Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.
Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.
Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.
A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.
Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.
Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.
Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.
Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.
Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.
Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.
A Hyppolit, a lakáj az 1931-es, klasszikus filmfeldolgozás óta (amely Zágon István színműve alapján készült) rengeteg színházi előadásban is újjászületett már. Úgy tűnik, ezt a darabot sem az alkotók, sem a közönség nem tudja megunni, mindig alkalmas arra, hogy szórakoztató formában tartson tükröt a mindenkori képmutatás és úrhatnámság elé.
Elek Ferenc és Csákányi Eszter (fotó: Takács Attila)
A Hippolyt avagy a nagypolgári villa mellé jár az ezüst kiskanál is Mohácsi János rendezésében, az Orlai Produkció gondozásában került színpadra. Az Orlai Produkció előadásainak jellegzetessége, egyben fenntarthatóságuk titka, hogy kamaratermi előadásokat játszanak nagyszínpadon, kevés szereplővel, de gyakran hatalmas sikerrel.
Elek Ferenc, Csákányi Eszter, Mertz Tibor, Pál András, Téby Zita (fotó: Takács Attila)
A színlap szerint a Mohácsi testvérek által mai színpadra alkalmazott szövegváltozat az első pillantásra szalondarabnak tűnik. Első felvonása az újgazdag család szedett-vetett szalonjában játszódik: a vidám család az édesanya az ötvenedik születésnapját ünnepli. Hamar kiderülnek az erőviszonyok, amelyeket átrajzol a megjelenő Hippolyt: igazából egy varázsló, aki betoppan a harmincas és a kilencvenes éveket egyszerre idéző lakásba. Őt nem a háziasszony, Schneiderné (Csákányi Eszter) rendeli meg, hanem ötvenedik születésnapi ajándékként kapja a férjétől és lányuktól, Terkától. Az alkotók sok extra szálat adtak hozzá az eredeti történethez, ezek által újabb és újabb jelentésrétegeket nyert az előadás: Schneiderné és Makáts kevésbé titkos viszonya; Mimi új alakja (Hippolyt egyik unokahúga); Hippolyt másik unokahúga, a pszichológus Márta, aki Palikával, Schneiderné kissé zaklatott öccsével talál közös hangot; valamint a végső csavar, amikor kiderül, hogy Terka szerelmének, a grófi származású, de származását titkoló ifjúnak igazából Hippolyt az édesapja.
Kulka János belépése mint Hyppolit (fotó: Takács Attila)
Mohácsi és állandó alkotótársainak rendezéseiből sohasem hiányzik a varázslat: amikor az előadás tételmondata elhangzik, attól a pillanattól kezdve lehet várni annak beteljesülését. Most is így volt ez: a közönség jókat kacag, Csákányi Eszter zseniálisan alakítja a hisztis háziasszonyt, Kulka néha komornyik, néha méltóságteljes úr, aki minden helyzetben rendet teremt, ugyanakkor néha mintha egy pillanatra zavarba hoznák: például nem tudja az ál-femme fatale házasságszédelgőt (Pető Kata) kitenni a házból.
Pető Kata, a házasságszédelgő „unokahúg” (fotó: Takács Attila)
Kulka mondja ki a tételmondatot és a végén bizonyít is, akár természetfeletti eszközökkel: ő boldogságot fog hozni ebbe a házba, minden feladata erre összpontosul, addig nem megy el. Így a végén, amikor Schneiderné öccse öngyilkos lesz, egyéb megoldás híján Hippolyt újból elmondja a varázsigét, visszaforgatja az időt és minden rendbejön: a házaspárt összehozza, az öccsöt feltámasztja, még a femme fatale és Makáts is egymásra találnak.
Előtérben Pál András (fotó: Takács Attila)
Látható tehát, hogy a szereposztás parádés: Kulka, Csákányi, Elek Ferenc. Ők a hátukon elvihetnek akármilyen színdarabot is. De jelen esetben erre még néha nem készek. Kulka nem találta meg a szerepben az igazi szálat, ingadozott a méltóságteljes úr és az alázatos komornyik között, bizonytalanság áradt belőle. Csákányi szélsőséges érzelmi jeleneteiben magára vonta a figyelmet, de nem volt alkalma nagyon árnyalni szerepét. Elek Ferenc ügyesen játszott a Csákányi és közte fennálló korkülünbséggel — remek párost alkottak. A közönség sokat kacag, a színészek jók, de az egészből hiányzik a korrajz mélysége. Bár Mohácsi rendezésében megtalálhatóak stílusának jellegzetességei (varázslat, humor, talán a megszokottnál kevesebb zene), az Orlai Produkció jellegzetes sorozatába is jól illeszkedik a színmű választásával, de mintha sok szálat nem varrtak volna el az alkotók.
De az is lehet, hogy a rendező az évad végére elfáradt, és nem akart társadalmi tükröt állítani, hanem csak egyszerűen szórakoztatni szeretné a közönséget. Úgy, ahogy azt a Belvárosi Színházban illik.
Bakk Ágnes