​Irgács és Gália között

2014. június 12-én Portugál-napot rendeztek a Katona József Színházban, amelynek középpontjában az előadásról készült DVD és az annak mellékleteként megjelentetett könyv állt.

1998. október 18-a, Egressy Zoltán első darabjának premierje után kevés jel mutatott arra, hogy „a” Katonában, az ország egyik első színházában tizenhat év múlva is műsoron lesz a Lukáts Andor rendezte Portugál. Azon kevés jelek egyike maga az alap, a közönségsiker volt.

A kritikák ezzel szemben a szerzőt, a darabot és az előadást egyaránt súlyosan bírálták. A leghevesebben talán Lajos Sándor berzenkedett Tíz szerep keres egy szerzőt baljóslatú című írásában. Elismerte ugyan, hogy a virtigli városi szerző „alapos terepmunkát végzett: tipikus figurák, jellegzetes nyelvi fordulatok egyenesen a sűrűjéből”, de csak azért, hogy azzal a lendülettel le is csaphasson: „Mármint az életnek. A zsákmány aztán kiterítődik elénk, szépen és holtan. (…) A darabra valamiféle szerkezetnek még csak az árnyéka sem vetül. (…) Drámai szerkesztésnek még azokról az alapfogásairól sem beszélhetünk, amelyeket, mondjuk, egy forgatókönyvíró-gyorstalpalón tanítanak. (…) Egyébként meg panoptikum viaszfiguráiból ömlik az erőltetett köznyelviség, az imitált természetesség. (…) Kidolgozatlan típusfigurák közlekednek benne, akik peremlétükből adódó hangsúlyozott műveletlenségük ellenére meglepően önreflexívek, ha a dramaturgia, pontosabban annak hiánya így kívánja meg.” A kritika egyetlen pozitívuma is az előadás negatívuma: kiemeli „a gyürkőzés” heroizmusát, mellyel e hibrid szerkesztetlenséggel estéről-estére megvívnak a színészek.

Az előadás nyomán Lukáts Andor 1999-ben filmet is forgatott, amely 2006-ban DVD-n is megjelent. A kritikusi kifogások fentebbi részletes ismertetését az a meglehetősen ritka eset indokolja, hogy a filmváltozat készítése során az alkotók igyekeztek alkalmazni a kritikákból merítetteket. A pályakezdő, nagyon tehetséges operatőr, Garas Dániel a látványvilágot az aktuális világtrend, a Dogma95-kiáltványban foglaltak szerint rögzítette, s így szó szerint nemcsak sötétben, de láthatatlanul is hagyta mind a darab világát, mind a színészeket, ahol a képekről többnyire lemaradt, aki beszélt. Erre a verzióra még inkább jellemző az addig fölrótt bizonytalanság, amit a – talán csehesnek szánt, ám inkább csak béna témaerőszaknak sikeredett – börleszkszerűre változtatott befejezés mutatott leginkább. A fiaskót némileg szépítette a Palya Bea és a Folkestra játszotta főcímzene.

Teltek a nem csak színházi évek, egyes szereplők lassacskán lecserélődtek. Masni (Pelsőczy Réka), Kocsmáros (Csuja Imre), Retek (Lengyel Ferenc), Jucika (Szirtes Ági), Sátán (Varga Zoltán) azonban maradtak, s karaktereikkel együtt idősödtek. A folyamat során a fiatal lány föl-fölvillanó életöröme elszürkült, lassan elmaradt az utalás Masni darabbeli életkorára is: huszonöt évesből reménytelenül vénlány lett. Lehetőségei fogyatkozásával párhuzamosan riposztos-viccesből gépies-távolítóvá vált a kacérkodása Retekkel is, s egyre kisebb reménnyel ment bele a Bece-kapcsolatba. A többiek vele együtt jutottak el abba az iszaposan visszahúzó tehetetlenségbe, amit talán Jeles András: Így fog leperegni (1970) című alkotása mutatott be a legérzékletesebben és legmegrázóbban. Lajos Sándor 1999-ben még a csehovi elvágyódás megjelenítésének hiányosságait kérte számon mind a megírt, mind a játszott darabon, ahhoz mérte a látottakat, egyenetlen felszínességet emlegetett, szappanoperát kárhoztatott. A 2014-es előadás-filmkonzerv kietlen tájat mutat rég elvesztett csata után, amihez mérve a csehovi emberi sivatag elegáns értelmiségi közegnek tűnik, a párhuzam lehetősége is kizárt.

