​A holnap virága Noé bárkáján

Szécsi Pál népszerűsége, ismertsége negyven évvel tragikus halála után is töretlen, a nosztalgiahullámok és a rendszerváltás óta a bulvár azonban alaposan átértelmezte személyiségét. A mindössze harminc évet élt énekes rövid élete minden hozzáférhető mozzanata szabadon felhasználhatóvá vált.

„Hát énekeljük ezt a dalt, /Amiből sajnos már kihalt / A romantika az előbb, / És minden a szigorú erőt / Ünnepli most benne” – énekelte a Kispál és a borz az Szécsi című dalában. Szécsi legendáriuma olyan erős, hogy húsz évvel a halála után is ő testesítette meg a „szép érzeményeket” az ironikus rétegzenekar számára.


Kispál és a borz: Szécsi Pál, 1994

A legtöbbet Kati, a testvére tett azért, hogy az 1974-ben elhunyt énekes iránt ne csökkenjen az érdeklődés. Nyilatkozatai, könyvei mellett a Tv2 stábjával 2001-ben még harmadik testvérüket, Máriát és akkor 85 éves anyjukat is fölkereste Palm Springsben. A bulvár ikonográfia ezzel a kirándulással vált teljessé: az anya elismerte, hogy gonoszul viselkedett a gyerekeivel, a két lány pedig megbékélt a múlttal.

A rengeteg megjelenés, értelmezés, „lélekelemzés” mögött azonban nagyon kevés a konkrétum, az adat. A bulvár ugyan megtartja az énekes emlékezetét, ám egyúttal el is halványítja a valós körvonalait, s az aktuális(nak vélt) közönségigényhez igazítja, folyamatosan „újragyártja” karakterét. A bulvár-életrajz egyenként is nehezen elviselhető traumasort állít föl, melyeknek fő pontjai: a kisfiú egyéves sem volt, amikor meghalt az édesapja. Anyjuk idegeit megviselte a tragédia, Pali nevelőszülőkhöz került. Az anya 1956-ban gyermekeit hátrahagyva Amerikába távozott. Pali tizenhat éves koráig állami gondozásban nevelkedett. Ekkor otthagyta az iskolát, felköltözött Budapestre, 1962-től manökenként dolgozott. Tizennyolc éves korában feleségül feleségül vett egy nála idősebb lengyel modellt, kapcsolatuk viharosan alakult. Egy ideig Varsóban is éltek, 1966 januárjáig egészen jól megtanult lengyelül, ekkor hazaköltözött, egyedül. Egy munkahelyi ünnepségen figyeltek föl a hangjára, ezt követően Majláth Júliánál kezdett énekelni tanulni. Zenei karrierje 1967-ben indult a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc volt című dallal.


A huszonhárom éves született tehetség első országos sikere: Csak egy tánc volt

A színpadon magabiztosnak látszó, elsősorban olasz slágerek sármos előadójaként körülrajongott énekes nem tudta földolgozni a hirtelen jött népszerűséget, állandó figyelmet. Szorongásrohamait, önbizalomhiányát egyre sűrűbben alkohollal enyhítette, kapcsolatai sorra mentek tönkre. Karrierje rövid hét éve alatt a számtalan kislemez mellett mindössze két nagylemeze jelent meg (Hagyjuk, szívem, 1971;  Egy szál harangvirág, 1973). A bulvár által legtöbbet tárgyalt kapcsolat Domján Edithez fűzte 1972 januárjától októberéig. A színésznő szakmailag és emberként is támasz volt számára, ám ez szerelem sem bírta el Szécsi depresszióját és mértéktelen alkoholfogyasztását, az asszony szakított. Szécsi Katalin erről a szerelemről is megírta a maga változatát. A színésznő tervezett öngyilkossága előtt igyekezett Szécsi Pál sorsát is elrendezni: levelet írt Szécsi Katalinnak, amelyben arra kérte, vigyázzon az öccsére. Az énekes Domján Edit 1972 karácsonyán bekövetkezett öngyilkosságában vétkesnek érezte magát, nem tudott feloldozást adni magának. Ő maga hétszer kísérelt meg öngyilkosságot, a nyolcadik sikerült neki.

