a rovat írásai

Malkovich mint diktátor a Müpában

John Malkovich diktátorként lép színpadra kedden a Müpában a 37. Budapesti Tavaszi Fesztiválon (BTF). Just Call Me God – A diktátor utolsó beszéde című új produkcióját a márciusi világpremier után néhány héttel láthatja a magyar közönség.

Neve fogalom a balettben

Március 29-én ünnepli hetvenedik születésnapját Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett és a Magyar Fesztivál Balett alapítója, Prima Primissima díjas, érdemes művész.

Megállt a művésznő szíve, amikor meghallotta a hírt

Csomós Marit meglepetésként érte a hír, hogy őt választották a nemzet színészének. Mint a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész az MTI-nek elmondta, hatalmas megtiszteltetés számára az elismerés.

A színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

Erdélyben a Nemzeti Színház

Erdélyben, a szerző, Tamási Áron szülőföldjén turnézik Vitéz lélek című produkciójával a budapesti Nemzeti Színház.Hétfőn a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, kedden Farkaslakán, a Tamási Áron Művelődési Házban, szerdán Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban, csütörtökön pedig Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában látható az előadás, amely 2013 őszén Vidnyánszky Attila első rendezése volt a Nemzeti Színház igazgatójaként.

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

Száz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Gáspár Sándor Jack Nicholson legendás szerepében

Gáspár Sándorral az egyik főszerepben tűzi műsorra Az eastwicki boszorkányok című produkciót a Játékszín április 22-én. A darab filmváltozatában Jack Nicholson nyújtott annak idején emlékezetes alakítást.

Csíksomlyói passió a Nemzetiben

Csíksomlyói passió címmel mutat be előadást pénteken a Nemzeti Színház pénteken 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján. A produkció rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán.

Mindent eljátszott, csak épp operát nem énekelt

Március 6-án nyolcvan éves Király Levente Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a vidéki színművészek közül az első, aki a nemzet színésze lett.

Szent Ferenc a Nemzetiben

Michel de Ghelderode Az Úr komédiásai – Képek Assisi Szent Ferenc életéből című darabját tűzi műsorra a Nemzeti Színház: a látványra, táncra, zenére és látomásos képekre épülő összművészeti produkciót Bakos-Kiss Gábor főszereplésével Bozsik Yvette rendezésében mutatják be.

Haumannék és a Fösvény

A Haumann-család színésztagjaival mutatja be Moliere A fösvény című darabját pénteken a Magyar Színház. A főszerepet Haumann Péter játssza.  A Lengyel Ferenc rendezésében látható darabban a Harpagont alakító Haumann Péter partnereként a főhős gyermekeit - Cleante és Elise szerepét - Haumann Máté és Haumann Petra játssza.

Színház összes cikke »

​Palacsintasütővel harcolt az ördög ellen

kemeny_henrik_leadCsak abban bízhatunk, hogy akadnak követői, és hogy előadásait a modern technika segítségével a gyermekeik, unokáik elé tárják azok, akik még látták a Népligetben, egyik trabantos vidéki fellépésén, vagy éppen a Zsebtévében. 90 éve született Kemény Henrik, a vásári bábozás nagymestere, a palacsintasütős Vitéz László és Süsü, minden idők legnépszerűbb magyar sárkányának mozgatója.

A galíciai Korngut Salamon (1857-1930) csizmadia egy szép napon fogta magát és elkészült csizmáit a hátára vetve Magyarország felé vette az irányt. 1897. január 26-i dátummal várpalotai lakosként pedig már belügyminisztériumi engedélyt kapott arra, hogy a főváros kivételével „dal, testgyakorlat és bűvészeti előadásokat rendezhessen” országszerte. Végül a család Budapestet is „bevette” az időközben Amerikát is megjárt fiával, Henrikkel (1888-1944) előbb a hűvösvölgyi Nagyréten, majd 1927-ben a Népligetben hozott létre bábszínházat. (Henrik a Metro-Goldwyn-Mayer vállalatnál dolgozott New Yorkban, de 1912-ben hazajött, Columbia Magyar Mechanikai Színháza azonban becsődölt, a háború pedig a maradék vagyontól is megszabadította őket, de nem adták fel.) A családfő faragta és festette a bábokat, a felesége, Kriflik Mária varrta a ruháikat és szedte a belépődíjat, a kis Henrik (1925-2011) pedig már hat évesen fellépett apjával, igaz, egy évvel fiatalabb öccsével leginkább csak kézreadta a bábokat. A Keményre magyarosító apa 1944-ben munkaszolgálatosként tűnt el a fronton, a húszéves Henrik pedig a háború után sem adta fel a népligeti bábszínházat. Megőrizte nagyapja és apja Vitéz Lászlóját, ami a magyarországi vásáros bábjátszás alapfigurája lett.

kemeny_henrik
80 évet töltött a paraván mögött

Maga a műfaj a 18.-19. században német és olasz mutatványosok révén jutott el hozzánk, a bábosok mellett csepűrágók, vásári komédiások, bűvészek, szemfényvesztők és kíntornások járták a búcsúkat, vásárokat és nagyobb népünnepélyeket. 1820 körül a Városligetben, tíz év múlva a Városmajorban telepedtek le, hoztak létre vurstlit. A Népligetben, a Planetárium helyén állt a Koller cirkusz és a japán húzogatós szerencsejáték bódéja mellett Keményék bábszínháza is, amit végül a vurstlival együtt 1953-ban felszámoltak. Henrik ekkor már az Állami Bábszínház alkalmazásában dolgozott bábtechnikusként, de apja és nagyapja bábjait azért megmentette.

kemeny_henrik
Kemény Henrik a MaNDA adatbázisában

Később ezeket is felhasználta, amikor a fővárosi munkája mellett egy Trabanttal és a szétszedhető színpadával járni kezdte az országot. Végül 80 évet volt színpadon, vagyis a paraván mögött és Vitéz János életben tartása mellett olyan figurák fűződnek nevéhez, mint a zsebtévés Hakapeszi Maki, Furfangos Frigyes, vagy Böbe baba a Futrinka utcából. Ő mozgatta Süsüt, a szerethető sárkányt is. Munkásságáért 1985-ben a Munka érdemrend arany fokozatát, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2005-ben pedig a Kossuth-díjat ítélték oda neki.

kemeny_henrik
Kemény Henrik és Vitéz László emléktáblája a Kolibri Színház falán

Most pedig, születésének 90. évfordulóján a Vigadóban rendeztek kiállítást neki, ahol a családi dokumentumok, fényképek mellett az általa alkotott 137 báb java is ki van állítva. Itt van a műhelyének berendezése, a sok Vitéz László és hat palacsintasütő – köztük kettő erősen igénybevett állapotban. Itt van a vörös és fekete fejű ördögök mellett a Ferenc Józsefre hajazó uraság, a palástos pap, a foltos munkás és a cintányéros szerecsen bábja, de itt van Donald kacsa és Miki egér mellett Popey is, akik csak átszöktek valahogy a lezárt határokon. Csak Kemény Henrik keze és hangja hiányzik (Szervusztok pajtikák!), de az nagyon. Legalább is minekünk, negyveneseknek.

kemeny_henrik

„Szervusztok pajtikák!” – Kemény Henrik emlékkiállítás a Vigadóban

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.01.29. 10:54 • Címke: színház, évforduló