Befejeződött a Tiszavirág hangrestaurálása

Így már nemcsak a kiváló operatőri munkában gyönyörködhetünk, hanem hallhatjuk a film szereplőinek párbeszédét, Buday Dénes zenéjét és dalait.

Hang nélkül maradt fenn Bolváry Géza egyetlen magyarul beszélő filmje

Az első világháború után válságba került a magyar filmgyártás, a magyar filmkészítők színe-java külföldön próbált szerencsét. Kertész Mihály és Korda Sándor már 1919-ben elhagyták az országot, a fiatalabb generáció legtehetségesebb tagjai, Bolváry Géza és Fejős Pál hazai lehetőségek híján a húszas évek elején kényszerültek emigrációba. Bolváry 1923-ban kapott szerződést Münchenben, és 1958-ig Németországban dolgozott, de távozása ellenére sem szakadtak meg a kapcsolatai a magyar filmgyártással, rendszeresen hazajárt filmet rendezni. 1924-ben Mikszáth Egy fiúnak a fele című novellájának filmadaptációját készítette el Budapesten. Bolváry magyar némafilmjei közül ez az egyetlen maradt fenn. A nitrokópia 2008-ban került elő Belgrádból, restaurálása a napokban kezdődött a Magyar Filmlaborban.

1928-ban ismét egy Mikszáth-adaptációt rendezett itthon. Német-magyar koprodukcióban készült el A Noszty fiú esete Tóth Marival némafilm változata, amelynek belső felvételeit részben Berlinben, részben Budapesten a Corvin műtermeiben, a külsőket Székesfehérváron, Sárközben, Decs községben, a Hortobágyon, valamint Miskolcon forgatták. 1933-ban művészeti tanácsadóként dolgozott Budapesten Székely István mellett, a kétverziós Pardon, tévedtem/Skandal in Budapest című filmben. 1934-ben részben Budapesten forgatta a Frühjahrsparade (Tavaszi parádé), 1935-ben az Es flüstert die Liebe (Szerelemmel vádollak) című német filmjeit. 1938-ban ismét itthon készül el Bolváry Géza rendezésében a Spektrum-Film Kft. és a Hamza-Film produkciója, a Tiszavirág, és német változata, a Zwischen Strom und Steppe. A külsőket 1938. szeptember 2-án kezdték forgatni Hamza D. Ákos gyártásvezető irányításával Szeged és Hódmezővásárhely környékén. A műtermi felvételek október 7. és 20. között a Hunnia filmgyárban készültek. A forgatókönyvet Michael Zorn Zwischen Strom und Steppe című regényéből Bibó Lajos írta. A Tisza-parti halászfaluban játszódó történet egy özvegyen maradt halászasszony (Tolnay Klári) és egy ártatlanul gyilkossággal vádolt országúti vándorlegény (Lehotay Árpád) lassan kibontakozó szerelméről szól. A kiváló német operatőr, Werner Brandes érzékeny kamerája főszerephez juttatja a dekoratív tisza-parti és hortobágyi tájakat.


„Életszagúvá tette a magyar földet.” Ölvedi Zsóka a Tiszavirágban

A Budapesten 1939 februárjában bemutatott magyar verzió kedvező kritikát kapott. A Film Színház Irodalom a rendezőt és a film magyaros szellemét dicséri: „Magyarországon jelenleg nem tudnánk alkalmasabb embert találni a tiszai halászok körében játszódó történet megrendezésére, mint Bolváry Gézát, a magyar kezű, magyar szívű és magyar észjárású rendezőt. Elsősorban őt dicsérjük meg a szép magyar filmért. Igazi magyar alakokat, magyar típusokat varázsolt elénk. Életszagúvá tette a magyar földet…” (1939. február 8.). A Magyar Film a színészek alakítását emeli ki, és azt, hogy a film színvonala megüti a nemzetközi mértéket (1939. február 25.)

