Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.
Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.
Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.
A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.
Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.
Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.
Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.
Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.
Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.
Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.
A cirkusz történetét, hátterét, valós világát kevéssé ismeri a közönség: van egy hagyományos cirkuszkép, amelyben oroszlánszelídítők, erőművészek és bohócok szórakoztatják a gyerekeket, illetve regényes elképzelések élnek a műlovarnők eseménydús magánéletéről. Pedig a cirkusz intézménye és produkcióinak varázsa mögött ugyancsak sok munka, szervezettség, konfliktus, jogszabály és adminisztráció rejlik.
A porond mögötti világba nyerhettek bepillantást a Porondon a cirkusz konferencia résztvevői május 24–25-én. A konferencia az ELTE-BTK Esztétika Doktori Programja, a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. és a Trafó Kortárs Művészetek Háza közös szervezésében valósult meg. A szervező intézmények sokszínűségéből is kitűnik, hogy a hagyományos és a kortárs (új cirkuszi) cirkuszi irányzat képviselői az esztétikai szemponttal gazdagítva próbáltak átfogó, rétegzett képet adni a mai cirkuszról.
Circus Cirkör: Wear It Like a Crown © Trafó Kortárs Művészetek Háza - Mats Bäcker
Az előadások egy része történeti-elméleti szempontból vizsgálta a cirkuszt: Teller Katalin előadásában a cirkusztörténet-írás problematikájáról beszélt, Bársony Márton a bohócokat elemző nem egységes narratíváról és terminológiáról, Darida Veronika pedig Beckett bohócairól beszélt. A cirkusz műfaji sokszínűségéről többször is szó volt a hagyományos kontra új cirkusz dichotómia kapcsán, de több előadás feszegette a másfajta osztályozási lehetőségeket is. Így például Kovács Debora tanulmánya a műfaji határok átrendeződéséről azt vizsgálta, hogy az utóbbi két évtizedben hogyan hódított tért az új cirkusz. Szonday Szandra a „szociális cirkusz”, az új cirkusz, valamint a posztmodern színházi törekvések párhuzamairól és nyelvezetéről beszélt.
H. Orlóci Edit, a Magyar Cirkusztörténeti és -elméleti Kutató Alapítvány alapítója a régi, marxista esztétikából kiindulva jutott el egy, a cirkuszi terminológia egyértelműsítését elősegítő lexikon hiányának megfogalmazásáig. Ő a tradicionális, a modern és a posztmodern címkék háromszögében a modern cirkuszt a régi cirkusz továbbélésének tartja. Az alapítvány érdeme számos cirkuszelméleti és történeti kiadvány megjelentetése, illetve a Cirkuszi Akrobatika online folyóirat kiadása is.
H. Orlóci Edit, a Magyar Cirkusztörténeti és -elméleti Kutató Alapítvány alapítója
Molnár Dániel az 1949–1954 közötti időszak cirkuszi műsorpolitikáról tartott előadást. Az akkori vezetés elvárása az volt, hogy a cirkusz ne csak szórakoztassa, hanem nevelje is a közönséget – ez volt Barton Nándor, a Fővárosi Nagycirkusz akkori igazgatójának mottója is. A példa a szovjet cirkusz lett volna, csak az volt a bökkenő, hogy az előadásokról nem volt információ, meghívni sem lehetett a társulatokat. Az, hogy egy műsor végül mennyire válhatott a politikai nevelés kiváló eszközévé, mindig csak utólag derült ki. A műsorpolitika jellemző elvárása volt például, hogy nem, vagy csak nagyon kivételes esetekben lehetett idegen hangzású művésznevet használni.
Compagnie Adrien M: Cinématique © Trafó Kortárs Művészetek Háza - Zelkó Csilla
Herman Zita beszámolójában kortárs hazai artistaoktatásról, főképp a napjainkban végveszélyben lévő Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskolaról beszélt, amely részt vett az európai professzionális cirkusziskolák szövetsége, a FEDEC kutatásában, amely a hazai artistanövendékeket, azok kompetenciáit, illetve lehetőségeit térképezte fel.
A cirkusz aktuális problémáit feszegette Dr. Kriza Zsigmond, a MACIVA jelenlegi ügyvezetője, aki, bár nem utasította el az új cirkuszi műfajok nagyporondi integrálását (ilyen például a varieté), de erre egyelőre csak távlati terveket vázolhatott fel. Szóba került egy minőségi varietéműsor lehetősége, bár ezt a hozzászólók kétkedéssel fogadták, hiszen több színház is próbálkozik hasonlóval, kevés sikerrel.