Az irgácsi karakterek jönnek-mennek, isznak, vagy inkább vedelnek, tesznek-vesznek, üvöltenek és nevetnek, de rég nincs tétje semminek sem. Sima a felszín, nincs már harc, csak annak látszata, a semmi van, meg róla a szavak. Végtelenedett a „billegés kisreál és szürreál, tragikum és komikum között,” újra és újra, körbe-körbe, da capo al fine. A tizenhat év alatt lekopott a sorja a szövegről, ami sok volt, azt kivetette magából az előadás, ahol hiányzott belőle, azt beletették. A DVD-n látható verzió letisztult, kérlelhetetlenül szép játék a pokol csülökpörköltszagú kannásbormérő kocsmájában, korszerű, mert népi helyett „sima” demokráciánkban. Haladás is van: az egykor hajthatatlan tanácselnökkel, most polgármesterrel már szót is lehet érteni: havi 5 literért cserébe nem ír ki pályázatot.

A Katonában megrendezett Portugál nyílt nap sikere láthatóvá tette azt az élményközösséget, amit a darab tizenhat év alatt fölépített. A DVD ennek a virtuális közösségnek készült. Dizájnja (a szereplők portréi az előlapon), jó kezelhetősége és extrái is a darab és az előadás emberközeliségét szolgálják. Ez a hordozó egyedülálló lehetőséget biztosít többek között annak a múlhatatlanul fontos információnak a megszerzésére is, hogy megtudjuk Retek polgári nevét, hiszen kikockázható. A darab szövegkönyve sem maradt puszta szövegközlés, előadásfotók kötik össze újra és újra a jelenetekkel. A próbafolyamatot, az eltelt tizenhat évet fölelevenítő interjúkban Lukáts Andor és Egressy Zoltán egykori presztízsharcaikat ma már anekdotaként emlegetik. Pelsőczy Réka élete legfontosabb szerepének tartja Masnit, akinek alakját a saját, egészen másfajta élete érzelmeivel tudja gazdagítani. Az országosan az Üvegtigrisből ismert és szeretett Csuja Imre karrierjének felívelése is a darab sikerétől datálódik. Saját élményből hozta azt a darabban egyébként teljességgel érthetetlen, artikulálatlan üvöltést, amivel a kutyát fegyelmezi, s ami magyarra fordítva így szól: „Berci, nem takarodol el?” Megcsodálhatjuk Ágh Márton sörösrekesz-rendszer díszletének fifikásságát, s öt kameraállásból nézhetjük újra Szirtes Ági kéz- és lábtörő produkcióját, „a magyar színháztörténet legnagyobb biciklis esését”.

A legnagyobb esés, öt kameraállásból

A darab 2014 szeptemberétől ismét látható lesz a Katonában.

Egressy Zoltán: Portugál
Katona József Színház, rendező: Lukáts Andor, díszlet: Ágh Márton,  jelmez: Salamon Eszter, zene: Vajdai Vilmos, szereplők: Pelsőczy Réka, Keresztes Tamás, Csuja Imre, Lengyel Ferenc, Bán János, Szirtes Ági, Mészáros Béla, Varga Zoltán, Jordán Adél, Kása Gyula. A díszdobozos kiadvány egy könyvet és egy DVD-t tartalmaz: a DVD-n a darab hétkamerás felvétele mellett három extrát találhatunk. A könyv a darab eredeti szövegét tartalmazza, rengeteg előadásfotóval.

A fotók az esemény facebook-oldaláról származnak

Boronyák Rita

• Publikálva: 2014.07.03. 11:42 • Címke: film, dvd, színház