a rovat írásai
East az Arénában
Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.
Michael Nyman az Erkelben
Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.
Meghalt Aradszky László
Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.
Karmesterverseny Kobajasi Kenicsiróval
Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.
Pisztolyok dőltek Marilyn Mansonra
Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.
Új lemez és koncert: 55 éves az Omega!
Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.
A fél Pink Floyd újra Pompejiben
A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.
Parádés évadnyitót tart az Opera
Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.
Új U2 album a láthatáron!
Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.
Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe
Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.
Lord 45
A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.
Séta a hangos városban
Az OFF Biennálé keretében a Hosszúlépés Sound as space címmel városi sétát szervezett, amely Budapest belvárosának különböző pontjain elrejtett hanginstallációkat kötött össze, Földes Léna művészettörténész vezetésével.„Nem látod? Séta a fülnek. Belvárosi boltok mint műalkotások? Hang mint képzőművészet? Csendháborítás a Király utcában, zenélő dobozok egy kávéháznál, prostitúció és paternoster a Rákóczi téren? Ismerős témák sosem hallott formában. 5 tér, 5 művész, 5 új mű. Hangművészet.” Ezzel a szöveggel ajánlották a szervezők a sétát. Bár első látásra sound walkingnak is érthető az esemény, de Budapesten ilyesmit tartani valószínűleg nem lenne nagy kihívás, illetve ahhoz, hogy maradandó élményt nyújtson, egy valóban frissnek ható szempontot kéne találni hozzá. Viszont hanginstallciókat elrejteni a belváros különböző helyein és ezeken végigmenni már jóval izgalmasabbnak ígérkezett.
A Víg utca 20. előtt Földes Léna épp a rádiózavarásokról beszélt (fotó: Bakk Ágnes/mandarchiv.hu)
Első állomásként a Víg utcai kis kortárs galériatérbe érkeztünk, amelyet a finn Ari Kupsus működtet. Itt Gát András helyszínspecifikus alkotását hallhattuk egy besötétített szobában. A sétavezető a hidegháború alatti rádiózavarásokról, valamint a Szabad Európa Rádió műsorzavarásairól tartott felvezetőt, majd a sötét szobában két rövidhullámú rádióvevőn hallhattunk részleteket a Rákóczi tér környékén, illetve az amszterdami piros lámpás negyedben készült interjúkból (előbbi a K1 című Dobray György-filmből). Ezek a felvételek elnyomják egymást, hol az egyik, hol a másik hallható jobban (látogatásunk napján épp a magyar szólt jobban).
Az első megálló után hosszabb séta következett: a Nemzeti Múzeumig sétáltunk, ahol térről és hatalomról beszélgettünk, arról, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőin általában az aktuálisan hatalmon levő párt reprezentálódik a nemzeti ünnepeken, míg a Kossuth téren inkább az ellenzék. Az Astoriánál már inkább a zaj és a csend kapcsolatáról volt szó: Luigi Russolóról, aki a gépek hangjait imitálta alkotásaiban és akit igazából az első zajzenésznek is tekinthetünk, majd pedig John Cage-ről, aki a legendás 4:33 című művében a csendre, illetve a csend nemlétezésére akarta ráirányítani a figyelmet azzal, hogy bevonult egy hangszigetelt szobába, de ott is két frenkvencián hallott állandó zúgást (a magasabbik az idegrendszer, a mélyebb pedig az vérkeringés hangja).
Az Astoria soha nem alszik (fotó: Bakk Ágnes/mandarchiv.hu)
Ezután a Vitkovics utcában két egymás melletti hanginstallációt láthattunk. Az egyik a Tornyai Péter által készített Városi tücskök elnevezésű alkotás, amely tulajdonképpen zenei szalagokból áll, amelyek a város, illetve a környék térképét képezték le és azokat forgatva a városkép egyfajta hanggá változott. Az ötlet egyszerű, de nagyon hatásos városi térből zenét képező kézi mozgatású hangszert eredményezett, amelyet akár design-termékként is el lehetne képzelni.
A zenészek is szívesen meghajtották a kereket (fotó: Bakk Ágnes/mandarchiv.hu)
Az üzlettér melletti két kivetítőn pedig egy folytonosan működő paternostert láthatunk kívülről (amint folyamatosan megjelenik) és belülről (amint fel-le közlekedik). A Kanadában élő Kolozsvári Csenge Poliritmia című két és fél perces alkotásán a kamera folyamatosan rezeg, az ismétlődő hangokból pedig egy ritmus állt össze, amely a paternoster szó etimológiájára utal. Hosszasabb személődés után látni lehet, hogy a két paternoster nem ugyanabban a sebességben halad.
Így ment fel-le a paternoster (fotó: Bakk Ágnes/mandarchiv.hu)
A séta utolsó megállója a Király utcai Central Passageban volt, a Gödör Klub feletti térben. Itt Gryllus Ábris hanginstallációja, a PS – Homage to György Ligeti látható, amely a zeneszerző 100 metronómra írt szerzeményéhez készített hommage-mű. Az under construction érzetű poros betontérben Gryllus Ábris 100 elektromos metronómot állított be, amelyek, ha nem közelítünk hozzájuk, ütemesen, egyszerre verik ugyanazt a ritmust, de amint 10x10 méteres körzetükben mozgást érzékelnek, elkezdenek össze-vissza verni: megbomlik a rend, hirtelen minden kaotikus, már-már ijesztő lesz. Érdemes megnézni a beharangozó videót, amelyben az alkotó(k) ugyanezt az érzést szavakkal próbálják kifejezni. A metronómok közé olyan volt bemenni, mintha a befogadó egy medencébe ugrott volna be, kijönni viszont még jobb érzés volt, mert a hangok visszaálltak egységes lüktetésükbe, ami valamelyest megnyugvást adott.
Teljes a hangzavar (fotó: Bakk Ágnes/mandarchiv.hu)
A felső emeleten Várnai Gyula hanginstallációja látható. A Replika sok kicsi zuhanyzókabinhoz, telefonfülkesorozathoz, vagy ajtó nélküli ajtófélfasorhoz hasonlító installációja a sorba kötött kontaktmikrofonok által ismételné az első ajtófélfánál leadott kopogtatást vagy zajt. Bár valószínűleg kontakthiba miatt éppen nem működött, a tér így is kafkaivá vált a ki-be járásra alkalmas lehetőségekkel.
A Sound as Space című séta kétségkívül izgalmas vállalkozás, amely a nálunk még ritkább hanginstallációkat mutatta be, de arra is rámutatott, hogy érdemes ezek természetével többet foglalkozni, nagyobb figyelmet fordítva az elektroakusztikus zeneszerzők térbeli munkáira.
Bakk Ágnes