Tadeusz Kantor, a legendás Halott osztály előadás rendezője. Boldogult színháztudomány szakos hallgató koromban számomra ő volt (Artaud mellett) a színházi rendezéselmélet csúcsa.

Eugenio Barba a MITEM-en

A Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) „előhangjaként” mutatják be április 11-én a Nemzeti Színház Kiskönyvtárának első kötetét, a Hamu és gyémánt országát. A filmvetítéssel és rövid munkabemutatóval egybekötött eseményen a színház vendége lesz a szerző, Eugenio Barba, az Odin Teatret alapítója.

Ma van a színházi világnap

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból az esti előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Krzysztof Warlikowski, a kortárs lengyel színház egyik legnagyobb, világszerte elismert rendezője, a varsói Nowy Teatr művészeti igazgatója fogalmazott meg.

BÁBU Fesztivál a Budapest Bábszínházban

Hét előadást, közte öt Vitéz László-történetet ismerhet meg a közönség a Budapest Bábszínházban keddtől péntekig tartó VI. BÁBU Fesztiválon, amelynek középpontjában a vásári bábjáték áll.

50 éve robbant a Nemzeti Színház

A Nemzeti Színház egykori, Blaha Lujza téri épülete felrobbantásának 50. évfordulója alkalmából megemlékezést tartanak pénteken este a Nemzeti Színház parkjában, a régi Nemzeti lerombolt homlokzatát idéző szobornál – közölte a teátrum az MTI-vel.

Nyit a Tolnay Klári Emlékház Mohorán

A téli szünet után szombaton nyitják meg a Tolnay Klári Emlékházat Mohorán; tavasszal szabadtéri színpadot adnak át, ezzel idén új lehetőségekkel bővül a programkínálat – tájékoztatta az MTI-t az emlékház vezetője csütörtökön.

Shakespeare-évad az Operában

Harminckét premierrel, köztük 12 hazai bemutatóval, összesen 500 nagytermi előadással várja közönségét a 2015/2016-os Shakespeare-évadban a Magyar Állami Operaház.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet