Fegya, Feri vagy Efrájim

Február 10-én ünnepli hetvenedik születésnapját Jávori Ferenc zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, a tradicionális zsidó zene, a klezmer népszerűsítője.

Jakubovics Ferenc néven az akkor a Szovjetunióhoz tartozó, kárpátaljai Munkácson született, Fjodor Jakovlevics Jakubovics néven anyakönyvezték. A többnemzetiségű városban a ruszinok Fegyának, a magyarok Ferinek, a zsidók Efrajimnak szólították, a család otthon jiddisül beszélt. Szülei zongorázni íratták be a helyi zeneiskolába, de az igazgató a sztálini időszak erősödő antiszemitizmusa miatt inkább a hegedűt ajánlotta neki, mondván, hogy azzal gyorsabban lehet menekülni. Tizenhat évesen felkereste a zsidó zenét jól ismerő helyi cigányprímást, Galambos Gyulát, hogy klezmer muzsikát tanuljon tőle. Magnóra vette, lekottázta a nála tanult dallamokat, ma is ezt tartja legfőbb zenei forrásának.

Fegya otthonában (MTI Fotó: Mohai Balázs)

1967-ben felvették a drohobicsi Zeneművészeti Egyetem hegedű szakára, végzése után Nagyszőlősön (Vinohragyiv, Ukrajna), majd Huszton tanított zenét. Zenekart is alapított Eridán néven, szovjet slágereket játszottak, egyik dalukkal bejutottak a szovjet Ki mit tud? döntőjébe is. Az együttesnek a csillagtérképen véletlenszerűen választottak nevet, de miután egy éber pártcenzor bebizonyította, hogy ez a csillag éppen Izrael fölött van, működésüket betiltotta. Fegya 1976-ban települt át családjával Magyarországra, az állampolgárságot két év múlva kapta meg. Hamar talált munkát, az Operettszínház zenekari hegedűse lett. Tizenhét évig zenélt az együttesben, de szíve mélyén a zenekari árok helyett a színpadra, az operettek helyett klezmer zenére vágyott.

„Fegya” a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Budapest Klezmer Band koncertjén a Fővárosi Állat- és Növénykert főterén felállított színpadon 2015. július 15-én este (MTI Fotó: Kovács Attila)

1990-ben megalapította és azóta is vezeti együttesét. A Budapest Klezmer Band a Fészek Művészklub pincéjében kezdett el klezmer zenét játszani. Muzsikájukkal az ebben az évben először megrendezett Zsidó Filmfesztiválon léptek először színpadra, az ismeretlen zenei stílust kezdetben igen hűvösen, idegenkedve fogadták. A közönséget a Fegya által készített zenei átiratokat játszva, lépésről lépésre hódították meg. Első lemezüket 1995-ben A Nakht in Gan Eyden címmel adták ki, ezt követte a 7:40-es vonat (1997), a Purim (1999), a Yiddishe Blues és a Klezmer Magic (2000), a Klezmer Szvit (2001), a Le Chajem Rebbe és a Le Chajem Budapest (2005). 2008-ban a budapesti Müpában Purimtól a Menyasszonytáncig címmel tartották meg Jávori szerzői estjét, amely egyben a Budapest Klezmer Band és a Liszt Ferenc Kamarazenekar új, közös lemezbemutatója is volt, a cédé A klezmer mestere alcímmel jelent meg.

XIII. kerületi otthonában 2014. június 6-án (MTI Fotó: Mohai Balázs)

Dallamaik Közép-Kelet-Európa egykor virágzó zsidó zenei kultúrával rendelkező területéről származnak, a jiddis kultúrát és a kelet-európai hangszeres zsidó népzene világát emelik vissza a kortárs zenébe. A hagyományt Fegya átirataival „korszerűsítették”, dallamait a mai fül számára még vonzóbbá tették, s nemcsak itthon, hanem külföldön is sikereket arattak. Mint Jávori mondja, a klezmer minden melódiájából a remény, az élni akarás hallható. Huszonöt éves pályafutásuk során bejárták szinte az egész világot, Fegya 2011-ben harmincöt év után először szülővárosában, Munkácson is felléphetett. Koncertjeik, lemezfelvételeik mellett sikeres színházi produkciókban is közreműködtek, köztük a Madách Színház, majd a veszprémi Pannon Várszínház Hegedűs a háztetőn című musicaljében, a Győri Balettel közösen készített Purim, avagy a sorsvetésben, valamint a Getto című darabban (a Pécsi Nemzeti Színházzal). Jávori a Liszt Ferenc Kamarazenekart vezető Rolla János felkérésére, a klezmer és a klasszikus zene ötvözésével komponálta meg 1999-ben a Klezmer Szvitet, amelyet azóta is folytat, és a kamarazenekarral közösen évente előadnak. 2006-ban az Operettszínházban bemutatták első klezmer musicaljét, egyben a világ első klezmer operettjét, a Menyasszonytáncot. 2016-ban is premierre készül, az Operettszínház mutatja be a farmernadrágot „feltaláló” Levi Strauss életéről szóló Farmerkirály című klezmer musicaljét.

A magyar klezmer fáradhatatlan mesterének művészetét a Kodály Zoltán-díj (2000), Artisjus-díj (2001), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2003), eMeRTon-díj (2004), Magyar Zsidó Kultúráért díj (2006), érdemes művész cím (2009), Pro Urbe Budapest (2013) kitüntetésekkel ismerték el. 2014-ben Kossuth-díjat kapott a magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként. 2015-ben együttese, a Budapest Klezmer Band Prima-díjat és a nézők szavazatai alapján Prima Primissima közönségdíjat kapott.

MTI

• Publikálva: 2016.02.08. 14:44 • Címke: évforduló