a rovat írásai

Bánsági Ildikó 70

Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.

Megáldották a musicalt

Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.

Ötven éves lett a Hair

Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.

Hangemberek az Újszínházban

A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.

Bormámor Hamvas művei alapján Szentendrén

Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.

Szilágyi Tibor 75

Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.

Elhunyt Lórán Lenke

Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.

Új Bánk bán a Nemzetiben

Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.

Básti Juli kerek szülinapja

Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.

Színház 10 éve a viszáki pajtában

Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Meghalt Schubert Éva

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.

Színház összes cikke »

Filmnyelv – színházban

Aki Kaurismäki Bohémélet című darabja az Örkény István színházban

bohéméletleadjóA filmváltozatban Kaurismäki nem csupán átvesz a filmből megoldásokat, de adaptálja is azokat a színház nyelvéhez. Így alakul ki egy sajátos filmes-színházi keveréknyelv.

A színház a filmet már kezdetek óta megtermékenyítette, aztán a hatását sokáig nyűgnek érezték. Hogyan legyen filmszerű a film? Először is szabaduljon meg a színház és az irodalom elemeinek szolgai átvételétől. Sokára meg is szabadult. Ma már néha a film hatása fedezhető fel a színpadon.

Aki Kaurismäki 1992-ben Henry Murger regénye alapján filmet rendezett a Bohéméletből, majd színpadra is átírta. Ezt láthatjuk az Örkény István Színházban, Ascher Tamás rendezésében. Az előadás meglepő, mulatságos és mégis halálosan komoly. A szereplők szemszögéből látjuk a történéseket, ők kommentálják azokat virtuóz, önreflexív nyelvi humorral, illetve a filmnyelvből kölcsönvett eszközökkel. A cselekmény-elbeszélés, a beszédaktusok használata, rétegének megkettőzése nem öncélú, hiszen a kiszólások által pontosan megrajzolt karekterek születnek, amelyek megtöbbszörözik a cselekmény értelmezési lehetőségeit is.

orkenypakat
Forrás: Örkény István Színház

A darab, ahogyan eredetileg a regény is, a párizsi padlásszobákban nyomorgó, meg nem értett és még fel nem fedezett művészek mindennapjait mutatja be. Ezeknek a művészeknek az élete csupa ábránd, ámítás és önámítás, egy maguk által kitalált fikció. A történet és a karakterek, amelyeket Puccini és Leoncavallo operáiból is ismerhetünk, szomorúbbak és érzelgősebbek, mint Kaurismäki változatában, és ennek oka nem csupán az aktualizálás. Az operák szerzői, valamint később a finn filmrendező is korszerűsítette a cselekményt, a karaktereket és világfelfogásukat. A meg nem értett drámaíró, zeneszerző, festő és modell példája megmutatja a párizsi művészek tengő-lengő életformájának lehetetlenségét, ugyanakkor az önpusztításban is megindító báját. Mimi, a vidéki városból jött lány hiába szerelmes az albán festőbe, Rodolfóba, egy idő után nem képes ebben a bizonytalan egzisztenciában élni. Elköltözik, de nem tud a maga lábán megállni, és amikor betegen visszatér Rodolfóékhoz, meghal. A mesélés módja ugyanakkor oldja az ábrándok túltengése okozta fájdalmat. A rendező olyan, a filmnyelvből ismerős eszközöket használ, mint a narráció, (ön)reflexió, szekvencia-szerkesztés, plánozás, lassítás, kísérő és játszó zene, cselekményesítés-dramatizálás. Nézzünk mindegyikre egy-egy példát.

Nagyon sokszor a narráció és a cselekedet közötti eltérés a humor fő forrása. Egyszerű ismétlés esetén a humor abból fakad, hogy a szereplő jelzi: tudatában van saját szomorú és önámító helyzetének. Ha füllent, mert más a kép (gesztus), és más a magyarázat, az is őt jellemzi; és külön érdekes, ha a mesélés segítségével átugrik teret, időt, sőt: személyiséget vált. Kifejezetten filmszerű az, amikor a narrátor szövege fog össze egymással nem érintkező teret, időt: ezt nevezik filmes szaknyelven szekvenciának. Az egyik éhenkórász művész kijelenti, hogy nem tudja fizetni a lakbért, és az utcára dobják. Neki meg sem kell mozdulnia, máris elhisszük neki, hogy az utcára került. Mert mondja.

