Medgyaszay Vilma, a színházmenedzser

Ki gondolta volna Medgyaszay Vilmáról, amikor feltűnt a János vitézben Fedák Sári Iluskájáként, hogy a szende színésznő igazi vamp és jó üzletasszony lesz? 130 éve, 1885. május 3-án született. Nem a színházi szerepeire emlékezünk, hanem arra, hogy színésznő-menedzserként mit ért és mit érhetett el a 20. század első felében.

Medgyaszay Vilma Stand Ilona néven született, Aradon. Édesapja katonaorvos, édesanyja a Budai Színkör énekesnője volt, Ilona nem is esett messze anyukája fájától. A Vígszínház színiiskolája utána Krecsányi Ignác társulatában kezdett, ahol megesett, hogy havonta 34 előadásban is játszott. Itt fedezte fel Beöthy László és azonnal szerződtette az általa vezetett Király Színházhoz, az elkövetkező bemutatójukhoz, a János vitézbe – a versbetéteket számára külön  Heltai Jenő írta. Ezeket több mint kétszázszor, több mint kétszázezer ember előtt énekelte el a nadrágszerepet játszó Fedák Sári oldalán.

Forrás: a Hungaricana képeslapgyűjteménye

Pár év múlva, 1907-ben már Falussy Sándor szerződtette hatalmas gázsival a mindössze két utcával odébb található Modern Színpadi Cabaret-hoz (az Andrássy út 69. alá). Itt Heltai, Molnár Ferenc és Szirmai Albert szerzeményeiből dolgoztak, majd 1908-ban megtörtént igazgatóváltáskor Nagy Endre szívét is meghódította. Medgyaszay valósággal azonosult ezzel a modern szövegközpontú dallal, amelyet talán pajzán és kissé szentimentális módon adott elő, de a drámai erőt sem nélkülözte a közönség. Szépsége, kellemes hangja, temperamentuma és tehetsége hamarosan meghozta a gyümölcsét, ugyanakkor a tudatos tervezésnek (már amennyire akkoriban lehetett tervezni) köszönhetően menedzserként is jól tudta saját pályáját egyengetni. Kezdettől fogva ő volt a Szirmai Albert, Nádor Mihály és Reinitz Béla által megzenésített Gábor Andor-, Szép Ernő-, Heltai Jenő- és Ady Endre-versek első interpretátora. 1913-ban átvette a Modern Színpad igazgatását (pontosabban Nagy Endre háta mögött kivásárolta a bérleti jogot), és két évig Medgyaszay Kabaré néven vezette. Később, 1918-ban és 1945-ben is volt egy-egy rövid életű – sikertelen – próbálkozása, ezek azonban nem ártottak művészi hírnevének.

Forrás: a Hungaricana képeslapgyűjtemény

1918. december 17-én a régi Eskü, ma Március 15. téri színházat Medgyaszay Színház néven nyitották meg férjével, Vámos Árpáddal. A Színházi Élet című folyóirat már a megnyitásakor egy több oldalas (PR?)-cikkel köszöntötte a színházat és ezt írta a bevezetjőében: „Szól tehát mindenkinek, mert ide mindenki el fog menni.” Ez Vámos Árpád és Lechner Ödön (vagy unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő) tervei alapján készült és az épületet Osztálysorsjáték-palotának nevezték el. A színházról tudni lehetett, hogy sikeres lesz, hiszen esténként a nézők csak annyit kérdeztek: Játszik ma Medgyaszay Vilma? – ha igen, már vették is a jegyet. Persze hozattak skandináv operaénekesnőt is, Svädstörm Valborg névvel. Főképp egyfelvonásos drámákat, operetteket, vígjátékokat adtak elő és rengeteg Kodály- és Bartók-művet.

Forrás: a Hungaricana képeslapgyűjtemény

A forradalom ideje alatt Medgyaszay színházát bérbe adja és Németországba utazik. Ez az utazás négy és fél évig tartott: bejárta Európát, magyar, francia és német számokat adott elő, és Hollandiától Norvégiáig nagyon népszerűvé vált. Folyamatosan egyengette a saját karriejét és ahova csak tudott, turnéállomásokat szervezett. 1924-ben hazatért, először csak óvatosan a Teréz körúti színpad vendégeként, később viszont újra belendült, és önálló Bartók- és Kodály-esteket tartott, újból az Andrássy úton. Lányi Viktor a Zenei figyelőbe írt elismerő kritikája szerint, amit Medgyaszay ezekkel az estekkel ígért, már önmagában rekordteljesítmény, és ezáltal is megerősítette hírnevét, hogy nem csak sanzonkirálynő, hanem kiválóan tudja interpretálni a népdalokat is. Ezután már a His Master's Voice is megkereste és számukra is készített hangfelvételeket.

Forrás: a Hungaricana képeslapgyűjtemény

Később újraalapította a Medgyaszay Színházat a korábbi Komédiában a Jókai téren, ahol már azelőtt is sokat játszott (először Medgyaszay Színpad néven, majd később változtatta Színházra), ekkor már új férjével, Horváth Henrik irodalmárral, fordítóval (aki időnként zongorán is kísérte) a mostani Kolibri Színház épületében 1945-től 1948-ig, de akkor az államosítás folytán Greguss Zoltán kapta meg az igazgatói posztot és a házaspár kiszállt a színházból. Ezután már csak színésznőként dolgozott vidám darabokban főképp a Vígszínházban és a Vidám Színpadon, 1955-ben, hetvenévesen pedig nyugdíjba vonult. 1972 áprilisában hunyt el.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2015.05.03. 13:37 • Címke: évforduló, nők