Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.
Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.
Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.
A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.
Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.
Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.
Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.
Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.
Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.
Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.
Július 18-án nyolcvanéves Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas színésznő, operetténekesnő.
Szegeden született, unokabátyja a neves színész és színészpedagógus, Lehotay Árpád volt. Gyermekszínészként kezdte, kislányként ő volt Babvirág a Szentivánéji álomban, Pillangókisasszony fiát alakította a Szegedi Nemzeti Színházban, majd 1949-ben táncosnőnek szerződtették a balettkarba. 1956-ban Kaposváron egy stúdióban ismerkedett meg a színészmesterséggel, s vizsgaelőadásuk olyan jól sikerült, hogy a Csiky Gergely Színház átvette a műsorába. 1957-től újra Szegeden játszott és a közönség kedvence lett, 1962-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. Már a bemutatkozáskor óriási sikere volt: A mosoly országában láthatta először a budapesti közönség. Ének- és tánckészsége, sajátos humora kiválóan érvényesült a szubrett szerepkörben, de primadonnaként is kapott szerepeket. Amikor a hatvanas évek elején megjelent Budapesten, barna haja és barna szeme igazi revelációnak számított, akkoriban ugyanis az összes primadonna és szubrett szőke volt.
Lehoczky Zsuzsa 1964-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)
Emlékezetes alakítást nyújtott többek közt a Csárdáskirálynő, a Maya, a Leányvásár, a Bál a Savoyban, a Marica grófnő és a Mágnás Miska című operettekben. Neve összeforrt az első magyar musical-sikerrel: több százszor játszotta a My Fair Lady Elizájának szerepét Básti Lajos partnereként, Sárdy János oldalán pedig a Csókolj meg, Katámban remekelt. Bár nagyon szereti az operettet, de úgy érzi, a mai kor műfaja már a – nem annyira „cuki és habos” – musical. Prózai színészként is rangos feladatokat kapott: Haumann Péter és Garas Dezső partnere volt a Napsugár fiúk című Neil Simon-darabban, Madame Chouchou-t játszotta a Kaktusz virágában, Barkó Júliát Moldova György Az ifjú gárda című színművében. 2009-ben Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjában a Budapesti Operettszínházban fáradt munkásasszonyt és hercegnőt is kellett játszania, méghozzá úgy, hogy percek alatt bújt egyik figura bőréből a másikba, egymás után többször is. Szerepelt a Nyáron egyszerű és a Foto Háber című filmekben, illetve a Különös vadászat, a Mozgófényképek és a Hello, doki című tévéjátékokban.
Szendrő József és Lehoczky Zsuzsa Cole Porter: Csókolj meg, Katám! című operettjében a Fővárosi Operettszínházban. MTI Fotó: Fényes Tamás
A hatvanas-hetvenes években a legnépszerűbb színésznők egyike volt, akit nemcsak a közönség imádott, de a kritikusok is csak dicsértek. Honthy Hanna, akiről az a hír járta, hogy színésztársaival, főleg a nőkkel nem volt éppen felhőtlen a viszonya, a bájos, kedves leányt örökbe akarta fogadni. Magánélete is érdekelte a publikumot: házassága Tichy Lajossal, a népszerű focistával, majd lányuk születése csak még rokonszenvesebbé tette. A legendás középcsatár és gólkirály, aki 1966 és 1973 között volt a férje, külföldről hozta neki a térden felül érő fehér lakkcsizmát és a fekete rövid perzsabundát, ami a miniszoknya aljáig ért – ezzel akkor ő diktálta a pesti divatot. Lehoczky Zsuzsa élete összefonódott az operettel, ő lett a műfaj egyik nagyasszonya. Csak a szépre emlékszik: az operett fénykorának csillagaira, akikkel együtt lehetett a színpadon, és akik már nincsenek köztünk, Honthy Hannára, Feleki Kamillra, Latabár Kálmánra, Rátonyi Róbertre. Volt egy időszak, amikor kevesebb szerepet kapott, de Kerényi Miklós Gábor igazgatása alatt ismét sok játéklehetőséghez jutott az operettszínházban. Még nyolcvanévesen is a színpadon van, az Elfújta a szél, a Lili bárónő és a Mágnás Miska című darabokban szerepel.
Lehoczky Zsuzsa Carla Schlumberger és Faragó András Pelikán szerepében Kálmán Imre A Cirkuszhercegnő című operettjének próbáján a Budapesti Operettszínházban. (MTI Fotó: Mohai Balázs)
A művészt 2004 márciusában Kossuth-díjjal tüntették ki „az operett és musical-irodalom szubrett-szerepeinek kiváló megformálásáért, több évtizedes, sikerekben gazdag művészpályafutása elismeréseként”. A kitüntetés átvételekor azt nyilatkozta: személyében több mint ötven év után részesült Kossuth-díjban operettszínházi művész, ez nemcsak a saját, hanem egyben a teátrum sikere is. A legrangosabb művészeti díjon kívül két ízben (1966, 1974) kapott Jászai Mari-díjat, 1981-ben lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész. A Budapesti Operettszínház örökös tagja, 1993-ban Déryné-díjat kapott, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével 1995-ben tüntették ki, 2007-ben a magyar operett napja alkalmából életműdíjat vehetett át az operettszínházban. Lehoczky Zsuzsa 2003-ban a Halhatatlanok Színházi Társulatának tagja lett.
MTI