Filmből kölcsönzött, de egyben színházi jellegű elem a szerepváltás. Egyazon szekvenciában is átalakulhat bármelyik szereplő egy másikká. Kijelenti, hogy ezentúl ő a hétfejű sárkány, és a néző elhiszi. A filmváltozatban Kaurismäki nem csupán átvesz a filmből megoldásokat, de adaptálja is azokat a színház nyelvéhez. Így alakul ki egy sajátos filmes-színházi keveréknyelv.

Jellegzetes filmes eszköz a plánozás: ablakban, ajtóban, asztalon, lépcsőn, pokrócon és a színpad egészén olyan, a kép keretezésének megfelelő behatárolt felületek vannak, amelyek a plánozást idézik. Nyomban az első jelenet egy monológgal kezdődik, amelyet a félmeztelenre vetkőztetett, faunszerű Pincér (Polgár Csaba) egy ablakban mond el; ő később Piperkőc férfi, Biztonsági őr, Csemegeboltos, Rendőr, Hugo, Csapos, Papagáj, Pisilő férfi szerepekben is fog megjelenni.

A lassítás ismeretes ugyan a táncos és a pantomimes színpadi műfajokban, de a cselekmény és egyes mozdulatok lelassítása kifejezetten filmes fogás. Így például a kérdő tekinteteknek lassítva kell egymásra találniuk, és hosszasan "magyarázkodniuk".

A filmes musicalekből ismerhető az a könnyed váltás, amely előidézi ezt a sajátos valóságrétegzettséget, illetve a nézőpontot. Ascher rendezésében a szereplők elmennek az operába, és ott közönségből előadók lesznek: elénekelnek egy részletet Mozart Figaro házassága című operájából. Ez a előadás egyik csúcspontja. A pár perces részlet egy csapásra mindent hitelesít: az előadott részlet válik olyan érzelmi és esztétikai valósággá, amely a korábbi önbecsapó füllentésekhez képest megindítóan igaz.

A néző számára meglepetésként hat az, hogy a szekvencia első részében még párizsi éhenkórászként operát élvező szereplők hirtelen kiemelkedő énekesi tehetségről adnak tanúságot, mint operaénekesek. Míg párizsi szegény művészként nem látjuk bizonyítva tehetségüket, addig a számukra kitárulkozó fikcióvilágban, azaz az operaház színpadán, hirtelen valóban láthatóvá válik művészi tevékenységük "eredménye". Megindító, hogy a fikció képes erre: hiszen lehet, hogy ezek a szerencsétlenek nem önámító bolondok, hanem tényleg meg nem értett zsenik. Ez viszont már nem humoros, hanem tragikus.

Az előadás másik csúcspontja egy pantomimes betét: egy állókép, festmény életre keltése. A festményen szereplő nőalak (Szandtner Anna) más szerepekben (mint Musette, Lány, Angyalszobor, Titkárnő, Vécésnéni, Margaréta) is feltűnik. Ez a nő vörös drapériával a vállán eltáncolja Rodolfo Átkelés a Vörös-tengeren című festményét. Ez a fogás egyszerűségében megkapó, a közönség hamar ráérez az ízére. A film eredendően cselekményszerű, és az állóképnek is léteznek mozgóképes jellegű kifejtései. A festmény-lány széles gesztusokkal áttáncol a Vörös-tengeren, jelen esetben épp a színpadon, és a mecénás, miután megvásárolta őt, közli a közönséggel, hogy "a festménnyel a hónom alatt távozom". És így is tesz.

bohemeletnemlead
Forrás: Örkény István Színház

Van valami mélyen megható ebben a komoly játékosságban. Nem biztos, hogy a néző Mimi halálakor érzékenyül el a leginkább, hanem talán az operarészlet hallatán. Míg ekkor az együttérzés könnyei, a táncoló Vörös-tenger láttán pedig a mesélés öröme okozta könnyek törhetnek felszínre. Mindkettő a jó rendezés és színészi játék következménye, még akkor is, ha ezek az elemek részben filmnyelvi eredetűek.

Deák-Sárosi László

• Publikálva: 2012.02.27. 14:08 • Címke: ajánló, kritika, színház