a rovat írásai

Bánsági Ildikó 70

Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.

Megáldották a musicalt

Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.

Ötven éves lett a Hair

Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.

Hangemberek az Újszínházban

A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.

Bormámor Hamvas művei alapján Szentendrén

Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.

Szilágyi Tibor 75

Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.

Elhunyt Lórán Lenke

Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.

Új Bánk bán a Nemzetiben

Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.

Básti Juli kerek szülinapja

Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.

Színház 10 éve a viszáki pajtában

Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Meghalt Schubert Éva

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.

Színház összes cikke »

„Látom azt, ami körülöttünk van”

Máté Gábor 60

mate_gabor_mti_lead

Hatvanéves lett Máté Gábor színész, rendező, a Katona József Színház igazgatója, a Színművészeti Egyetem tanára. Isten éltesse!

A színházi világot családi örökségként kapta, apja rendező volt, anyja pedig a Madách Színházban jegyszedő, így gyakran megnézhette az előadásokat. Már az iskolában izgatta a színjátszás, darabokat alkalmazott színpadra és rendezett, érettségi után a Magyar Rádió ifjúsági osztályának munkatársa volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahová csak harmadik próbálkozás után került be, 1980-ban Major Tamás és Székely Gábor tanítványaként fejezte be, majd a színész szak után elvégezte a rendezőit is.

mate_szivzur
Básti Julival és Pogány Judittal a Szívzűrben (1981)
   
Diplomájának megszerzését követően az akkor az ország egyik legsikeresebb és legszínvonalasabb társulatának számító, Babarczy László vezette kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött, és mára már a színháztörténet részének számító produkciók részese lett. Játszotta Lysandert (Shakespeare: Szentivánéji álom), a Zöld Lovagot (Dennis Scott: Sir Gawain és a Zöld Lovag), Beljajevet (Turgenyev: Egy hónap falun), Hlesztakovot (Gogol: A revizor) és Trofimovot (Csehov: Cseresznyéskert) is. Egyik emlékezetes alakítása Peter Weiss Marat/Sade darabjának kikiáltója volt, a lengyelországi rendkívüli állapot bevezetése előtt nyolc nappal bemutatott darab a Kádár-korszak legsúlyosabb tabuját, az 1956-os forradalmat is jelképezte, bár ezt akkor nem lehetett kimondani, főleg nem leírni. Máté Gábor már Kaposváron is rendezett néhány darabot.

mate_szivzur
Szívzűr (1981)

A Katona József Színháznak, amely azóta is „otthona”, 1987 óta tagja. A színháznak 2001-től tíz éven át főrendezője volt, majd 2011. február 1-jén Zsámbéki Gábortól vette át az igazgatói tisztséget. Első katonabeli szerepe Füst Milán Catullusa volt Székely Gábor rendezésében. Ezt követte számos kiemelkedő alakítás klasszikus és modern, külföldi és magyar szerzők darabjaiban. Volt Trileckij (Csehov: Platonov), Káin (Sütő András: Káin és Ábel), Claudius (Shakespeare: Hamlet), Brutus (Shakespeare: Julius Caesar), Cléante (Moliére: Tartuffe), Bicska Maxi (Brecht: Koldusopera), Werle (Ibsen: A vadkacsa). Az utóbbi évek kiemelkedő alakításai közé tartozik Oronte szerepe Moliére A mizantrópjában, Robert Schuster professzor Thomas Bernhard Heldenplatz című drámájában, valamint Nazar alakja a Fényevők című darabban.

mate_gabor_mti
Ónodi Eszterrel Gorkij Barbárok című drámájának próbáján, 2008-ban (MTI Fotó: Mohai Balázs)
   
Rendezései közül kiemelkedik Tersánszky-Grecsó: Cigányok, Kerékgyártó István: Rükverc, Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott, Weöres: A kétfejű fenevad, Parti Nagy: Mauzóleum, Pommerat: A két Korea újraegyesítése című darabja. 1993-tól tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 2007-ben a Színházi Főtanszakon egyetemi tanári kinevezést kapott, 2011-ig a Színházi Főtanszak rektorhelyettese volt.

mate_gabor_mti
A Katona József Színház kinevezett igazgatójaként 2010-ben (MTI Fotó: Kovács Attila)

A Petőfi Sándor utcai társulat igazgatójaként a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor által megteremtett Katona-hagyományokat folytatja. A színház az elmúlt években is sokat újított, elsősorban állandó fiatal közönség kialakításán dolgozik. A Katona+ keretében gyerekek és felnőttek számára nyújtanak programokat, színházpedagógiai foglalkozásokat, beszélgetéseket az előadásokról vagy egyéb kulturális kérdésekről, workshopokat, színházi játszótereket tartanak. A Színművészeti Egyetemen 2003-ban végzett Máté-osztály 2007 óta minden nyáron elvonul a zsámbéki rakétabázisra, később a Jurányi Inkubátorházba, hogy az Alkal/Máté Színésztrupp égisze alatt egyikük életéből produkciót készítsen.

mate_elveszett_illuziok
Boguslaw Lindával az Elveszett illúziókban (Gazdag Gyula, 1982)
  
