a rovat írásai
Bánsági Ildikó 70
Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.
Megáldották a musicalt
Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.
Ötven éves lett a Hair
Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.
Hangemberek az Újszínházban
A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.
Bormámor Hamvas művei alapján Szentendrén
Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.
Szilágyi Tibor 75
Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.
Elhunyt Lórán Lenke
Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.
Új Bánk bán a Nemzetiben
Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.
Básti Juli kerek szülinapja
Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.
Színház 10 éve a viszáki pajtában
Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Meghalt Schubert Éva
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.
„Nem imitálni kell a paraszti kultúrát”
Novák Ferenc 85 éves
A magyar táncszínház megújítója, Novák Ferenc koreográfus táncegyütteseivel új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre, irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és erőteljes folklórműsorokat állított színpadra.
Az erdélyi Nagyenyeden (Aiud) született, felmenői között örmények is voltak. Gyermekkorában sokat költöztek, mert börtönigazgató apját többször is áthelyezték. A második világháború idején a család áttelepedett Magyarországra, ő már Budapesten érettségizett. 1949-ben felvették a közgazdaságtudományi egyetemre, de „rossz” káderlapja miatt rövid idő múlva nem folytathatta tanulmányait. Műszaki gyakornokként kezdett dolgozni a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, ahol a párttitkár javaslatára megalakította a helyi DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) alapszervet. A tánccsoport egyik tagja helyett egyszer neki kellett beugrania, ezután eljárt a próbákra is, kezdetben csak a társaság kedvéért. Egy idő múlva gyerekkori erdélyi emlékeinek hatására csatlakozott az Építők együtteséhez, amelynek oszlopos tagja lett. Katonai szolgálata alatt is „táncos társakra” talált, ekkor készítette első koreográfiáját. 1954 szeptemberében néhány katonatársával alakította meg a Bihari János Táncegyüttest. (A névadó a 19. századi cigányprímás, a verbunkos egyik legjelentősebb képviselője.)
1990-ben a Novák Ferenc által rendezett Magyar mennyegző című, táncjáték a Budapest Sportcsarnokban (MTI Fotó: Földi Imre)
A tánccsoport egyre nagyobb sikereket ért el, a hatvanas évek elején már több nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhettek. 1965-ben megbízták a Honvéd Együttes (ma Magyar Nemzeti Táncegyüttes) tánckarának vezetésével, a „biharisokkal” azonban továbbra is együtt dolgozott. Közben levelező tagozaton elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakát, 1969-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett koreográfus-rendezői diplomát. A Honvéd Együttesben nem engedték maradéktalanul megvalósítani elképzeléseit, végül szakított velük.
A magyar szakszervezeti és nagyüzemi együttesek szakreferenseként, 1975-től a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként folytatta munkáját. A hetvenes évek végén, egyik szegedi produkcióját látva, koreográfus-rendezői szerződést kapott az amszterdami Folklór Táncszínháznál, ezután párhozamosan dolgozott Hollandiában és idehaza. 1982-ben visszahívták a Honvéd Együttes művészeti vezetőjének, s ő átformálta a társulat arculatát. A Bihari Együttes irányítását felesége, Foltin Jolán koreográfus – ma már Kossuth-díjas, a nemzet művésze – vette át. Ő 1991-ig irányította a táncműhelyt, amely ma a gyermektáncosokkal együtt több mint 200 tagot számlál, és 2000 óta saját művészeti iskolát is működtet.
1971-ben a József Attila Színházban a Svejk a hátországban próbáján (Fotó: Urbán Tamás/Fortepan)
Novák „Tata”, ahogy sokan nevezik, mindkét táncegyüttesével új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre: irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és erőteljes folklór műsorokat állított színpadra, szívesen dolgozott együtt prózai vagy zenés színházakkal, balettegyüttesekkel, szabadtéri látványosságok szerzőgárdáival is. Ars poeticája szerint „a folklórból nekünk nem imitálni kell a paraszti kultúrát, hanem annak elemeiből ugyanolyan műveket kell létrehozni, mint azt teszik a kortársak a film, a képzőművészet, az irodalom vagy a zene területén”.
Koreográfiáiban meghatározó szerepet játszik a magyar néptánckincs színpadi megjelenítése, a magyar népzene, néptánc sokszínűségének bemutatása. Olyan nagy sikerű művek koreográfiái fűződnek nevéhez, mint a Magyar Elektra, a Szarvassá változott fiak, a Kőműves Kelemen, a Csíksomlyói passió, az István, a király című rockopera, a Lúdas Matyi, A csodaszarvas és az Egri csillagok. 2003-ban az István, a király első erdélyi előadását Csíksomlyón nemcsak koreografálta, hanem ő is rendezte.
Budapesti otthonában 2015-ben (MTI Fotó: Czimbal Gyula)
Az elmúlt évtizedekben olyan tehetségeket nevelt ki, mint Román Sándor, Szögi Csaba, Horváth Csaba, Mucsi János, Pataki András, Diószegi László és Zsuráfszky Zoltán. 1986-1988-ban a Magyar Táncművészeti Szövetség főtitkári, majd 1999-ig társelnöki tisztét töltötte be, 1996 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Munkásságát 1972-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1985-ben érdemes művészi címmel, 1993-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 2005-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2007-ben Jubileumi Prima Primissima-díjjal, 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki, 2014-ben a nemzet művésze lett. Lánya, Novák Eszter Jászai Mari-díjas színházi rendező, fia, Novák Péter maga is táncos, rendező, koreográfus, énekes. Novák Ferenc 85. születésnapja alkalmából a Nemzeti Táncszínház előadást tartott a Művészetek Palotájában kedden.
MTI