45 szikár tény a barokk zene királyáról

Johann Sebastian Bach – zeneszerző, kántor, barokk zene, Weimar, Tamás-templom, fúgák – ám életéről nem sokat tudni, vagy mégis? 45 szikár tény a ma 330 éve született Bach életéről, munkásságáról, családjáról.

Gyermekkor, család, fiatalság

1. Ki volt Johann Sebastian Bach? – Német zeneszerző, sokak szerint minden idők legnagyobbika.

2. Melyik korszakban élt? – A barokk korszakban, sokan egyenesen a barokk királyának tartják.

3. Mikor élt? – 1685-től 1750-ig. Pontosabban 1685. március 21-én született, és 1750. július 28-án hunyt el.

4. Mennyi ideig élt? – Napra pontosan 65 évet, 3 hónapot és 21 napot.

5. Hol született és hol halt meg? – A türingiai Eisenachban született és Lipcsében halt meg.

6. Pontosan hol született? – Igazából nem az eisenachi Bach-házban született, amely a régi képeslapokon látható, hanem néhány méterrel arrébb, a városközponthoz közelebb eső házban látta meg a napvilágot.  
 

Ebben a házban lakott szüleivel és testvéreivel, azonban nem ebben a házban született

7. Hány testvére volt? Nyolcan voltak testvérek, ő volt a legkisebb.

8. Mivel foglalkozott az édesapja? Johann Ambrosius Bach szintén zenész volt, és az ő apja is, sőt még az ő nagyapja, Christoph Bach is. Hogy Johann Ambrosius Bach komponált-e, nem tudni, csak azt, hogy az istentiszteleteken hangszeren játszott, illetve a kórusban énekelt. Csupán egyetlen festmény maradt fenn róla:


Johann Ambrosius Bach

9. És ki volt az édesanyja? – Maria Elisabetha Lemmerhirt 1668. április 8-án ment férjhez Bachhoz Erfurtban. Nyolcadik gyermeke születésekor immár 17 éve volt házas.

10. Csodagyerek volt? – A Bach család kétszáz éves, összetartó zenész família, Bach felmenői közt számos rangos művészt találunk, akiknek mindennapi megélhetését biztosította a zene. Ilyen muzikális családi közegben egyértelmű, hogy a kis Johann is közeli kapcsolatba került a zenével, és az sem véletlen, hogy édesapja már négyéves korában megismertette a templom orgonájával. Van egy mondás, ami szerint „minden száz évben születik egy csodagyerek.” Johann Sebastian Bach zenei sikereiben tehát mind az öröklött, jó génállománynak, mind a támogató, szintén zenészekből álló családi háttérnek része volt. Két bátyja is híres, sikeres zenész lett, ha nem is olyan géniuszok, mint a legkisebb testvérük. Tizenévesen egy kis létszámú, elit kórus tagja lett és a teljes ellátását fedezte a fizetése, így hamar önellátóvá vált. Tehetségére az udvar és az egyház egyaránt felfigyelt, s bár lázadó, újító zenei stílusa és viselkedése számos konfliktusba sodorta, tekintélyének és tehetségének köszönhetően jelentős megrovásban sosem részesült.

11. Jó tanuló volt a kis Bach? – Az eisenachi iskolában nem tűnt igazán ki a képességeivel, az viszont fennmaradt róla, hogy sokat hiányzott, de csak találgatni lehet az okokról; olykor-olykor szimulált, avagy a muzsikus apa munkájába segített be.

12. Boldog gyerekkora volt? – Igazából ezt sem lehet tudni, ahogy sajnálatos módon Bach családi- és magánéletéről is viszonylag kevés információ ismert. Túlságosan sok boldogságot azonban nem lehet elvárni, ugyanis alig volt 9 éves, amikor egymás után meghalt mindkét szülője és a nagybátyja is.

