​Erkel, aki úgy nagy magyar, hogy nem magyar

Látszólag messziről indítunk, amikor a magyar himnusz zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek halála 120. évfordulójáról beszélünk.

Gyulán vagyunk, pontosabban a nagy zeneszerző szülővárosa melletti Doboz faluban. Sokan megfordultak ezen a vidéken, legkevesebben a magyarok – őket elpusztította a török hódoltság másfél százada. Mégis, még napjainkban is a magyar kultúra sok kiváló alakja kerül ki innen. Hogy a zenénél maradjunk, a Himnusz szerzőjének városa mellett, Doboz faluban nevelkedett napjaink igen népszerű rockzenésze, Mező Mihály, a Magna Cum Laude zenekar vezetője. Aki úgy és annyira magyar, mint Erkel Ferenc. Minden dalával, minden szavával azt üzeni, hogy jó magyarnak lenni. Erkel német vagy holland, Mező meg cigány származású. Amúgy. A szívük magyar, tisztán és őszintén. Magyarok, nem magyarkodók.

Így vált igaz magyarrá 1720-ban, a törökök kiűzése után egy derék osztrák hadtápos katona, a később bárói rangra emelt Harruckern János György. A három évvel később Békés megye főispáni tisztét is elnyerő főúr volt a vidék legnagyobb földbirtokosa. Benne tisztelhetjük a gazdaság szakértő fellendítőjét ebben a térségben. Gondos előkészületek után szlovák és német telepeseket hozott ide, ügyelve arra, hogy a különböző nemzetiségű és eltérő vallású emberek lehetőleg együtt maradjanak, és nagy kedvezményekkel tegyék vonzóvá számukra itt a letelepedést. Sokan és szívesen jöttek ezért.


A Wenckheim-alapítvány által alapított gyulai árvaház

A térség életében a másik, szintén osztrák eredetű arisztokrata család a Wenckheimeké. A különböző házassági manőverekkel Békés megyében is óriási befolyást szerző Wenckheim grófok közül az 1814-ben született Rudolfot, a dobozi birtok megújítóját idézzük meg. Az osztrák hadseregben a századosi rangig vitte, de kilépett, és minden erejét birtokai megújításának szentelte. A dobozi uradalmat személyesen vezette, megépítette a kastélyt, a vadaskertet és a magtárat. De egy európai hírű versenyló-istállót is alapított. Közel hatezer holdas birtoka 1889-es halála után unokaöccsére, gróf Wenckheim Dénesre maradt, mivel Rudolfnak nem volt családja. A Bécsben nevelkedett, ott a gazdálkodást felsőfokon elsajátító Dénes gróf, amint hazajött Dobozra, igen gyorsan megtanult magyarul. Országszerte elismert gazdálkodó volt. Vállalkozott, befektetett, folyamatosan fejlesztett. Dobozon négyszáz holdon holland és belga mintára meghonosította a vetemények öntözését, ezzel a termesztés hozamát az addigi tízszeresére emelte. Ezzel megteremtette Európa legnagyobb öntözött területét, az addigi rekorder egy Párizs melletti 180 holdas birtok volt. Gondoskodott a földművesei létbiztonságáról: alacsony áron bérelhettek tőle földet, segélyezésükre alapítványt hozott létre. Wenckheim Dénes gróf építtette – igen nagy pénzt áldozva ezekre – a katolikus templomot és iskolát. Dobozi mintagazdaságának irányítása mellett országos pénz- és gazdasági ügyekben is komoly szerepe volt: a Hazai Bank Rt., az Alföldi Cukorgyár Rt. igazgatóságában dolgozott, emellett főrendi házi tag volt.

Ha valami igazán komoly magyar ügyre vágynánk, bemehetünk a közeli Gyula városába is. A település neve vitathatatlanul magyar, a honfoglalás korából származik, az egyik legnagyobb méltóság, a legfőbb hadvezér neve volt. Gyulán született a magyarság nemzeti imájának, Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítője, Erkel Ferenc. Ha utánanézünk a nagy zeneszerző élettörténetének, meglepetések érnek minket. A gyulai szülőháznál ugyanis kiderül, hogy a családfakutatók a nagy magyar zeneszerző családjának holland vagy közép-felnémet eredetéről vitatkoznak. Ha a nemzetiségi származás nem is tisztázott, az dokumentált bizonyosság, hogy Erkel Ferenc felmenői jól képzett muzsikusok voltak. Nagyapja, aki pozsonyi volt, és Erkel Józsefnek keresztelték, olyan jó zenész volt, hogy a híre eljutott Bécsbe, egészen Gróf Wenckheim Józsefig, akinek Ferenc nevű fia örökölte hatalmas gyulai birtokát. Ferenc 1806-ban ide nevezte ki gondnoknak Erkel Józsefet. Ez ürügy volt arra, hogy kastélya egy kitűnő muzsikussal büszkélkedhessék, és a grófi gyerekek jó zenei képzést kapjanak. Fia, ifjabb Erkel József a gyulai józsefvárosi iskolában szerzett tanítói állást, 1808-ban feleségül vette Ruttkay Ádám uradalmi tiszt leányát, Klára Teréziát. Tíz gyerekük született: nyolc fiú és két lány.

Részlet Keleti Márton Erkel című életrajzi filmjéből (1952). A címszerepet Pécsi Sándor alakítja.

Az 1810. november 7-én született Erkel fiú a keresztségben a Ferenc nevet kapta, keresztszülei Wenckheim Ferenc grófék voltak. Erkel Ferenc sikerekben gazdag pályafutása közben gyakran látogatott szülővárosába, 1850-től minden nyarát itt töltötte. A magyar nemzeti érzelmek leghitelesebb megszólaltatója tehát a népek kis olvasztótégelyében, a történelmi Magyarország Kárpát-medencéjében, a kusza származási viszonyok mellett és ellenére, vagy éppen azért, magyarnak vallotta magát és soha senki nem vonta kétségbe magyarságát. A Bánk bán című operájának világszerte ismert Hazám, hazám... áriája hitelesen tanúsítja: magyar az, aki annak vallja magát.

Dippold Pál

• Publikálva: 2013.06.15. 07:00 • Címke: művelődéstörténet, zene, évforduló