CIE 111: Plan B © Trafó Kortárs Művészetek Háza.
Losonczi György, a Baross Imre Artistaképző gazdasági és jogi ismereteinek oktatója, a cirkuszi intézményrendszer és produkciók gazdasági helyzetét foglalta össze: átfogó képet adott a nem túl rózsás jelenről és jövőről. Terítékre került a jövendő artistanemzedék kilátástalannak tűnő helyzete és a hazai cirkuszművészetet népszerűsítő, áprilisban indult kampány, a Cirkuszmisszió, amely bár jó kezdeményezés, viszont a megfelelő tartalmakat nem alkották meg hozzá. Beszélt arról is, hogy a különböző attrakciós színházak tulajdonképpen cirkuszi produkción alapulnak, így például a lovasszínház, amely külföldön éppúgy nem volt sikeres, ahogyan hazánkban sem, a szervezők mégis sok pénzt fektettek bele. Vázolta az új cirkuszi előadások térhódításának gyökereit, mivel ezen produkciók és társulatok sokkal könnyebben utaztathatók, mint a hagyományos cirkusz produkciói, ugyanakkor a felnőttek számára intellektuális élvezetet is nyújtanak. Szót ejtett a Cirque de Soleil-ről, mint cirkusz-multicégről, akiknek hatalmas produkcióik vannak, és valóban a multinacionális cégek mintájára működnek.
Gallyas Veronika, a Cirkuszszínház Produkció vezetője is próbálta meghatározni, hogy mit is takar az új cirkusz irányzata: szerinte mindent szabad ebben a műfajban, a cirkusz kiszakad a titkok és a privilégiumok világából, globalizálttá válik, kitör a cirkuszi pár perces számok keretei közül, átfogó narratívával rendelkezik, új tereket, új színpadi nyelvezetet használ. Szabó György, a Trafó vezetője az intézménye által idehozott új cirkuszi produkciókat mutatta be.
Szabó György, a Trafó vezetője
A konferencia, bár sok szemben álló vélemény képviselőjét felvonultatta, s a vitákban érdek- és elvi ellentétekre is fény derült, közös platformot adott a párbeszéd számára. Mindenki hozzáadott valamit a nagy, sokszínű egészhez – mint a cirkuszban.
Az 'új cirkusz' kifejezés a francia 'nouveau cirque' kifejezés fordítása, angol nyelvterületen 'kortárs cirkusz'-nak hívják. Az új irányzat a XX. század második felében, francia nyelvterületről indult. A hagyományos cirkusztól több jelentős ponton tér el. A legszembetűnőbb, hogy a produkciók tere csak ritkán porond, az előadás színtere a színpad, a proszcénium (a függöny és a színpad közötti terület) vagy sátor (illetve ma már vannak a porondhoz visszatérő „retrósított” produkciók is). Nem apáról fiúra öröklődik a szakma, hanem az alkotók intézményekben sajátítják el a technikákat. Mivel produkciójuk egyfajta összművészeti alkotás, színház, koncert és artistaprodukció egyszerre, színész-, improvizációs- és énekképzésben is részesülnek az artisták. Nincs konferanszié, nincsenek rövid cirkuszi számok, attrakciók, hanem narratív szál, egy történet, cselekmény köré szerveződik az előadás. A „trükkök” pedig nem szimpla látványosságok, hanem önálló nyelvezetként használják őket. A szereplők maguk a számok ötletgazdái és tényleges megalkotói. Világhírű új cirkuszi alkotógárda a kanadai székhelyű Cirque de Soleil vagy a svéd Cirkus Cirkör. Magyarországon is volt már 2006-ban új cirkuszi fesztivál. A Trafó Kortárs Művészetek Háza Új Cirkusz sorozata pedig a legfrissebb új cirkuszi alkotásokat mutatja be. |
Porondon a cirkusz
Konferencia, május 24–25. ELTE-BTK
Bakk Ágnes
Leadkép: Circus Cirkör: Wear It Like a Crown © Trafó Kortárs Művészetek Háza - Mattias Edwall
Köszönet a képekért a Trafó Kortárs Művészetek Házának és a konferencia szervezőinek.