a rovat írásai
East az Arénában
Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.
Michael Nyman az Erkelben
Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.
Meghalt Aradszky László
Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.
Karmesterverseny Kobajasi Kenicsiróval
Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.
Pisztolyok dőltek Marilyn Mansonra
Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.
Új lemez és koncert: 55 éves az Omega!
Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.
A fél Pink Floyd újra Pompejiben
A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.
Parádés évadnyitót tart az Opera
Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.
Új U2 album a láthatáron!
Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.
Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe
Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.
Lord 45
A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.
Puccini bohém élete
90 éve hunyt el az opera műfaj megújítója, a huszadik század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője, aki önmagáról csak így nyilatkozott: „Nem vagyok én igazi muzsikus, színész vagyok, komédiás!”
Giacomo Puccini 1858. december 22-én született Luccában. A zenei pálya választása tradíció volt a családjában: apja orgonaművész, operaszerző és a luccai zeneiskola igazgatója volt. Nagyapja több operát is írt, dédapja a luccai hercegség udvari zeneigazgatójaként egy zenekarban dolgozott Paganinivel. Puccini édesapja korán meghalt, de a rokonok és apja barátai kezükbe vették zenei nevelését, úgy tűnik, eredményesen, hiszen a kis Giacomo már tízéves korában pénzért zongorázott és orgonált. Tanulmányait a luccai és a milánói konzervatóriumban végezte. Első operája (Le Villi), mellyel egy versenypályázaton indult, nem nyert ugyan díjat, de közönségsiker lett és lehetővé tette, hogy ezután a komponálásnak szentelje az életét. A Manon Lescaut hozta meg számára a nemzetközi sikert 1893-ban. Legismertebb művei: Bohémélet (1896), Tosca (1900), Pillangókisasszony (1904), A Nyugat lánya (1910), Gianni Schicchi (1918), Turandot (1926).
Érdekes, hogy a Pillangókisasszony eredetileg két hosszú felvonásból állt, és 1904-ben megbukott a bemutatón. Ezután pár hét alatt átírta rövidebbre, három felvonásosra és az újabb bemutatón nagy siker lett. Ezután még többször átírta a művet, míg az ötödik verzió lett a végleges és az egyik legtöbbször műsorra tűzött Puccini-opera a világon. A Nyugat lánya New York-i ősbemutatóját a nagy Toscanini vezényelte és a híres tenor, Enrico Caruso is énekelt benne, bár a Pillangókisasszonyban énekelt szerepe (Pinkerton) az ismertebb.
Puccini magánélete épp olyan szenvedélyes volt, mint operái. 1885-ben Elvira Bonturi elhagyta a férjét, hogy vele éljen. Csak 17 év után házasodtak össze, Elvira férjének halála után. Sokszor megbélyegzettként kezelték őket vadházasságuk miatt. Ezért is költöztek Torre del Lago-ba, egy távoli kis Toszkán faluba, ahol nem ismerte őket senki. Elvira sokat féltékenykedett, hol joggal, hol ok nélkül. Egy tragédia is történt, amikor megvádolta férjét, hogy viszonya van az egyik szolgálólánnyal. Bár mindketten tagadták a viszonyt, a feleség elbocsátotta a lányt, kémkedett utána és sokszor zaklatta, mígnem Doria Manfredi megmérgezte magát, a halála után pedig kiderült, még érintetlen volt. Ez az eset és az ezt követő bűnvádi eljárás majdnem véget vetett Puccini és Elvira házasságának: mindkettőjüket gyötörte a bűntudat, hol egymást, hol önmagukat vádolták.
Puccini egészsége egyre hanyatlott, cukorbeteg volt és a sok cigarettától állandóan fájt a torka. Volt, hogy több évig alkotói válságba került, például 1910 után és 1914-ben a világháború kitörése után is. 1920 és 1924 között aTurandoton dolgozott, de gégebántalmai egyre súlyosbodtak. 1924 nyarán gégedaganatot diagnosztizáltak nála és rádiummal kezelték. Még abban az évben meghalt Brüsszelben, november 29-én. ATurandotot Franco Alfano fejezte be Puccini vázlatai alapján. Giacomo Puccini végül Torre del Lago-ban, a családi kápolnában lelt örök nyugalomra, szeretett zongorája a koporsó közelében áll.
Puccini zenéje olyan, mint maga az átélt érzelem. Mintha a fájdalmat, a boldogságot vagy a reményt hangjegyekbe foglalta volna valami csodálatos varázslattal. Nincs szükség szavakra ahhoz, hogy kifejezze, mit él át a szereplő legbelül, ezért legtöbbször nem is kell érteni a szöveget, elég átengedni magunkat a melódiának. A zene egy olyan nyelv, melyet mindenki megért, az emberiség közös kódja, és Puccini mestere volt ennek a nyelvnek.
Napjainkban is sokszor találkozhatunk Puccini zenéjével a médiumokban. Hiszen a filmgyártók már régen rájöttek, hogy sokkal jobban el lehet adni egy filmet, ha a jelenetekben klasszikus zenei aláfestést használnak. Különösen igaz ez az érzelmes, szenvedélyes vagy megindító jelenetekre. Ilyenkor a zenei producerek előszeretettel alkalmazzák Puccini operaáriáit. Például a Tükröm tükröm című Barbara Streisand produkcióban is felbukkan a Nessun Dorma a Turandotból. Puccini operái nem avulnak, nem kopnak el, és közel férkőznek azokhoz is, akik egyébként nem szeretik az opera műfaját. Egy-egy áriája, zenei témája sokkal többet jelent, mint az adott szerep, amit egy operában betölt. Mint egy-egy világsláger élik a maguk halhatatlan életét, képviselik az adott élethelyzethez tartozó érzelmeket és akár úgy is tekinthetünk rájuk, mint instant katarzis-terápiára, mely bárhol, bármikor és bárki által elérhető és élvezhető. Manipulálnak vele? Így igaz. De vágyunk erre a manipulációra, mint Micimackó a mézre. Amíg az embereknek szükségük van arra, hogy katarzis által megtisztuljanak, addig Puccini operái élni fognak a mindennapjainkban.
Aknai Zita