Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.
Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.
Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.
Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.
Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.
Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.
A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.
Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.
Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.
Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.
A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.
Hónapok tartó archívumi filmrégészkedésünk látványos eredménye, hogy a
különböző magángyűjtői filmhagyatékok közt most megtaláltuk az első
magyar hangosfilm nyitószámát, amelynek létezéséről eddig nem is volt
tudomásunk!Őszintén szólva nem nagy durranás, mégis jelentős lelet, hiszen mégiscsak az első, amely 1931-ben, néhány hónappal az örökzöld Hyppolit előtt készült ugyanabban a műteremben. Angyal László zeneszerző és Harmath Imre szövegíró azóta többszörösen feledésbe merült dala mégis tartogat a filmrégész számára érdekességeket. Például azt az alig észrevehető gesztust, ahogyan az énekes, Fekete Pál aggodalommal figyeli a kamera mellett a díszletek szélén dirigáló karmestert, aki nyilván a belépést inti majd a híres tenoristának.

Aztán, amikor megkapta a jelzést (hiszen akkor még ismereretlen technika volt a playback), a Magyar Királyi Operaház és a Homocord hanglemezgyár országosan ünnepelt sztárja ma is irigylésre méltó rutinnal küld egy széles mosolyt közönsége felé - és belép: "Hol a Míszíszípííí ezüst árja zúg..."
Többrendbeli gyakorlatlanságról árulkodik ez az első hangosfilmfelvétel, hiszen nemcsak a szövegíró nem vette figyelembe a helyes szótagolást, de a vágó sem volt tisztában azzal, hogyan kell a felvett anyagot feltűnő jelek nélkül tálalnia. De éppen ez a megható ebben a most előkerült dalbetétben, amelyet nyilván valamikor réges-régen egy zeneszerető kéz ollózott ki a film mozikban már lefutott kópiájából, hogy aztán beillessze a maga szórakoztatására összeállított filmdalgyűjteményébe. Ennek köszönhetően került aztán a tekercs a Filmarchívumba és lett most már közkinccsé.

A szerenád, amely nyilvánvalóan a film nyitó jelentének egyik bevezető része lehetett, eddig nem nagyon hiányzott az amúgy sem túlságosan sikeres film egyetlen fennmaradt kópiájából. Aki látta, vagy ismeri A kék bálványt, tudhatja, hogy már az első képsorokban ott láthatjuk a főszereplőket, Jávor Pált és Gózon Gyulát, amint az amerikai miliőben játszódó történet lokáljában egy asztalnál ülnek és beszélgetnek. Igazi "in medias res" kezdésnek gondolhatták eddig közvetlenül a főcím után látva a jelenetet, pedig a forgatókönyv szerint nyilván nem így kezdődött a film. És valóban: váratlanul libben a függöny (élő hátteres utcai bejáratot nyilván költségesebb lett volna építeni a díszletbe), és belép Lóránt György báró és hűséges inasa Péter, mégpedig pontosan úgy, ahogyan az akkori amerikai némafilmeken látták, zsebre vágott kézzel, füstölgő cigarettával a szájuk sarkában.

És csak ezt követően ülnek le asztalukhoz, amelynél a cselekmény érdemi része szép lassan kibontakozik.
A több, mint nyolcvan év után, váratlanul előkerült filmrészlet nem lényeges, de mégis méltó helyet foglal el a magyar filmtörténetben, hiszen az volt az első abban a sorban, amelyben olyan nagyszerű művészeink örökítették meg tehetségüket, mint Kabos Gyula, Fényes Szabolcs, vagy Karády Katalin.
Kurutz Márton
Forrás: hangosfilm.blog.hu