13. Ki lett a mostohaanyja? – Az édesanya halálát követően Bach apja feleségül vette Barbara Margaretha Keult, ám a házasság csak három hónapig tartott, Bach apja meghalt. A házasság rövid három hónapjára Bach fivéreivel és mostohaanyjával Ohrdurfba költöztek.
 
Felnőtt évek

14. Hol élt Bach? – Luneburgban végzett tanulmányait befejezve visszatért szülőföldjére. Később rövid ideig Weimarban élt, aztán Arnstadt és Mühlhauseni kitérőt követően ismét Weimarba költözött hosszabb időre. Onnan Kötchenbe ment, ám élete utolsó 27 évét Lipcsében élte.

15. És melyik városokban dolgozott? – Már Eisenachban ünnepeken, esküvőkön, temetéseken együtt zenélt vagy énekelt a papájával, az ohrdurfi időszakban a testvérével zenélt pénzkeresés céljából, s ugyanígy lüneburgi tanulmányai alatt. Majd immár hivatásos zenészként Weimarban, Arnstadtban Mühlhausenben, Köthenben, végül Lipcsében dolgozott.

16. Hogy nézett ki? – Kb. 170 cm magas, meglehetősen nagy fejű, erős felépítésű ember volt, pont úgy nézett ki, mint az a néhány fennmaradt, még életében készült portréján. A kor szokásának megfelelően minden képén parókát viselt. Kemény, erősen férfias arca jelentékeny orra, kiugró állcsontja, vastag ajka rendíthetetlenséget mutat, de nem a megszállottság, hanem a saját útját járó ember elszántsága látszik rajta.
 
17. Milyen ember volt? – Makacs, indulatos, híresen nehéz természet, akivel nehéz kijönni. A tanítványai, még inkább a gyerekei féltek a szigorától.

A legismertebb portré

18. Hogy hívták az első feleségét? – Leánykori nevén is Bach volt, ugyanis az egyik másodunokahúgát vette feleségül. Maria Barbara Bach thüringiai származású, egy híres kántor lánya volt.

19. Hogyan ismerkedtek meg? – Maria Barbara Bach a szüleivel Gehrenben lakott, alig 30 kilométerre Arnstadtól, ahol Johann Sebastian épp abban az évben ott dolgozott. Megismerkedésük részletei homályban maradnak, csak találgatások vannak, hogy egy koncerten, vagy istentiszteleten találkoztak. Avagy egyikén a Bach család évenkénti nagy találkozóinak. Más források szerint Mária Barbara tett látogatást Arnstadtban, s ott ismerkedtek meg.

20. Hány évesen házasodott meg Bach? – 1707. október 17-én kötöttek házasságot, tehát 22 éves múlt.

21. Mikor lett apa Bach? – 1708. december 29-én keresztelték meg első gyermeküket, Catharina Dorotheát. Tehát Bach 23 évesen lett először apa.

22. Miért házasodott meg másodjára is Bach? – Első, boldog házasságából hét gyermek született. A zeneszerző Leopold herceg szolgálatában állt Köthenben, ahol annyira jól érezte magát, hogy hazaírt levelében megemlítette, akár egész életét el tudná ott képzelni, komponálna, zenélne. Aztán másképp esett: egyik hazaúton a herceget, akivel igen jó barátságban állt, beinvitálta a házába, ám ott csak felesége halálhíre fogadta. Pontosan nem tudni, hogy milyen betegség okozta az asszony  halálát. Bach ez idő tájt beleszeretett Anna Magdalénába, akivel másfél év gyászidő után házasságra lépett. Anna Magdaléna maga is elismert művész volt, a kötheni udvar jól fizetett énekese, tehát nem szükségből házasodott.

23. Hogy hívták a második feleségét? – Anna Magdalena Keul volt leánykorában, az esküvőt követően Anna Magdalena Bach lett a neve, viszont Anna Magdalena Bachin néven írta alá a lipcsei városházán a kérvényt Bach halála után 1750-ben, s ez a hivatalos levél a mai napig fennmaradt.


