a rovat írásai
Bánsági Ildikó 70
Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.
Megáldották a musicalt
Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.
Ötven éves lett a Hair
Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.
Hangemberek az Újszínházban
A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.
Bormámor Hamvas művei alapján Szentendrén
Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.
Szilágyi Tibor 75
Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.
Elhunyt Lórán Lenke
Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.
Új Bánk bán a Nemzetiben
Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.
Básti Juli kerek szülinapja
Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.
Színház 10 éve a viszáki pajtában
Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Meghalt Schubert Éva
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.
A versmondás művészete
A magyar versmondás művészetének megalapozója, Ascher Oszkár kívülről tudta a teljes Toldit és A helység kalapácsát, valamint még idős korában is vagy 1500 verset. Szakított a patetikus versmondó stílussal, nem deklamált, hanem értelmezett.A szavalás művészetének igazán magas szintre emelését Magyarországon három előadónak köszönhetjük: Ascher Oszkárnak, Gáti Józsefnek és Latinovits Zoltánnak. Ehhez elengedhetetlen szükség volt a kitűnő memóriára és ugyanolyan kitűnő hallásra – a fiatal Ascher Oszkár mindkettővel rendelkezett. Könnyedén tanult, sajátos előadói stílusát korán kialakította. Szülei azonban inkább a mérnöki kar felé terelték. Csak titokban járt el a színkörökbe, miközben komolyan vette a mérnöki kart is, egészen a diplomavizsgáig. Aztán mindent vagy semmit alapon elment Ódry Árpádhoz, aki akkor még nem tanított a Színiakadémián. Elvitte a teljes Cyrano-monológot és a legendák szerint több mint 200 Ady-verset is. Ódry ennek ellenére eltanácsolta a felvételitől. Emiatt annyira elkeseredett, hogy mérnöki diplomavizsgájára sem akart készülni, ami már az otthoni kedélyeket is borzolta. Végül úgy érezte, muszáj még egy kísérletet tennie: újból elment Ódry Árpádhoz, aki elmagyarázta, hogy azért tanácsolta el a színiakadéimára való felvételitől, mert nagyon ósdinak tartja az ott folyó oktatást. De ha már nála volt az ifjú, elvállalta magántanítványként.
Ascher diplomás mérnök lett és munkába is állt a Haas és Somogyi Vasszerkezeti Gyár Rt. mérnökeként. Rájött, hogy több tehetsége van a szavaláshoz, mint a színészethez, és hogy a kettőt nem érdemes összekeverni, ezért egyre inkább a versek felé fordult. Ekkoriban kezdett erősödni a szavalóköri mozgalom, ezekre Aschernek is hatása volt, mígnem át is vette a nyomdászkórus vezetését (egyes források szerint „a kórus kommunista sejtjének szimpatikus fiataljai agitálják meg a polgárias Aschert és csinálnak belőle szimpatizánst”), Kassák feleségét, Simon Jolánt követve a poszton. Az ő hatására terjedt el a szavalókorusokban az a felfogás, hogy a vers egy építmény, és az előadás minden részlete az építmény szerkezetét kell láthatóvá tegye. Az ő hatására kezdtek egyre többen József Attilát és Petőfit szavalni. Ezek az szavalókörök hozták meg számára az igazi hírnevet, volt, hogy hetente többször is fellépett, a Zeneakadémiától különböző színházakig. 
A nyugatosok körében – Ascher Oszkárt balról a harmadik (forrás: europeana.eu)
A közönség lelkesen ünnepelte. Nyugatos barátai, Babits, Karinthy, Kosztolányi mind jóban voltak a halk szavú, Molnár Gál Péter által tanárosnak leírt előadóval. A harmincas évek végén, a zsidótörvények hatására fellépései ritkulni kezdtek, csak néha hívták el társfellépőnek, például Hont Ferenc a Vigadóba, de lassan ezek is elmaradoztak. 48 évesen 1944-ben munkaszolgálatra vitték, életben maradása kisebb csodának számított.
Beszédóra a Színház- és Filmművészeti Egyetemen: Ascher Oszkár instruál (forrás: Színházi Adattár)
A második világháború után munkamániája újból feléledt. 1945-ben belépett a Pódium Kabaréba, esteket szervezett, két év múlva már ő volt az igazgató is, mivel az előző igazgató, Békeffy László kevésbé tehetséges fia, Békeffy Gábor külföldre szökött az apja után, a színház bevételéből. Ascher számára nem jelentett problémát, hogy kiépítsen egy sokak számára jól hangzó műsorpolitikát, így szombat este a háromfelvonásos A szombat esti hölgy című bohózatott játszatta. Közben tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, fellép a Déryné Színházban, feléleszti Petőfi A helység kalapácsát az Irodalmi Színpadon, és sok filmben szerepel.
Ascher Oszkár Major Tamással a Merénylet című filmben (rendezte: Várkonyi Zoltán)
Eszeveszett tempóban dolgozik, megkapja a Faluszínház dramaturgi tisztjét. Az elején kabarékat turnéztatnak vidéken, majd A Pál utcai fiúkat, a Királyasszony lovagját, a Nebáncsvirágot játsszák. 1957-ig folyamatosan tart önálló esteket is, aztán már szinte mindenki eltiltja a fellépésektől, mivel munkatempója miatt több infarktusa volt. Ezután feleslegesnek érezte magát, egyre romlott az állapota, 1965. október 25-én elhunyt.
Ascher Oszkár és fia, Tamás 1956-ban (MTI Fotó/Keleti Éva)
Ascher megfogalmazása szerint „a vers után úgy lépek a próza előadásába, mint amikor valaki kemény plasztront levetve, háziruhában táncol”. A mondanivaló, a tartalom kifejezésére helyezte a hangsúlyt, nem a deklamált, hanem értelmezett. Élete végéig rettegett a felejtéstől, de a visszaemlékezések szerint még idős korában is tudott vagy 1500 verset.
Bakk Ágnes