a rovat írásai

Bánsági Ildikó 70

Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.

Megáldották a musicalt

Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.

Ötven éves lett a Hair

Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.

Hangemberek az Újszínházban

A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.

Bormámor Hamvas művei alapján Szentendrén

Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.

Szilágyi Tibor 75

Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.

Elhunyt Lórán Lenke

Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.

Új Bánk bán a Nemzetiben

Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.

Básti Juli kerek szülinapja

Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.

Színház 10 éve a viszáki pajtában

Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Meghalt Schubert Éva

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.

Színház összes cikke »

A mentolos cukorka és az Igazság

finzi leadA Finzi Pasca Társulat hét varázslatos előadást tartott a Müpában, ezalatt (az előadásokon kívüli időben is) bárki megtekinthette a darab ihletőjét és kiindulópontját, Salvador Dalí legnagyobb festményét.

Az óriási, 9x15 méteres háttérfüggönyt Dalí 1944-ben, nyolcéves amerikai tartózkodása idején a New York-i Metropolitan Opera Mad Tristan című balettjéhez festette. A képet inkognitójukat őrző svájci műgyűjtők ajánlották fel 2010-ben Finzi Pascának egy szürrealista előadás létrehozásához. Egy festmény köré cirkuszi előadást komponálni több szempontból is kihívásnak, sőt lehetetlennek tűnhet, de nem Finzi Pascának, aki például Csehovnak is emléket állított az új cirkusz nyelvén, Donka című előadásával.  

13 (Fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)
Vajon melyik a nő? (fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)

A felajánlás szenzációszámba ment, a kép ugyanis sokáig elveszettnek számított, s előkerülése után is magánkézben volt, így nem láthatta a közönség. Ugyanakkor a rendező-koreográfus joggal tarthatott attól, hogy a rekordméretű és intenzív kisugárzású festmény rátelepedik a színpadra, elvonva a figyelmet a produkcióról. Ezért hosszas munkával dolgozták ki az előadást, amely az egyes artistaszámokból indult ki, hogy aztán egy komplex összművészeti alkotás kerekedjen belőle. Minden apró részlet, a kellékek, a jelmezek, de mindenekelőtt a szellemiség és a hangulat a szürrealizmust és Dalít idézi. Az egyik főszereplő pedig maga a festmény, amely hol leereszkedik, hol eltűnik a zsinórpadláson, de szelleme mindig jelen van.

5 (Fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)
Akrobatikus költészet (fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)

A kerettörténetben egy árverésen vagyunk, ahol a nézők a festményre licitálhatnak, a befolyt pénzt ironikus gesztussal a kiöregedett, roncs artistáknak szánják. Az összekötő jelenetek két bohóca arról vitatkozik, hogy vajon ki festette a képet („valami Ferdinando Dalí”), és hogy vajon melyik figura a képen láthatók közül a nő (amelyiknek nincs ádámcsutkája).

3 (Fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)
Dalí mindenütt (fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)

Aztán amikor felmegy a függöny, azaz a festmény, az artisták világába kerülünk, akik még erejük teljében vannak, sőt, nem is csak artisták. Az új cirkuszban a színészek akrobaták, az akrobaták színészek is egyben. Mindent tudniuk kell: az emberi test fizikai lehetőségeit feszegető produkciók mellett énekelnek, táncolnak, hangszeren játszanak.

9 (Fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)
Mindenhez érteni kell (fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)

Az csak kiindulópont, hogy maguk az artistaszámok lélegzetelállítóak, akár hulahoppkarikával, diabólókkal, görkorcsolyán, egy különleges, gömb alakú röhnradon vagy DNS-spirált formázó trapézon történjenek is. A színpadkép álomszerű, kicsit nyomasztó, mégis varázslatos. Minden Dalí világára reflektál benne, az ő bizarr fantáziája, motívumai, szimbólumai elevenednek meg, mankó, bot, létra, lókoponya válnak kellékekké és díszletekké.

finzi
Gömb alakú röhnrad, azaz Cyr-kerék

De ha valaki egyáltalán semmit sem tud a katalán festőről, az ő életéről és műveiről, a varázslat rá is hatni fog. Kerekes bika fújtatva kergeti a mankón táncoló torreádort, Dalí-maszkos artisták adnak elő boszorkányos, több szereplős zsonglőrszámot. Nőnek öltözött férfiak balettoznak és kánkánoznak, kígyótestű artista életnagyságú bábuval táncol. Nehéz eldönteni, hogy melyikük a hajlékonyabb.

