Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.
Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.
Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.
Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.
Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.
Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.
A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.
Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.
Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.
Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.
A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.
Őszintén szólva nem nagy durranás, mégis jelentős lelet, hiszen mégiscsak az első, amely 1931-ben, néhány hónappal az örökzöld Hyppolit előtt készült ugyanabban a műteremben. Angyal László zeneszerző és Harmath Imre szövegíró azóta többszörösen feledésbe merült dala mégis tartogat a filmrégész számára érdekességeket. Például azt az alig észrevehető gesztust, ahogyan az énekes, Fekete Pál aggodalommal figyeli a kamera mellett a díszletek szélén dirigáló karmestert, aki nyilván a belépést inti majd a híres tenoristának.
Aztán, amikor megkapta a jelzést (hiszen akkor még ismereretlen technika volt a playback), a Magyar Királyi Operaház és a Homocord hanglemezgyár országosan ünnepelt sztárja ma is irigylésre méltó rutinnal küld egy széles mosolyt közönsége felé - és belép: "Hol a Míszíszípííí ezüst árja zúg..."
Többrendbeli gyakorlatlanságról árulkodik ez az első hangosfilmfelvétel, hiszen nemcsak a szövegíró nem vette figyelembe a helyes szótagolást, de a vágó sem volt tisztában azzal, hogyan kell a felvett anyagot feltűnő jelek nélkül tálalnia. De éppen ez a megható ebben a most előkerült dalbetétben, amelyet nyilván valamikor réges-régen egy zeneszerető kéz ollózott ki a film mozikban már lefutott kópiájából, hogy aztán beillessze a maga szórakoztatására összeállított filmdalgyűjteményébe. Ennek köszönhetően került aztán a tekercs a Filmarchívumba és lett most már közkinccsé.
A szerenád, amely nyilvánvalóan a film nyitó jelentének egyik bevezető része lehetett, eddig nem nagyon hiányzott az amúgy sem túlságosan sikeres film egyetlen fennmaradt kópiájából. Aki látta, vagy ismeri A kék bálványt, tudhatja, hogy már az első képsorokban ott láthatjuk a főszereplőket, Jávor Pált és Gózon Gyulát, amint az amerikai miliőben játszódó történet lokáljában egy asztalnál ülnek és beszélgetnek. Igazi "in medias res" kezdésnek gondolhatták eddig közvetlenül a főcím után látva a jelenetet, pedig a forgatókönyv szerint nyilván nem így kezdődött a film. És valóban: váratlanul libben a függöny (élő hátteres utcai bejáratot nyilván költségesebb lett volna építeni a díszletbe), és belép Lóránt György báró és hűséges inasa Péter, mégpedig pontosan úgy, ahogyan az akkori amerikai némafilmeken látták, zsebre vágott kézzel, füstölgő cigarettával a szájuk sarkában.
És csak ezt követően ülnek le asztalukhoz, amelynél a cselekmény érdemi része szép lassan kibontakozik.
A több, mint nyolcvan év után, váratlanul előkerült filmrészlet nem lényeges, de mégis méltó helyet foglal el a magyar filmtörténetben, hiszen az volt az első abban a sorban, amelyben olyan nagyszerű művészeink örökítették meg tehetségüket, mint Kabos Gyula, Fényes Szabolcs, vagy Karády Katalin.
Kurutz Márton
Forrás: hangosfilm.blog.hu