Mivel a film készültekor még nem volt magyar filmarchívum és kötelespéldány-rendelet, s a bemutató évében a háború is kitört, a Tiszavirág negatívjára és kópiáira viszontagságos idők vártak. Így történhetett, hogy Bolváry Géza egyetlen magyarul beszélő filmje hang nélkül maradt fenn. 1957-ben, a filmarchívum megalakulásakor csak a film képnegatívja került a gyűjteménybe, a hangnegatív és a film 35 mm-es, hangos kópiái elvesztek. A filmet hosszú évtizedekig nem, vagy csak némán vetíthették.

Újra megszólal a Tiszavirág

A film restaurálásának gondolata már a nyolcvanas évek végén felmerült, amikor egy magyarországi magángyűjteményből előkerült a film 16 mm-es kópiája. 1988-ban sikerült Berlinből megszerezni a német verziót is és az volt a terv, hogy a 16 mm-es kópia hangját és a német verzió zenei anyagát felhasználva készül majd el az új hang. Ez a terv azonban nem volt kivitelezhető, mert a 16 mm-es kópia rossz állapotú, rendkívül karcos, és ráadásul nagyon hiányos volt. 1997-ben született az ötlet, hogy utószinkronnal lehetne pótolni a hiányzó hanganyagot. Ekkor még élt a film női főszereplője, Tolnay Klári, aki vállalta, hogy részt vesz ebben a nem mindennapi kísérletben, s pótolja a 60 évvel korábban készült filmből elveszett szavait, mondatait. Még ebben az évben elkészült az utószinkron a Music Voice Kft. stúdiójában, Császár Miklós hangmérnök irányításával. A 16 mm-es kópiából, a német verzióból és az utószinkronból tartalmilag teljessé vált a film hangja, de az akkori technikai eszközeinkkel még nem sikerült a három forrásból származó, teljesen különböző tónusú és tisztaságú hanganyagból élvezhető, egységes filmhangot produkálni. Csak a digitális technika fejlődése, az egyre hatékonyabb hangtisztító szoftverek tették lehetővé a restaurálás befejezését. Így már nemcsak a kiváló operatőri munkában gyönyörködhetünk, hanem hallhatjuk a Tiszavirág szereplőinek párbeszédét, Buday Dénes zenéjét és dalait. Az újra bemutathatóvá vált film varázsa éppen az, amit egyesek talán a hangrestaurálás hibájául rónak majd fel: hogy a 83 éves Tolnay Klári hangszíne még a digitális hangjavítási technika mai fejlettsége ellenére is elüt a 24 éves Tolnay Kláriétól. Ez természetesen a többi utólag felvett hangra is vonatkozik, mivel két ember hangja legfeljebb hasonlít, de soha nem ugyanolyan. Bár az eredeti hangok és az utólagos hangpótlások elkülönülése technikai korlátainkból fakad, akár tudatos restaurátori koncepció eredménye is lehetne, mint ahogy az ókori törött és hiányos cserepeket is elütő színű cseréppel pótolják ki a régészek, hogy egyértelművé tegyék, mi volt az eredeti, s mi az amit utólag illesztettek hozzá. A Tiszavirág nézői (illetve jó fülű hallgatói) érzékelhetik majd, milyen nehéz dolga volt a hangrestaurátornak, Kurutz Mártonnak, miközben a különböző forrásokból a képnegatív mellé varázsolta a hangokat, minden fennmaradt szótagot megmentve az eredetiből.

Balogh Gyöngyi

A film adatlapja

• Publikálva: 2012.02.13. 10:56 • Címke: játékfilm, filmtörténet, restaurálás, videó, manda, zene

Kapcsolódó képgyűjtemény

_{Ölvedy Zsóka Ölvedy Zsóka, Szécsi Ferenc Bársony István Balról a második Bársony István, mellette Rózsahegyi Kálmán, a kunyhó előtt Juhász József, Lehotay Árpád Az asztalnál Lehotay Árpád, Tolnay Klári, Juhász József Lehotay Árpád és egy gyermekszereplő}  

Ugrás a galéria oldalára