​60 év a zongora mellett

Vukán György Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző augusztus 21-én lenne hetvenöt éves. Az improvizáció szélesebb körű alkalmazásának szenvedélyes híve, a kreatív zene egyik legnagyobb hatású képviselője azt vallotta, hogy a zene az, ami a csendből hiányzik.

1941. augusztus 21-én Budapesten született zeneszerető családban. Orvos édesapja Kőszegen alapított kórházat, Vukán ott töltötte gyermekkora egy részét. Háromévesen derült ki, hogy abszolút hallása van, a zongorán ekkor már könnyedén eljátszotta a hallott dallamokat. Előbb attól a helyi kántortól tanult, akitől a neves zenekritikus Pernye András is, majd miután Szombathelyre költöztek, az ottani zeneiskolába járt. Nyolcesztendős zeneiskolásként lépett először közönség elé, a Zeneakadémiára tizennégy évesen, egy zongoraverseny megnyerése után felvételi nélkül került. Zenei tanulmányait a középiskolával párhuzamosan fejezte be, majd fogorvosi diplomát is szerzett. Foglalkozását 2010-ig gyakorolta a Honvéd Kórházban, majd évtizedekig a Központi Stomatológiai Intézetben, nevéhez fűződik a fémallergia kiszűrésére alkalmas orvosi műszer, a DMA találmánya, illetve szabadalma.

A Szegényeket Támogató Alap jótékonysági célú estjén az Egyetemi Színpadon 1990-ben (MTI Fotó: Kallus György)
  
Bár klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, szabadságvágya egyre inkább a dzsessz felé sodorta. A hatvanas évek elején Pesten a legendás Dália eszpresszóban játszott, később gyakori fellépéseinek helyszíne a városmajori Mezzo étterem volt. Másfél évtizedig tanított a konzervatórium dzsessz tanszakán zeneszerzést és hangszerelést, egy idő után már csak a zeneszerzéssel foglalkozott, és a kreatív zene egyik legnagyobb hatású képviselője lett. 1985-ben megalapította a Creative Art Ensemble-t, melynek egy személyben volt karmestere, művészeti vezetője és komponistája, s amelyből később több formáció is kinőtt. Ezek egyikével készítette az első crossover CD-t, amelyen Chopin-átiratok szerepeltek, nagy közönségsikert arattak Szakcsi Lakatos Bélával előadott kétzongorás koncertjei is. Több mint egy évtizedig dolgozott Horgas Eszter fuvolaművésszel, akivel több különleges produkciót is megvalósítottak, több CD-t rögzítettek. Elkészítette Puccini Bohéméletének crossover operaátiratát dzsessz bigbandre és három szólistára, Mimi szólamát fuvola szólaltatta meg.


Több mint 140 film zenéjét szerezte
   
Vukán György több mint hatvan évig szerepelt a pódiumon, számtalan műfajban próbálta ki magát. Írt operát (Black Advent), több balettzenét (a Derby címűt A lovakat lelövik, ugye című regény nyomán), szimfonikus versenyműveket, dzsessz kamaradarabokat, crossover átiratokat, mintegy 80 dalt, 150 zsoltárt, misét, oratorikus alkotásokat (a Ballada 56' Gyurkovics Tibor drámájára készült), Requiemet. Több mint 140 film zenéjét szerezte, így Bacsó Péter (A tanú, Megint tanú, Ki beszél itt szerelemről?, Banánhéjkeringő, Te rongyos élet, Hamvadó cigarettavég, De kik azok a Lumnitzer nővérek?) vagy Fábri Zoltán alkotásaihoz (141 perc a befejezetlen mondatból, Magyarok, Az ötödik pecsét), komponált zenét tévésorozathoz (Linda), rádiójátékokhoz és színházi darabokhoz, és ő játszotta a Szomszédok című teleregény főcímdalának zongoraszólamát.

A Nemzeti Táncszínházban 2012-ben (MTI Fotó: Mohai Balázs)
   
A dzsesszzenészek közül Miles Davis, Keith Jarrett és Bill Evans voltak a kedvencei, a klasszikusok közül Chopin zenéje állt hozzá közel. Számára zenét hallgatni, írni és játszani egyaránt boldogsággal ért fel. Zenészként úgy tartotta, hogy a tanár a hangszerhasználat elsajátításához kell, a hangoknak viszont az előadótól lesz hitelük. A tanár mutassa meg a saját elképzelését, de tanítványát arra kell ösztönöznie, hogy keresse meg a saját változatát. Úgy vélte, hogy a művészet lényege nem a szavakban van, hanem a kreativitásban, a művészetet érezni kell, a zeneműveket pedig jól előadni, hogy megérintse az embereket.
  
Kiemelkedő zenei tevékenysége elismeréseként 1978-ban Balázs Béla-, 1990-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, 1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2002-ben az Artisjus- és a Szabó Gábor-díjat, 2011-ben a Gramofon-életműdíjat. Ő maga is alapított kitüntetést a zenei rögtönzés elismerésére, a Creative Art-díjat első alkalommal 2011-ben adták át az improvizációs verseny győztesének. 2012-ben tüntették ki Kossuth-díjjal lenyűgözően sokoldalú, kivételes stílusgazdagságú előadóművészi és zeneszerzői munkásságáért, a kortárs zene és dzsessz nagy hatású képviselőjeként végzett rendkívül gazdag és szerteágazó, nagy nemzetközi sikerekben is bővelkedő zenei életpályája elismeréseként.
   
Vukán György 2013. augusztus 12-én hunyt el agárdi nyaralójában. Szombathelyen, szülei sírjába temették el.

MTI

• Publikálva: 2016.08.21. 07:06 • Címke: évforduló