Anna Magdalena Bach egy korabeli metszeten...

24. Szerelemből házasodott? – Valószínűleg igen. Fontos, hogy mint egyenrangú felek léptek frigyre: Bach tulajdonképpen nem a gyerekeinek keresett új anyát, sokkal inkább a karrierje volt fontos, hiszen a weimari udvar tehetséges és elismert zenésze volt. Mindeközben az otthoni élet és a háztartás asszony nélkül is működött. Bach és a második felesége a zene kapcsán igen hasonló érdeklődéssel bírtak, miután zenész nem puszta kedvtelésből lesz valaki, hanem igazi elhivatottságból, és ezzel keresi néha igen szerény kenyerét, mert zenélésen kívül semmi mást nem szeretne csinálni. Bach – ahogy felesége is – busásan megfizetett zenészei voltak az udvarnak, ugyanakkor mindketten Leopold hercegtől függtek. De egész pontosan nem tudhatjuk, miféle érzelmek fűtötték a párt, hanem csak ilyesmi gondolatok mentén találgathatunk.


...és Christiane Lang alakításában az Anna Magdaléna Bach története című filmben (1968)

25. Hány gyereke született? – Messze a legnépesebb zeneszerző család volt az övé, két feleségétől összesen húsz gyereke született, az első házasságában a hét gyerekből négy maradt életben, kettő már születésükkor, egy pedig pár hónaposan meghalt. Arányaiban a második házasságában is hasonló a csecsemőhalandóság, a további 13 megszületett gyermekből hat élte meg a felnőtt kort. Amikor 1742-ben Regina Susanna, az utolsó kislány a világra jött, a legidősebb gyerek, Catharina Dorothea 34. évét töltötte be.

26. Mennyire volt tehetős? – Egészen biztosan tudni, hogy Bach nem volt igazán gazdag, még csak tehetős sem, bár nélkülözni soha sem nélkülözött. Nem csupán az számít, mennyit keresett, hanem egy ekkora család kiadásait is figyelembe kell venni. S a gyerekek öltöztetésén túl nem szerény kiadás volt – ahogy azt egy barátjának írt leveléből megtudjuk –lipcsei megélhetési költsége sem. Jelentősen többet keresett, mint zenész elődei, ami részben a weimari pozíciójának köszönhető, illetve több mellékkereseti forrása is volt: családi eseményeken zenélt, keresett zenetanár is volt. Hogy mégsem dúskáltak a javakban, bizonyítja halála után özvegye levele a városházához, amit valószínűleg soha nem írt volna meg, ha nincs rá szüksége.

27. Hogy halt meg? – Minden bizonnyal három betegsége együtt okozta halálát; egyrészt a diabetes, aminek következtében teljesen legyengült, s arra jött egy vagy több szívinfarktus. Egész életében gondjai voltak a látásával, ami mégsem hátráltatta őt a munkájában, több mint ezer művet írt. Részben a diabetesz hatására, amit akkoriban még nem ismertek fel betegségként, 1750-re Bach teljesen megvakult. Kora sarlatán szemészorvosa, John Taylor Lipcsében termett. Az első eredménytelen műtétet követően Bach válságos állapota ellenére újraműtötte a szemét, ismét csak sikertelenül. Az operáció eszközei és a gyógyszerek hiánya révén lassan épült csak fel. Hogy, hogy nem, de a második operációt követően megmagyarázhatatlan módon visszatért a látása. Azonban szívinfarktust kapott, és tíz nap múlva elhunyt.