Színpadi szerepei és rendezései mellett számos filmben is szerepelt. A filmes pályát Radványi Gézánál kezdte a Circus Maximusban, ő maga legfontosabb filmjeinek Tímár Péter Mire befejezi röptét a denevér, Pacskovszky József Esti Kornél című alkotását és a Sas Tamás rendezte Presszót tartja. Esti Kornél alakításáért a Film és Tévékritikusok díját vehette át. A tévénézők a nagy sikerű Terápia című sorozatban is láthatták. Nevéhez, illetve hangjához több CD és hangoskönyv köthető (Biblia /Lukács Evangéliuma; Kosztolányi Dezső: A léggömb elrepül és más novellák; Garaczi László: Pompásan buszozunk), Kosztolányi Dezső műveiből önálló estet is összeállított.

mate_mielott_befejezi
Bodnár Erikával a Mielőtt befejezi röptét a denevér... című filmben (Tímár Péter, 1988)
  
Alakításait többször is díjazták, a Mire befejezi röptét a denevér az 1989-es filmszemle színészi díját nyerte el. Rendezéseit is díjakkal ismerték el, 2010-ben a Kétfejű fenevad, 2012-ben pedig A mi osztályunk című produkciója nyerte el a Színikritikusok Díját. Művészi tevékenységéért 1984-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 2003-ban érdemes művész címet kapott, 2009-ben a Kossuth-díjat vehette át elmélyült alakításaiért, kiváló rendezéseiért, sokoldalú, méltán nagyra becsült művészi munkásságáért. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagja.

mate_vigyazok
Nagy-Kálózy Eszterrel a Vigyázókban (Sára Sándor, 1993)

Első lépések címmel könyve is megjelent, amely önéletrajzi elemekkel átszőve, a mesterség pszichikai, technikai alapjain át egészen összetett morális problémák felvázolásáig vezeti az olvasót. Máté Gábor számára szinte születésnapi ajándék az április 25-26-án bemutatott kétrészes Faust, Schilling Árpád rendezésében és Marton László (újra)fordításában, amelyben ő alakítja a címszerepet.

mate_gabor_mti
Faust szerepében Goethe Faust II. című drámájának próbáján (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

„Azt látom, hogy a színházat nagyjából sikerült talán megmenteni, mint struktúrát. A filmet egyáltalán nem sikerült. Természetesen ebben nagyon is hibásnak látom a filmszakmát. Ezt a területet túlpreferálták hosszú évekig, mert a szocializmusban nagyon fontos volt. A filmet hagyták viszonylag önállóan működni, vagy úgy csináltak, mintha hagynák. Aztán a nyolcvanas években – tisztelet a kivételnek – eléggé kiárusították a filmesek a saját szakmájukat. Olyan cinikus üzletek folytak, amelyek közben nem vették észre, hogy lényegében elfogyott a magyar filmművészet. Mire aztán jött a szabadság, a filmes szakma totálisan szétesett.

Miért sikerült a színháznak átmentenie magát?

Nyilván azért is, mert ott nem volt ilyen üzletelés. Hozzáteszem, a lehetőség sem volt meg rá. De ami sokkal fontosabb, amikor kellett, akkor a szakma össze tudott fogni. Tudott kapni egy bizonyos pénzösszeget arra, hogy a struktúra megmaradhasson, amire azóta is igyekszik éberen vigyázni. Amikor kellett, akkor soha nem a különállóságukat, hanem az egybetartozásukat hangúlyozták a színházi szakma képviselői. Tehát bizonyos ügyek érdekében erősebbek tudtak lenni.

Színházi munkáidban – elsősorban, mint rendező – gyakran foglalkozol olyan témákkal, amilyenekről beszéltél a brit filmek kapcsán.

Persze, hiszen látom azt, ami körülöttünk van. A Müller táncosaiban például volt egy nő, aki csak egy mondatot mondott és azonnal az jutott eszembe, hogy legyen ez a figura egy hajléktalan. Úgy emlékszem, csak annyit mondott: „Könnyű maguknak, maguk fiatalok!” Soós Editet kértem fel erre a szerepre, aki azelőtt csodálatos filmszínésznő volt. Azért mondom, hogy filmszínésznő, mert sajnos színpadon nagyon keveset játszott. Szóval ott számomra rögtön megjelent ez a hajléktalan figura... Ezt azért mondom el, mert furcsa, hogy senkinek nem jut eszébe megfogalmazni ezt az egész magyar világot, amiben élünk. Hol van ez ábrázolva, megörökítve?

Például az általad rendezett előadásokban.
Igen, azokban majdnem mindig benne van. Annyira ingerel és annyira látom, hogy erről beszélni kell, hogy majdnem minden előadásomban foglalkozom vele. De a filmekben igazából ezt nem látom, és ezt nagyon rossz jelenségnek tartom.”

A Filmkultúra 2000-ben készült interjúja Máté Gáborral

MTI/mandarchiv

• Publikálva: 2015.04.29. 08:56 • Címke: színház, film, évforduló