Pedig van itt egy másik történet is, amit érdemes volna filológiai pontossággal földolgozni, mert a jelek szerint jól illusztrálná a Kádár–kor kettős beszédét, elhallgatásokkal, tabukkal terhes társadalmi kommunikációját. Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten, éppen azon a napon, amikor a németek megszállták Magyarországot. A legtöbb életrajz nem említi, hogy szülei zsidó származásúak voltak, s mindhárom gyereket megkeresztelték. Az apáról, Szécsi Ferencről az újságcikkek egymást idézve azt ismételgetik, hogy az 1905-ben született nyelvészt, írót 1945 januárjában származása miatt agyonlőtték, ám a forrásként megjelölt Irodalmi Lexikonban nem található ilyen szócikk.


A Tv2 Naplója felkonferálása: „Ha van bűnbánat, van-e bűnbocsánat?”

Anyjáról, Szemere Kláráról csak az tudható, hogy külkereskedelmi levelezőként dolgozott. Mindeddig nem született válasz arra a kérdésre, miért dobta el magától a gyerekeit, miért távozott 1956-ban Amerikába. A Tv2 műsorában maga ítéli el egykori rossz anyaként önmagát, a tényből logikus a következtetés, hogy nagy valószínűséggel nyomós oka lehetett a döntéseinek. Kilenc férje volt, négy Magyarországon, öt pedig Amerikában, ám homály fedi, kik voltak ők. Nem tudjuk, hogyan boldogult a disszidálásakor a bécsi pályaudvaron hagyott idősebbik lánya, csak azt, hogy 1972-ben a Vöröskereszt segítségével megtalálta az anyját Los Angeles-ben. Tudjuk, hogy a fiatalabb lánytestvér, Kati tartotta a kapcsolatot mindkét testvérével és az anyjukkal, 1973 januárjában ki is utazott az Egyesült Államokba. Tudjuk, hogy az anya az élete egyik mélypontján hozzá forduló fiát kegyetlen szavakkal rázta le, s nem volt hajlandó találkozni vele. Tudjuk, hogy Marika lánya élete végéig támogatta az anyjukat, aki 2004-es haláláig egy idősotthonban élt Palm Springsben.


A Tv2 adásában az apa profilja tovább bővül („a háborúban meghalt polihisztor, író és nyelvész”), nem esik szó ellenben a halála okaként számon tartott zsidó származásáról

A hatásos fordulatokat kedvelő bulváréletrajzok szerint Szécsi Pál valósággal „berobbant a könnyűzenei világba” az 1967-es Táncdalfesztivál-sikerrel. Nem tesznek említést arról, hogy odáig is el kellett valahogy jutnia. 1965 szilveszterén szűkebb körben már ismert ember volt, aki a Gellértben lépett fel egy divatbemutatón. A műsor után a bárban énekelt is. Fölfigyeltek rá, énektanárhoz kezdett járni. Payer András a Budapest TV Rokonshow-jában elevenítette föl, hogy Szécsi első nagyobb sikere 1967-ben volt, amikor föllépett egy salgótarjáni amatőr eszperantó – ilyen is volt – fesztiválon, ahol megnyerte az énekesek versenyét.