Sírja a Tamás-templomban (forrás: Wikimedia Commons)

28. Hol található a sírja? – Nem messze a Szent János templom kapujától temették el. A közönség figyelme azonban gyorsan másfelé fordult. Bár Bach kitűnő volt abban, ahogy úri zenéjét celebrálta, a legtehetségesebb zenész is pótolható volt másvalakivel. Művei is hamar a feledés homályába vesztek, vagy inkább Csipkerózsika álmot aludtak. Uszkve száz év múlva jött el a reneszánsza, egy másik neves komponistának, Felix Mendelssonhn Bartholdynak köszönhetően, aki elővette a Máté passiót, új dimenziót nyitva. Ahogy az utókor meglelte a nagyságát, kétszer is újabb nyughelyet találtak neki. Jó pár esztendő múltán helyezték át mostani sírhelyére, a Tamás templom oltárának közvetlen közelébe, hogy hívei felkereshessék sírját.

29. Sok írásos emlék maradt meg tőle? – Egyáltalán nem. Két vagy három levél maradt fenn, amin a kézjegye olvasható. Összehasonlításképp más neves zenészekkel, tudósokkal vagy a kár politikusokkal, nagyon is csekély. Ez is az oka annak, hogy a „privát” Bachról oly keveset tudhatunk.

Bach zenéje

30. Hogyan kezdett komponálni? – Nem tudjuk, mióta komponált, biztos azonban, hogy csodagyerek volt, bár ez róla nem annyira közismert, mint Mozartról. Már Ohrdrufban megszólalt néhány saját fúgája és prelűdje. A legutóbbi kutatások szerint a lüneburgi évek alatt az akkor 15 éves fiú immár saját stílusában írta C-dúr prelúdium és fúga orgonára című szerzeményét. 1708-ban írta első művét, ami már ismerősen cseng a mai közönség füleinek: Isten az én királyom. Ez műveinek sorában a 71-es számot kapta.

31. Csakis egyházi zenét komponált? – Nem, már csak azért sem, mert hosszú éveken keresztül még csak nem is az egyház szolgálatában állt. A weimari évek alatt nem templomi zenét szerzett, ahogy a kötheni évek alatt sem. Néhányan úgy tartják, hogy Bach a mély vallásosságát adta vissza zenében, még akkor is, amikor világi zenét szerzett. Még vicces zenét is írt: kávékantátát, amiket ünnepségeken és esküvőkön játszottak.



32. Csak komponált, vagy zenész is volt? – Sokkal előbb volt zenész, mint ahogy komponálni kezdett, és apja kórusában is énekelt, nem csupán kedvtelésből, hanem különféle rendezvényeken is brillírozott. Hangszeren is játszott, amit szintén az apjától, valamint annak ikertestvérétől tanult. Minden művét többszörösen át kellett dolgoznia, amihez többféle hangszeren is tudnia kellett játszani, ami nem csupán művészet, hanem egyben munka is. Egy zenei alkotás nem csupán egy sikkes gondolat, amit pár tollvonással felvázol az ember, s már kész is. Abban a mennyiségben, amit Bach véghezvitt, szinte futószalagon készültek a művek. Zenész pályafutásának csúcsa az volt, amikor a lipcsei évek során egyszerre volt zeneszerző, muzsikált ünnepeken, vezetett kórust és zenekart is.
 
33. Milyen hangszereken játszott? – Korának legnagyobb orgonajátékosa volt, és az maradt az elmúlt évszázadok óta is. Szintúgy a csemballisták legnagyobbika, és játszott még klavikordon és zongorán is. Valamint gyerekkora óta énekelt. Egész biztos, hogy játszott hegedűn, esetleg brácsán is, csellón és nagybőgőn, oboán és fagotton. Tudott furulyázni és nyilván még más hangszereken is, amik a mai zenekarokban már nem is szerepelnek. Az kérdés marad persze, hogy milyen szinten játszott mindezeken a hangszereken. Autodidakta módon tanult a különféle hangszereken zenélni.

34. Milyen mesterségeket gyakorolt? – Egészen pontosan kilenc „szakmához” értett: zenész volt, komponált, kórust vezetett, zenekarvezető, igazgató és zenetanár is volt, orgonista, Lipcsében a Tamás-templom karnagya, orgonaépítő- és szakértő is.

