a rovat írásai

Csak a filmvásznon volt klakkban-frakkban

Harminc éve, 1987. június 22-én halt meg minden idők legnagyobb táncos színésze, Fred Astaire. A nézők számára úgy tűnt, elegáns mozgása nem igényel tőle erőfeszítést, holott mindennap órákat töltött gyakorlással.

Öngyilkos őstehetség

Hatvan esztendeje annak is, hogy Soós Imre, a Körhinta világsztárja egy éjszakázós Thököly úti kocsmázás után tiszta inget kért a haveroktól, mert neki a minisztériumba kell mennie. De nem oda ment, hanem haza, a feleségével lakott kis garzonba, ahol talán némi nyugtatók bevétele után kinyitották a gázcsapot.

Színész mindhalálig

Kilencven éves lenne Márkus László, de elment 58 évesen, végzett vele is a rettenetes rák, amire mi emberek képtelenek vagyunk ellenszert találni. Márkus évekig küzdött az életéért különféle gyógymódokkal, technikákkal, és közben játszott, mert ahogyan Körmendi János mondta róla: „ a közéletben, a magánéletben és a legbensőbb fantáziavilágában is színész volt. A vallása színész, temploma a színház”.

Beatrice-musical az Újszínházban

A Beatrice zenekarról szóló musicalt, Kulcsár Lajos Zserbótangó című tragikomédiáját és Herczeg Ferenc Bizánc című színművét mutatja be az Újszínház a 2017/2018-as évadban.

Halálát egy selyemsál okozta

Száznegyven éve, 1877. május 26-án született Isadora Duncan ír származású amerikai táncosnő, a koreográfia és a balettművészet megújítója. Halálát hatvanévesen egy selyemsál okozta.

Ezerszínű szentendrei nyár

Három színházi bemutató kapott helyet a július 7-étől augusztus 20-ig tartó Szentendrei Teátrum és Nyár programján, amelynek keretében másfél hónap alatt 25 produkciót láthat a közönség Szentendre belvárosának hat helyszínén.

Máthé Erzsi 90

Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze május 16-án  kilencvenéves.

Malkovich mint diktátor a Müpában

John Malkovich diktátorként lép színpadra kedden a Müpában a 37. Budapesti Tavaszi Fesztiválon (BTF). Just Call Me God – A diktátor utolsó beszéde című új produkcióját a márciusi világpremier után néhány héttel láthatja a magyar közönség.

Neve fogalom a balettben

Március 29-én ünnepli hetvenedik születésnapját Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett és a Magyar Fesztivál Balett alapítója, Prima Primissima díjas, érdemes művész.

Megállt a művésznő szíve, amikor meghallotta a hírt

Csomós Marit meglepetésként érte a hír, hogy őt választották a nemzet színészének. Mint a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész az MTI-nek elmondta, hatalmas megtiszteltetés számára az elismerés.

A színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

Színház összes cikke »

​Palacsintasütővel harcolt az ördög ellen

kemeny_henrik_leadCsak abban bízhatunk, hogy akadnak követői, és hogy előadásait a modern technika segítségével a gyermekeik, unokáik elé tárják azok, akik még látták a Népligetben, egyik trabantos vidéki fellépésén, vagy éppen a Zsebtévében. 90 éve született Kemény Henrik, a vásári bábozás nagymestere, a palacsintasütős Vitéz László és Süsü, minden idők legnépszerűbb magyar sárkányának mozgatója.

A galíciai Korngut Salamon (1857-1930) csizmadia egy szép napon fogta magát és elkészült csizmáit a hátára vetve Magyarország felé vette az irányt. 1897. január 26-i dátummal várpalotai lakosként pedig már belügyminisztériumi engedélyt kapott arra, hogy a főváros kivételével „dal, testgyakorlat és bűvészeti előadásokat rendezhessen” országszerte. Végül a család Budapestet is „bevette” az időközben Amerikát is megjárt fiával, Henrikkel (1888-1944) előbb a hűvösvölgyi Nagyréten, majd 1927-ben a Népligetben hozott létre bábszínházat. (Henrik a Metro-Goldwyn-Mayer vállalatnál dolgozott New Yorkban, de 1912-ben hazajött, Columbia Magyar Mechanikai Színháza azonban becsődölt, a háború pedig a maradék vagyontól is megszabadította őket, de nem adták fel.) A családfő faragta és festette a bábokat, a felesége, Kriflik Mária varrta a ruháikat és szedte a belépődíjat, a kis Henrik (1925-2011) pedig már hat évesen fellépett apjával, igaz, egy évvel fiatalabb öccsével leginkább csak kézreadta a bábokat. A Keményre magyarosító apa 1944-ben munkaszolgálatosként tűnt el a fronton, a húszéves Henrik pedig a háború után sem adta fel a népligeti bábszínházat. Megőrizte nagyapja és apja Vitéz Lászlóját, ami a magyarországi vásáros bábjátszás alapfigurája lett.

kemeny_henrik
80 évet töltött a paraván mögött

Maga a műfaj a 18.-19. században német és olasz mutatványosok révén jutott el hozzánk, a bábosok mellett csepűrágók, vásári komédiások, bűvészek, szemfényvesztők és kíntornások járták a búcsúkat, vásárokat és nagyobb népünnepélyeket. 1820 körül a Városligetben, tíz év múlva a Városmajorban telepedtek le, hoztak létre vurstlit. A Népligetben, a Planetárium helyén állt a Koller cirkusz és a japán húzogatós szerencsejáték bódéja mellett Keményék bábszínháza is, amit végül a vurstlival együtt 1953-ban felszámoltak. Henrik ekkor már az Állami Bábszínház alkalmazásában dolgozott bábtechnikusként, de apja és nagyapja bábjait azért megmentette.

kemeny_henrik
Kemény Henrik a MaNDA adatbázisában

Később ezeket is felhasználta, amikor a fővárosi munkája mellett egy Trabanttal és a szétszedhető színpadával járni kezdte az országot. Végül 80 évet volt színpadon, vagyis a paraván mögött és Vitéz János életben tartása mellett olyan figurák fűződnek nevéhez, mint a zsebtévés Hakapeszi Maki, Furfangos Frigyes, vagy Böbe baba a Futrinka utcából. Ő mozgatta Süsüt, a szerethető sárkányt is. Munkásságáért 1985-ben a Munka érdemrend arany fokozatát, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2005-ben pedig a Kossuth-díjat ítélték oda neki.

kemeny_henrik
Kemény Henrik és Vitéz László emléktáblája a Kolibri Színház falán

Most pedig, születésének 90. évfordulóján a Vigadóban rendeztek kiállítást neki, ahol a családi dokumentumok, fényképek mellett az általa alkotott 137 báb java is ki van állítva. Itt van a műhelyének berendezése, a sok Vitéz László és hat palacsintasütő – köztük kettő erősen igénybevett állapotban. Itt van a vörös és fekete fejű ördögök mellett a Ferenc Józsefre hajazó uraság, a palástos pap, a foltos munkás és a cintányéros szerecsen bábja, de itt van Donald kacsa és Miki egér mellett Popey is, akik csak átszöktek valahogy a lezárt határokon. Csak Kemény Henrik keze és hangja hiányzik (Szervusztok pajtikák!), de az nagyon. Legalább is minekünk, negyveneseknek.

kemeny_henrik

„Szervusztok pajtikák!” – Kemény Henrik emlékkiállítás a Vigadóban

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.01.29. 10:54 • Címke: színház, évforduló