a rovat írásai

Elfeledett háborúk a Trafóban

Elfeledett háborúknak emléket állító táncelőadás érkezik február 19-én és 20-án a Trafó Kortárs Művészetek Házába: Salamon Eszter koreográfiájában öt kontinens törzsi, népi és harci táncai jelennek meg.

Harry Houdini-kiállítás az OSZK-ban

Harry Houdini (születési nevén Weisz Erik, 1874-1926) magyar származású amerikai szabadulóművész, illuzionista és bűvész előtt tisztelgő kiállítás nyílik halálának 90. évfordulója alkalmából kedden az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten.

Világsztárok a Budapest Táncfesztiválon

A francia kortárs táncélet egyik meghatározó alakja, Angelin Preljocaj társulata, a Ballet Preljocaj, valamint a New York-i Les Ballets Trockadero de Monte Carlo produkciói gazdagítják a február 24. és március 3. közötti Budapest Táncfesztivált, amelynek idén a Müpa és a MOM Kulturális Központ Színházterme és Kupolája ad otthont.

Hús-vér szobrok a Trafóban

Hús-vér szobrok báljával érkezik Budapestre a Zöld-foki szigeteken született Marlene Monteiro Freitas: a Síró szobrok - elefántcsontból, húsból és vérből című produkciót január 22-én és 23-án láthatják az érdeklődők a Trafó Kortárs Művészetek Házában.

Cukorbabából lett a nemzet csalogánya

Kilencven éve halt meg Blaha Lujza színésznő, a magyar színjátszás nagy alakja, a „nemzet csalogánya”. A színpadon kívül is rendkívül népszerű volt, legendáriumához tartozott, hogy „őt mindenki szereti, és ő mindenkit szeret”, s valóban: másokról rossz szót még visszaemlékezéseiben sem találhatunk.

Akinek a hangja mindent elárul

Ötvenedik születésnapját ünnepli Hegyi Barbara Jászai Mari-díjas színésznő. Védjegye senkiével össze nem téveszthető, rekedtes hangja, amellyel először talán a Twin Peaks szinkronhangjaként hozta lázba a fél országot.

Cinkos akusztika – Színház és cenzúra

Cinkos akusztika –  színház és cenzúra címmel folytatódik a KönyvTÁRlat V. évada januárban az Országos Széchenyi Könyvtárban.

Megfeszülünk, mint a cirkuszban

A Forte Társulat Tar Sándor és Keresztury Tibor szövegei alapján készült előadása gyomorba mar. Akárcsak Tar világa.

A színészetre tette fel az életét

Harminc éve, 1985. december 30-án hunyt el Márkus László, az 1960 utáni évtizedek egyik legsokoldalúbb, legtöbbet foglalkoztatott színművésze.

Übü a déli féltekén

Egy pillanatra még az is megfordult a fejemben, hogy William Kentridge Übü és az Igazság Bizottság című előadása egy igazi történelemóra. Vagy, várjunk csak? Miért is ne lenne az?

Színháztörténeti plakátkiállítás Debrecenben

A színház fűtve leend címmel a debreceni Csokonai Színház fennállásának 150 éves évfordulója alkalmából plakátkiállítás nyílik ma a debreceni b24 Galériában.

Színház összes cikke »

Színház a fedélzeten

A Bárka Színház épületéről

Bárka színház - leadIgazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak.

A Bárka társulata sajátos brandet épített fel azáltal, hogy teljesíti a régi színházak kettős szerepét: közösségépítő és művészeti platform egyben. Az Orczy-kertben található, hajó alakját idéző színház egyrészt a kerületi ügyeknek nyújt fórumot (miként a szomszédban a Trafó), másrészt a magyar és külföldi kortárs dráma elkötelezett híve. Igazi innovatív színházi műhely, amelyet a helyi lakosok is magukénak vallanak. A Bárka Színház VIII. kerületi elhelyezkedésének köszönhetően is sajátos szerepet tölt be, hiszen erről a kerületről sokaknak az elhanyagoltság és az omladozó épületek, valamint az itt lakók átlagtól eltérő viselkedési normái jutnak eszükbe. Ezeket a negatív sztereotípiákat egyrészt a színház épületének frissessége valamint a színházirányítók szociálpolitikája is erénnyé fordítja.

Bárka Színház belső
fotó: Garamvári Gábor. Forrás: barka.hu

Az 1996-ban átépült Bárkát színházépítészeti szempontból pozitív példaként szokták emlegetni (Színház 1999/09). A főként önkormányzati és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában levő épület eredetileg 700 négyzetméteres volt, átépítés után 1700 négyzetméteres, többfunkciós színházzá változott. A hajóformájú épület (az eredeti elképzelések szerint hajókürt hirdette volna az előadások elkezdtét) nem hagyományos színházi épület, ennek megfelelően a színpadai/színterei sem a régi kukucskálós elődeit idézik. Négy játszóhellyel rendelkezik: a 300 férőhelyes Cseh Tamás terem, alatta helyezkedik el a száz férőhelyes stúdió, s az ugyancsak alsószinten található kávézóban is van egy pódium. A tervezők bravúrja a hatalmas, négyszáz személyes szabadtéri amfiteátrum, amely az Orczy-kert felől vagy a színházat megkerülve közelíthető meg. Természetesen a színházi alkotók fantáziájának semmi sem szab határt, ezért például a Mundruczó Kornél által rendezett Frankenstein terv című előadást a parkban található egyik konténerházban játszották. A Bárka Színház tervezői Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezőmérnökök, Magyari Éva belsőépítész és Homolya László színházi rekonstruktőr. Épületük valóban újszerű, a kortárs színházi előadások befogadására is alkalmas.

Az 1994-1995 körül alakult Csányi János által vezetett Bárka Társulat szabad, "üres" teret keresett a megálmodott előadások megvalósításához. Csányi János a "meglátni és megszeretni" aktusával elkezdett harcolni a kert kerítésén belül álló épületért, amit a kert dolgozói közül sokan nem fogadtak örömmel. 1999. július 27-én mégis átadták a gyorsan felújított épületet, Göncz Árpád és Törőcsik Mari jelenlétében. A Bárka Színház társulata a mai napig ebben az épületben játszik, szórakoztatja és gondolkoztatja el nézőit.

Az Orczy-kert több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza. 1783-ban a parkot Orczy Lőrincz báró vásárolta meg, s amíg a család tulajdonában volt, nyilvános angolparkként és szórakozóhelyként működött. A terület másik részét 1829-ben vásárolták meg a magyar katonakiképzés számára. A Ludovika alapkövét 1831-ben tették le, innentől kezdve erre a részre tilos volt a bejárás. Az akkori kormány szerette volna megakadályozni a épület megvalósulását, 1836-ra mégis felépítették a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után, 1946-ban a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. 1962-ben a kert egyik részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park, amelyet egy idő után a nagyközönség elől lezártak és csak szervezett KISZ-foglalkozások számára nyitották meg. Másik része több évtizeden át a BKV autóbuszgarázsa volt. 1989-ben lett az Orczy-kertből egységes intézmény. Az egykori Lovardában 1958-tól az Alfa Mozi kapott helyet, amely 1990-ig működött, 1992-ben leégett. 1996-ban a helyén megnyílt a Magyar Természettudományi Múzeum. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll, a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része – mintegy 11 hektár – működik közparkként. 

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.02.09. 13:24 • Címke: épület, színház, művelődéstörténet