12 (Fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)
Van benne valami nyomasztó (fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)

Az egyik képből bomlik ki a másik, mindegyik egyszerre szép és kicsit groteszk, valahogy nyugtalanító, akárcsak egy álom, akárcsak egy Dalí-kép. Közben időről-időre főszerepbe kerül a zene, legyen az látványzenélés vízzel telt poharakon, kabarédal orrszarvúfejű zongoristával, vagy dobszám cajónon előadva – mindegyiknek tökéletesnek kell lennie.

15 (Fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)
A zárókép (fotó: Művészetek Palotája – Budapest, Kotschy Gábor)

Finzi Pasca színháza két kézzel szórja a látványosságot, a színpadon szinte mindig több dolog zajlik egyidejűleg. Annyira sokrétű a produkció, hogy az akrobaták mutatványai néha szinte mellékesnek látszanak. Pont, mint egy álomban: a valószerűtlen teljesen természetes. A néző csak kapkodja a fejét két órán keresztül, nem is tudja, hogy mire koncentráljon, a zenére, a táncra, az árnyjátékra, vagy az életveszélyesnek tűnő akrobataszámra. Annyi minden történik egyszerre, hogy legszívesebben újra megnéznénk az egészet, mert ennyi mindent lehetetlen egyszerre befogadni. És a végén még az igazságra is rátalálunk, mint gyermek a fa odvába rejtett mentolos cukorra...



finzi
Daniele Finzi Pasca 1964-ben Luganóban született. Még iskolásként került a cirkusz bűvkörébe, eredetileg akrobatikus bohóc volt. Romantikus és idealista alkatára jellemző, hogy 1983-ban önkéntesként dolgozott Indiában gyógyíthatatlan betegek mellett; egyik első darabját, az Ikaruszt pedig a börtönben fejezte be, ahová azért került, mert megtagadta a fegyveres katonai szolgálatot.

1991-ben Luganóban alakította meg első társulatát, a Teatro Sunilt. 2000-től dolgozik új cirkuszi produkciókban. A műfaj legjobbjaival dolgozott együtt: 2003-ban a Cirque Éloize-nak írott Rain című darabját 750 000 néző látta, azóta még két előadást írt a Cirque Éloize-nak. A Corteo (2005) pedig a Cirque du Soleil legsikeresebb előadása lett, bemutatója óta 3 millióan látták. A kettő között megrendezte a 2006-os torinói téli olimpia záróünnepségét.

A Finzi Pasca Társulatot 2011-ben feleségével alapította. Miközben a nemzetközi színtéren sikert-sikerre halmozott és nézőszámokat döntött, Svájcban és szűkebb hazájában, Tessinben sokáig nem mutatták be a darabjait, már csak azért sem, mert nem volt erre alkalmas előadóhely. Viszont miután bejelentette, hogy Tessinben szándékozik 40 fős társulatával letelepedni, 2012-től komoly állami támogatást kap a Pro Helvetia Svájci Kultúralapítványtól. Mindenesetre az állandó székhely, próbahely kérdése még mindig megoldatlan. Talán a kezdeti visszafogott svájci reakciók ellentételezéséül 2012-ben megkapta a Hans Reinhardt-gyűrűt, ami a legnagyobb svájci színházi elismerés. Közben a munka folyik tovább: 2014-ben a szocsi téli olimpia nyitó előadásának megtervezésére kérték fel. 

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2013.11.22. 13:49 • Címke: színház, cirkusz