Huszti Péter, az örökös király

Huszti Péter 70 éves. Bár vezető szerepkörre soha nem vágyott, az összes híres király- és királyfiszerepet eljátszotta, és évekig vezette a Színművészeti Főiskolát.

Már kisfiúkorában is a ruhásszekrényben rendezett be színházat, ahol pajtásaival rendeztek előadásokat. Később a Rákóczi Gimnáziumba járt, ahol nagyon aktív osztálya volt, magyartanáruk, Bodolay Géza (a rendező Bodolay Géza édesapja) Bánk bánt rendezett, amelyben Huszti játszotta a címszerepet, a magyartanár pedig Tiborc szerepében lépett fel. Városszerte nagy híre volt az előadásnak. Szüleivel nem sokat jártak színházba, de ez a siker feldobta. Saját bevallása szerint volt egy pillanatnyi megingása az orvosi pálya felé, de aztán 1962-ben azon kapta magát, hogy a Vas utcai Színművészeti Főiskola előtt téblábol. A legenda szerint Várkonyi rászólt, hogy mit csinál itt, mire Huszti bátran kijelentette, hogy rendező akar lenni. Erre a rendező megkérdezte tőle: „Honnan a nyavalyából tudja maga, hogy mi az a rendező? Vigye fel a papírjait és próbálkozzon a színész szakon!”

1962-ben fel is vették Várkonyi osztályába. Hamarosan már rendezett is, majd a Pártos Géza már harmadéven meghívta, hogy játssza el Amphitrüon főszerepét. Innentől kezdve karrierjében nem volt megállás. Szinte mindig királyszerepeket kapott, a közönség is gyakran úgy azonosította, hogy bármilyen darabban ő a király, rengeteg korona is sorakozott az öltözőjében. Hamar a Madách Színházba került annak ellenére, hogy Várkonyi a Vígszínházba hívta. Bár táncolni jó darabig nem szeretett, de lassanként az operett-műfajt is megkedvelte, mivel rájött, hogy az operettekben is meg lehet ugyanazt az igazságot találni, mint Shakespeare darabjaiban.

Ekkoriban ismerkedett meg későbbi feleségével, Piros Ildikóval. Mindketten házasok voltak, mégis azonnal érezték, hogy egymásra találtak. Ma már több mint negyven éve élnek együtt, közös gyermekük is született.

Piros Ildikó és Huszti Péter a Hulló falevelekben

Rengeteg filmszerepet kapott, sok Jókai Mór-feldolgozásban játszott, amiről az egyik könyvében úgy emlékezett, hogy kényelmetlenséggel is jártak, hiszen sokszor nem az időjárásnak megfelelő jeleneteket vettek fel. Ezért megörült, amikor megkapta Kálmán Imre szerepét Az élet muzsikája – Kálmán Imre című szovjet-magyar korprodukcióban, amelyben nem voltak külsős jelenetek. Persze kiderült, hogy ennek a műfajnak is megvannak a maga kellemetlenségei, de a film hatalmas sikert aratott, nemcsak itthon, hanem már Moszkvában, a forgatás alatt is. Mindenki kihasználta az alkalmat, amikor meglátta Husztit Kálmán Imre-hasonmásként, hogy dúdoljon neki egy operettrészletet.

Sunyovszky Szilviával a Fekete gyémántok bemutató-körútján

Mikor kicsit belefáradt a színészi munkába, a Színművészeti rektorának hívták. Már 1973 óta tanított, amikor 1994-ben megválaszották a Színművészeti Egyetem rektorának. Egy idő után a második otthonává vált az intézmény. Fontos újításokat is bevezetett, többek között sok fiatal tanárt hozott, hogy egy másfajta színházi látásmódot is tanuljanak a diákok, valamint nemzetközi fesztivált is szervezett. Mindig azt mondta, hogy a nagy rendezőktől sokat tanult, főképp azt, hogy az élettől lehet a legtöbbet tanulni.

Számtalan rajongója volt, sok szerelmeslevelet kapott, autogramosztáskor mindig nála volt a legnagyobb sor. Nagyon fiatalon, 34 évesen kapta meg a Kossuth-díjat (bár ugyanabban az évben kapta meg a nála 10 évvel fiatalabb Kocsis Zoltán és Ránki Dezső is) azzal az indoklással, hogy újrafogalmazta a klasszikus szerepeket.

A Madách Színházban sem akart igazgató lenni, pedig miután Ádám Ottó lemondott, többen őt szerették volna igazgatónak, de nem vállalta. Az új Nemzeti Színház igazgatói posztjára viszont nem tudott nemet mondani, de egy hét után belátta, hogy egyrészt amúgy sem sokan támogatják, másrészt még mindig nem neki való a színigazgatóság, ezért visszamondta a kinevezést. A mai színházból egyre inkább hiányolja a komoly, fajsúlyos drámákat és szomorúan látja, hogy hiába szeret a tanítványaival együtt fellépni, ők, sokszor anyagi okok miatt inkább sorozatokban lépnek fel.

Emlékezetes szerepei közé tartozott az Ádám Ottó rendezésében a Hamlet vagy Jágó. Lengyel György Peer Gynt-rendezésében a címszerep is kulcsfontosságú volt számára, Kik vagytok, hé! című könyvében utazásairól mesélve utal Peer Gynt utazására.

Huszti Péter Hamletként

1992-től a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának alelnöke, 1993-tól a Magyar-Brit Társaság elnöke, 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2003-tól a Kossuth- és Széchenyi-díj-bizottság tagja. Munkássága elismeréseként Kossuth-díjat, Jászai Mari-díjat (1974) és Hevesi Sándor-díjat (2003) is kapott. 1983-ban érdemes művész, 2004-ben kiváló művész lett, 2002-ben Apáczai Csere János-díjban részesült oktatói tevékenységéért. 2010-ben munkájának elismeréseként a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktorának fogadta.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2014.05.06. 10:46 • Címke: évforduló, színház