Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.
Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.
Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.
A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.
Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.
Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.
Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.
Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.
Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.
Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.
Budapesten látta meg a napvilágot. Apja Nagy Zoltán Liszt Ferenc-díjas balettmester, anyja, Nagy Katalin is táncművész. Kiskorától táncos akart lenni, szülei gyakran vitték be munkahelyükre, az Operaházba. A Magyar Táncművészeti Főiskola balettművész szakán 1985-ben végzett, útja innen egyenesen a Magyar Állami Operaházba vezetett. Már az első évben szólószerepet kapott, több darabban apjával együtt táncolt. Két év múlva már a Nemzeti Balett magántáncosaként, 1995-től vezető szólistájaként lépett fel. Bár nem szeretett versenyezni, 1986-ban a Perui Nemzetközi Balettversenyen első díjat nyert, egy évvel később őt választották meg az év balettművészévé. 2006-tól haláláig a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora volt. Kinevezésétől kezdve fáradhatatlanul dolgozott egy közép-európai táncközpont létrehozásán, ezért a klasszikus balett mellett beindította a moderntánc-szakot.
1996-ban a Giselle című táncjátékban Volf Katalinnal (MTI Fotó: Földi Imre)
Kivételes átéléssel, magas technikai színvonalon táncolta el a romantikus, klasszikus és modern balettirodalom legjelentősebb férfi főszerepeit, alakításait egyéni ábrázolásmód és érzelmi gazdagság jellemezte. Egyedülálló pályafutása során olyan szerepekben játszott, mint Rómeó a Rómeó és Júliából, Albert herceg a Giselle-ből, Crassus a Spartacusból vagy a Herceg A hattyúk tavából. Kiváló alakítást nyújtott Vronszkijként az Anna Kareninában, Luciferként Az ember tragédiájában, Seregi László a Makrancos Kata férfi főszerepét kifejezetten az ő személyére koreografálta. Művészetének elismeréseként 1990-ben Liszt Ferenc-díjat, 1996-ban kiváló művész címet és Oláh Gusztáv-díjat, 2000-ben – partnerével, Volf Katalinnal megosztva – Kossuth-díjat kaptak „a klasszikus és kortárs balettrepertoár nagyszerű megformálásáért, kiemelkedő művészi teljesítményükért”. (Ifjabb Nagy Zoltán és Volf Katalin partnerek voltak A fából faragott királyfiban, a Spartacusban, A diótörőben, a Rómeó és Júliában, valamint a Szentivánéji álom című balettban is.) A balettművészt 2007-ben Magyar Művészetért Díjjal tüntették ki. Súlyos betegség után, alig negyvenkét éves korában, 2008. március 23-án halt meg. Emlékére családja és a Táncművészeti Főiskola létrehozta a Nagy Alakításért Díjat. A díj legfőbb célja ifjabb Nagy Zoltán szellemiségének és művészetének megőrzése. Az elismerést – Kiss László szobrászművész nonfiguratív kisplasztikáját és egy oklevelet – a Magyar Nemzeti Balett művészei kaphatják. Odaítéléséről a művész özvegye, Soós Erika és édesapja, Nagy Zoltán balettművészek döntenek.
Február 19-én a Magyar Táncművészeti Főiskola jótékonysági gálaestet rendez az ifjabb Nagy Zoltán Alapítvány javára, a művész születésnapjára emlékezve. A főiskola színháztermében növendékek és hallgatók mellett fellépnek az Operaház balettművészei, illetve a bécsi és drezdai együttesek szólistái is.
MTI