A lipcsei Tamás-templom (forrás: Wikimedia Commons)

35. Sok zenét szerzett? – Nemhogy sok, hanem kimondottan nagyon sok zenét írt, ma több mint 1100 műve ismert. Legnevesebb kutatója, Christoph Wolff szerint ez alig 10 százaléka összes műveinek!

36. Ki az a kántor? – Manapság a kántor felelős egy templom zenéjéért: a kórusért, az orgonazenéért, a szólistákért; gondoskodik az utánpótlásról, valamint a harsonásokról. Ahogy tette ezt Bach is annak idején.

37. Bach csak a lipcsei Tamás templom szolgálatában állt? – Nem, a Tamás templomon túl további főtemplomokért is felelt, egyben kisebb templomok és közösségek zenéjéért is.

38. Milyen rangot viselt? – Bach korában a rang egyet jelentett foglalkozásának megnevezésével, így Bach orgonista, majd koncertmester a weimari évek alatt, karmesterként érkezett Lipcsébe, 1736-tól pedig megkapta a legmagasabb rangot: a király Drezdában udvari zenésznek nevezte ki.

39. Viselt parókát? – Olyannyira, hogy dühében egyszer az egyik hamisan éneklő tanítványa után vágta.

40. Melyik zeneművei a legismertebbek? – Legismertebb avagy a legkedveltebb? De ha ennyire nem vagyunk gondosak, a legismertebb művei itt hallgathatóak meg.

41. Melyik a legviccesebb Bach-feldolgozás? – Az egyik legismertebb Bach dallam az Air (Ária), Bach III. D-dúr (BWV 1068) szvitjének II. tétele. Sokan nem tudják, hogy ez a gyönyörű zene, mely igen gyakori vendége a hangversenytermeknek, telefonkapcsolás-várakoztatásnak, esküvőknek, valójában egy szvit része. A barokk kor egyik szórakoztató muzsikája szalonokban, a főurak társasági összejövetelein gyakran csak háttérzeneként szerepel. Méltán népszerű, mert nem stilizált tánc, hanem önmagáért való ének, a szinte végnélkül áradó bachi dallam egyik csodaszép példája, melynek számos, szóló hangszerre készült átirata is van. Az eredeti hangszerelésben hallható az Air egy részlete a Sárga tengeralattjáró című Beatles rajzfilmben, amikor a szörnyek tengerébe tévedt tengeralattjáró meggyújt egy robbanó szivart, amit egy bokszoló szörnynek maga adott.

42. Mi az a BWV? – Ez egy német nyelvű rövidítés: „Bach Werke Verzeichnis”, vagyis: Bach műveinek listája.

43. És ez mit jelent? – Sokan csak Felix Mendelssohn Bartholdy hatására kezdtek érdeklődni Bach művei iránt. A BWV az első rendszer, ami Bach műveit sorba rendezte. Más rendszerek is megszülettek már, de messze ez a legismertebb.

44. Volt befejezetlen műve? – Igen, egy fúgán dolgozott, amikor megvakult, az utolsó akkordokat az unokaöccsének diktálta.

+1. Hoppá, Bach nevét hangonként el lehet énekelni! Ráadásul akár spanyolul vagy franciául vagy angolul, bármelyik nyelven: Bach neve zeneileg is nemzetközi! Már az is igen ritka, hogy valaki nevét zenébe át lehet ültetni, mi több megszólaltatni. Ami még ennél is több, hogy ez a négy hang egy kereszt-mintát ad ki. Ezt a fontos keresztény szimbólum, ami egyszerre nevében és zeneileg is megjeleníthető – ki nem hagyta volna Bach, aki műveiben igazán szívesen gondolkozott szimbolikában.

Jenei Gabriella

• Publikálva: 2015.03.21. 08:46 • Címke: évforduló