Halak és Bakkhánsnők

A Művészetek Palotája bemutatta Melis László Euripidész Bakkhánsnők című művének operai átdolgozását. Az előadást Jeles András rendezte.

Azt, hogy mennyiben rendezte Jeles András a Bakkhánsnőket, illetve a rendezés ez esetben mennyiben jelentett dinamikus rendezést vagy esetleg „csak” látványtervezést, az egy árnyalható kérdés. Már több magyar zeneszerzőt is megihletett az ógörög drámairodalom, így Soproni József és Faragó Béla is írt már operát az Antigonéból kiindulva, magyar nyelven. Melis Lászlót azonban az ógörög nyelv rekonstruált hangzása fogta meg (ez már nem az első ilyen alkotása: Dionysia címmel már látható volt 2010-ben egy zenekari kompozíciója).

Az előadás előtt flashmob fogadta a korán érkezőket. A képre kattintva is elérheti a teljes képgalériát (fotó: Művészetek Palotája, Posztós János)

Bár Jeles mindennemű cselekményt illusztratívan visszaadó jelet, mozdulatot, díszletelemet visszautasít, a szereplők előtt a színpadon áttetsző vetítővászon jelenik meg, amelyen az előadás egész időtartama alatt mélytengeri videófelvételek, különböző méretű halak úsznak. Emögött állnak az előadók, finoman mozgó színpadon, amely összhangban van az előtérben ringatozó tengeri élettel. A világítás, az elmosódó zöldes-sárgás-pirosas fények is a mélytengeri világ érzetét keltik. Lehetne ez utalás az elsüllyedt Atlantiszra, de itt a hübrisz elleni harc, valamint a felsőbb, ember feletti hatalom el nem ismeréséről és az ezért járó megleckéztetésről van szó. A szereplők főképp tabletről olvassák a szövegkönyvet, amely megvilágítja az arcukat.

A nyitó színpadkép és a finom, szinte láthatatlan mozgások nagyon erős képi üzenetet hordoznak magukban. A Hírnök (Kéringer László), aki mindig szinte befut a színre, most tolókocsiban ül. Teiresziasz (Najbauer Lóránt) fiatal, de vakságát jelzi a napszemüveg. A Karszólisták pedig csak nők (Cser Kinga, Denk Viktória, Fodor Ildikó, Nagy Bernadett, Sipos Mariann).

A Hírnök tolókocsiban, Teiresziasz napszemüvegben, Pentheusz az előtérben, balra pedig a Kar (fotó: Művészetek Palotája, Posztós János)

Melis László operáját akár csukott szemmel is el lehetne hallgatni, akkor is érthető lenne, miről van szó. A Dionüszoszt alakító Mikecz Kornél és az általa tolmácsolt ógörög nyelvű ének és énekbeszéd kifejezi az istenség fenségességét. Melis a MÜPA-programfüzetében olvasható interjúban arról beszél, hogy a thébaiak Pentheusz szellemében, a hübriszüket előtérbe helyezve akkori dórban (mai megfelelő szerint dúrban; amit ma dór hangsornak hívunk, az akkoriban hipodór) énekeltek, míg ez a fajta agresszívabb hangnem nem illik az istenekhez, így Dionüszosz inkább frígben vagy lídben énekel. Az előadás legélvezetesebb pillanatai, amelyek akár ógörög tudás nélkül is érthetőek, azok, amelyekben Dionüszosz incselkedése és ravaszsága kifejeződik. Ekkor érezhető Philipp György, Pentheusz előadójának másik regisztere: érezhető a két lény közötti különbség, az isteni nagyság és az emberi elvakultság és ebből következő butaság. Érdekes momentum viszont, hogy miután a cselekmény szerint Pentheuszt megöli édesanyja, Agaué (Szolnoki Apollónia), Pentheusz félig eldől egy felülről érkező tartókötél segítségével. Az istenek szobrait döntik le így, amikor egy új korszak kezdődik. Pentheusz pedig ott marad amíg a függöny – ez esetben – fel nem gördül.

Előtérben Pentheusz: Philipp György (fotó: Művészetek Palotája, Posztós János)

Az előadás utolsó csodája a tapsrendkor látható: az eddig félig áttetsző függöny mögül látható (vagy időnként nem is látható) szereplőkön gyönyörű fehér kőporszerű arcmaszk és régi, csipkés-kopottas jelmez van. Szemed gyönyörködtető látvány, a néző szinte sajnálja, hogy mindezt eddig csak sejthette. Egyetlen női szereplő van viszont, aki az előadás közepén leült a női kar elé. Elüt a többi szereplőtől, nem áttetsző fehérben van, hanem hosszú fekete kabátban, alatta aranyöltözék, amelyen egy férfi nemiszerv fityeg. De ennek jelentőségén már csak előadás után lehet gondolkozni.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2013.10.25. 13:08 • Címke: zene, színház

Kapcsolódó képgyűjtemény

_{16 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 15 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 14 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 13 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 12 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 11 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 10 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 9 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 8 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 7 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 6 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 5 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 4 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 3 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 2 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János) 1 (forrás: Művészetek Palotája, Budapest – Posztós János)}  

Ugrás a galéria oldalára