A Zenetudományi Intézethez került Ránki György és Bozay Attila hagyatéka

Ránki György (1907-1992) és Bozay Attila (1939-1999) zeneszerzők hagyatéka az MTA BTK Zenetudományi Intézet Lendület 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumába került. Dalos Anna, az intézet tudományos főmunkatársa az MTI-nek emellett arról is beszélt, hogy október elején kiállítás nyílik az Amerikából nemrég hazatért Dohnányi-hagyaték anyagából.

Ránki György esetében a család, különösen fia, a szintén zeneszerző Ránki András már elkezdte rendszerezni és feldolgozni az anyagot, Pethő Csilla tollából pedig egy kismonográfia is született már a komponistáról 2002-ben – magyarázta a zenei archívum és kutatócsoport vezetőjeként dolgozó Dalos Anna. A hagyaték legértékesebb részei kétségtelenül a zenemű-kéziratok, emellett hangfelvételeket, recenziókat, elemzéseket, leveleket, plakátokat, meghívókat, kitüntetéseket, fotókat tartalmaz, továbbá megtalálható benne Ránki költői, írói munkásságának kéziratos anyaga is. A letéti szerződést júliusban írták alá az örökösökkel, azóta a hagyaték már meg is érkezett az Erdődy-palotába, jelenleg rendszerezik, digitalizálják és előkészítik egy jövőbeli kiállításra.

Ránki György (forrás: oszk.hu)

„Ránki György életműve rendkívül izgalmas. Kodály-tanítványként indult, de letért a népzenei inspiráció kizárólagos útjáról, és nyitott a szórakoztató, könnyűzene irányába is. Ez jól érződik legnépszerűbb művén, a Pomádé király új ruhája című operán is. Összességében azt mondhatjuk, hogy egy széles, európai látásmóddal rendelkező komponista volt” – fejtegette a kutató. A héten érkezik az intézetbe egy másik jelentős magyar zeneszerző, Bozay Attila hagyatéka is, miután a napokban hasonló letéti szerződést sikerült aláírni az örökösökkel. „Itt is előrendezett anyagról van szó, az özvegy példás rendben őrizte a hagyatékot, és itt is megkezdődött már a tudományos értékelés Olsvay Endre 2002-es tanulmánya révén” – magyarázta Dalos Anna. Az anyag hasonlóképpen kéziratokat, hangfelvételeket, nyomtatott kottákat, leveleket, kitüntetéseket és a komponista hivatalos tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumokat ölel fel, megtalálhatók benne többek között a Békéstarhosi Baráti Kör anyagai is. Dalos Anna elmondása szerint előbb-utóbb minden hagyatékot szeretnének kiállításon bemutatni, így távlati terveik között szerepel egy Bozayról szóló, esetleg Durkó Zsolttal vagy általában a Harmincasok generációjával egybekötött tárlat, és Ránki György életművét is szeretnék valamikor bemutatni, talán Kadosa Páléval együtt.

Bozay Attila komponálás közben

További hagyatékokkal is gazdagodik a Zenetudományi Intézet. A zeneszerző és népzenegyűjtő Vujicsics Tihamér (1929-1975) tetemes hagyatéka ugyan már csaknem húsz éve a Zenetudományi Intézetben van, jogi státusza azonban csak most rendeződött. Az anyag rendezése-katalogizálása óriási feladat, hiszen a komponista teljes népzenei könyvtára mellett nagy mennyiségű rendezetlen kéziratos anyagot is magába foglal. Várhatóan jövő héten érkezik az intézet budai várbeli épületébe a leginkább brácsaversenyéről híres Kossuth-díjas zeneszerző, Dávid Gyula (1913-1977) viszonylag kis méretű hagyatéka, a Liszt-kutatásairól és egyházzenei életművéről ismert Kodály-tanítvány, Sulyok Imre (1912-2008) hagyatéka (kivéve a Liszt-kutatáshoz kapcsolódó anyagokat, amelyek a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban vannak), valamint a vak, mélyen hívő katolikus komponista és zongoraművész, Dobos Kálmán (1931-2013) zenei öröksége, melynek gerincét szintén a liturgikus művek alkotják. Dalos Anna kitért arra is, hogy a Zenetudományi Intézet megalakulásának 40. és az Erdődy-palotába költözésének 30. évfordulója alkalmából októberben nagyszabású rendezvénysorozattal készülnek, melynek keretében október 1-jén megnyílik a júliusban Floridából hazatért Dohnányi-hagyatékból rendezett kiállítás is, valamint egy, a Zenetudományi Intézet történetét bemutató tárlat.

Dohnányi zongorázik, 1927 (a Dohnányi Archívum gyűjtése, Lajos Judit hagyatéka)

A világhírű zeneszerző és zongoraművész, Dohnányi Ernő (1877-1960) 1944-ben hagyta el Magyarországot, és 1949-ben telepedett le az Egyesült Államokban, ahol a Floridai Állami Egyetem zongora- és zeneszerzés professzora lett. 1960-ban bekövetkezett haláláig zenei kéziratok, levelek, fényképek, dokumentumok, könyvek, kották és egyéb emlékek ezrei gyűltek össze floridai otthonában. Ezt az anyagot ajándékozta a zeneszerző mostohaunokája a Zenetudományi Intézetnek. A Dohnányi hagyaték fennmaradó körülbelül kétharmada nagyjából fele-fele részben a Floridai Állami Egyetem zenei tanszékén van letétbe helyezve, illetve a British Libraryben található. A floridai letéti anyag várhatóan februárban érkezik véglegesen Magyarországra.

A MTA Zenetudományi Intézetének online elérhető adatbázisai itt találhatóak.

MTI/mandarchiv

• Publikálva: 2014.09.03. 21:36 • Címke: közgyűjtemények, zene, digitalizálás