Az énekes pályakezdését legrészletesebben itt olvashatjuk. Ez a cikk kivételes abból a szempontból, hogy nem magányos hősként ír Szécsiről, hanem a könnyűzenei előadókkal való kapcsolatát is tárgyalja: „Máté Péter már kiskorában is operát szerzett, zenéket írt, de Szécsi, akivel egyébként jóban voltak, messzebbről repült rá a zenei pályára. Volt kabinos a Palatinuson, segédmunkás a Posta Központi Járműtelepén, majd az Athenaeum Nyomdában is dolgozott, de a fordulópontot a modellkedés jelentette. A nyomdában figyelt föl rá a Ruhaipari Tervező Vállalat egyik munkatársa, aki felajánlotta neki, hogy jöjjön át a vállalathoz dolgozni. Először csak raktárosként, de később modellkedhetne is, mert épp fiatal férfi manökent keresnek. Így lett hamarosan Szécsi segédraktáros és manöken egyszerre. De mások is a színpadi szereplés felé terelgették. A modellkedés előtt nem sokkal ismerkedett össze Aradszky Lászlóval, aki ekkoriban – a hatvanas évek elején járunk – még csak készült a táncdalénekesi karrierre, de sikerült Szécsit is teljesen megbolondítania. Igazán nagy sikere ezután egy darabig nem volt. Aztán jöttek az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország zeneimádó közönsége a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz átültetés a Sergio Enrigo által énekelt L’ arca di Noé, melyet Szécsi Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá. Próbálta fegyelmezetten viselni a hihetetlen népszerűséget, de egyre nehezebben ment neki.”


A Kósza szél egy mai értelmezése: „Mennyi durvaság, / Könyörtelen hordák / Hol marad a jóság?”

A Szécsi Pál-kutatás kiindulópontja a honlapja lehet, amelyet rajongója, Kiss Anett szerkeszt és folyamatosan bővít. Itt összegyűjtve megtalálhatók azok a Szécsi Pál által írott cikkek, vele készült interjúk is, amelyek hangvételéből, tartalmából kiviláglik, mekkora munkát végeztek a bulvár-interpretációk – köztük az énekes emlékét áldozatosan ápoló Kati nővére is –, amikor „mindenki Palikáját” gyártottak Szécsi Pálból.

A szétesés, a szorongás ismertetőjegyei egy felemás módon megírt korabeli bulvár-interjúban

Egy másik cikkben Szécsi önjellemzésül slágerei címeivel írta meg önéletrajzát:

Nincs más dolgunk, mint beütni a keresőbe a címeket – minden slágere megtalálható a közösségi zeneoldalakon, s hatalmas a nézettségük. A sokszor kapaszkodót nyújtó, általános szövegű romantikus dalok filmes lenyomataiban ott vannak a hétköznapi tragédiák látható jelei is: a Karolina korabeli felvételén tisztán láthatók autóbalesetének nehezen múló hegei az arcán, az öngyilkossági kísérlet utáni életmentő gégemetszés sebhelye a torkán.


Egy könnyed sláger és előadója: Karolina

Alakjának bulvárosításához sokatmondó adalék, mert a jól kidolgozott tragédiakerülését mutatja be a Körmendi Vilmossal készített interjú az m1-en. Amikor a riporter fájdalmas dologra kérdez, Szécsi állami gondozott múltját érinti, Körmendi így hárít: „Én csak a jókról akarok beszélni”, majd rátér arra, hogy az énekes „pályája töretlen, sikeres volt. Minden szerző a dalát vele akarta énekeltetni.”


Az Egy szál harangvirág szövegével Harangozó Terinek mondott köszönetet, aki egyszer megmentette az életét

Mintha Körmendi szó szerint venné a Nekem minden sikerül sláger szövegét. Mintha a tragédia meg sem történt volna, mintha nem halt volna meg Szécsi Pál 1974 áprilisának utolsó napján, mintha meg tudta volna várni a májust. Kutatási ötlet még, mi történt a Szécsi Pál Alapítvánnyal. Az énekes testvérei által 2007-ben alapított Szécsi Pál-díjat az alapítvány kurátorai elsőként Sváby Andrásnak adták. Azóta nincs hír róla.

A róla készített Hogy volt?! mától öt napig szabadon megnézhető a NAVA honlapján. Rajongói nehezebb perceikben a slágereibe kapaszkodhatnak: a fákba, virágokba, fényekbe:


Fák, virágok, fény

Vagy abba, hogy ha bármi történt is, ha más változás nem is várható, legalább a nyár megbízhatóan újra vissza fog térni...


Himnusz a nyárhoz

Boronyák Rita

• Publikálva: 2014.03.19. 12:38 • Címke: zene, évforduló