a rovat írásai
East az Arénában
Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.
Michael Nyman az Erkelben
Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.
Meghalt Aradszky László
Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.
Karmesterverseny Kobajasi Kenicsiróval
Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.
Pisztolyok dőltek Marilyn Mansonra
Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.
Új lemez és koncert: 55 éves az Omega!
Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.
A fél Pink Floyd újra Pompejiben
A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.
Parádés évadnyitót tart az Opera
Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.
Új U2 album a láthatáron!
Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.
Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe
Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.
Lord 45
A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.
A robbanékony zongoravirtuóz
Emil Gilelsz zongoraművész 100 éve született Száz éve, 1916. október 19-én született Odesszában Emil Gilelsz, a múlt század egyik legnagyobb zongoravirtuóza.
Családja nem érdeklődött különösebben a zene iránt, de mint minden polgári otthonban, náluk is volt zongora. Az abszolút hallású fiú hatévesen kezdett a hangszeren játszani, tizenhárom évesen már nyilvános koncerten játszotta Scarlatti, Chopin és Liszt műveit. Szülővárosában megkezdett zenei tanulmányait a moszkvai konzervatóriumban, Heinrich Neuhausnál folytatta, akinek növendéke volt Szvjatoszlav Richter is. Gilelsz 1931-ben az ukrajnai köztársasági zongoraversenyen tűnt fel zongorajátékával. Mivel még túl fiatal volt, első díjat nem kaphatott, a kijevi kormány ösztöndíjat szavazott meg számára. Két évvel később megnyerte az össz-szövetségi megmérettetést, amelyen barátja, Arthur Rubinstein ösztönzésére indult el, a lengyel virtuózzal még Odesszában ismerkedett össze. Gilelsz 1938-ban elsőként nyerte meg a brüsszeli Erzsébet Királyné Díjat, s már húszévesen a moszkvai konzervatórium tanárának nevezték ki, harmincöt évesen az intézmény professzorának mondhatta magát.
1939-ben a New York-i világkiállításon képviselte volna hazáját, de a második világháború kitörése megakasztotta nemzetközi karrierjét. A háború alatt is tanított, koncertezett a frontvonalban és a hátországban, kórházakban. 1943-ban a blokád alatt szenvedő Leningrádban, két évvel később a potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak vezetői előtt lépett fel. Nemcsak szólistaként, hanem kamarazenészként is kiváló volt, a háborút követő években gyakran játszott húgával, aki hegedült, s zongoratriót is alapított Leonyid Kogan hegedűssel (húga férjével) és Msztyiszlav Rosztropovics gordonkással. 1947-ben a szovjet vezetés az elsők között engedélyezte számára a külföldi koncertezést. 1955-ben Amerikába is elutazhatott, ahol hivatalos engedéllyel előtte utoljára – még a harmincas években – Szergej Prokofjev turnézhatott. Az Ormándy Jenő vezényelte philadelphiai filharmonikusokkal Csajkovszkij 1. és Rahmanyinov 3. zongoraversenyét adta elő, majd szólóestjével kápráztatta el a Carnegie Hall közönségét. Az évtized végén szenvedélyes játéka a brit közönséget is elvarázsolta. A hatvanas-hetvenes években az egyik legkeresettebb szovjet zenész volt, egy évből majdnem kilenc hónapot turnézott. 1969-ben a salzburgi fesztiválon Weber, Prokofjev és Beethoven zongoraversenyeivel debütált, majd Széll György vezényletével és a bécsi filharmonikusokkal Beethoven 3. zongoraversenyét játszotta.
Magyarországon is többször vendégszerepelt, először 1946-ban, utoljára 1980-ban, a Zeneakadémia tiszteletbeli tanára volt. Bemutatkozásáról Pándi Marianne zenekritikus ezt írta: „Valósággal berobbant a Zeneakadémia pódiumára ez a zilált külsejű, rőt hajú ifjú. Hangszertudása éppoly lehengerlő volt, mint egyéniségének szilajsága, indulatainak szeszélyes robbanékonysága.” 1981-ben egy amszterdami koncertje után infarktust kapott, s bár teljesen soha nem épült fel, visszatért a pódiumra. Utolsó fellépése 1985 szeptemberében Helsinkiben volt. 1985. október 14-én halt meg Moszkvában, néhány nappal 69. születésnapja előtt. Hamvai a novogyevicsi temetőben nyugszanak.
forrás: Youtube
Rendkívül széles repertoárja a barokktól, Bachtól és Scarlattitól a klasszikusokon és romantikusokon át a 20. századi kortárs zenéig, Prokofjevig és Bartókig terjedt. Beethoven, Brahms, Schumann és Liszt Ferenc műveinek egyik legkiválóbb tolmácsolója volt, Prokofjev több zongoraművét ő mutatta be a közönségnek. Művészetében különleges helyet foglaltak el Beethoven zongoraművei, a nagy komponista mind az öt zongoraversenyét lemezre vette, de Beethoven összes zongoraszonátáját már nem tudták rögzíteni vele. A technikai tökéletesség érzelemgazdagsággal párosult nála, játékából, ha kellett, erő és robbanékonyság, ha kellett, líraiság és visszafogottság áradt, sikerült egyensúlyt tartania a virtuozitás és az intellektualizmus között. Munkásságát a legnagyobb szovjet kitüntetésekkel ismerték el, megkapta a Sztálin-díjat, két alkalommal a Lenin-rendet, a Lenin-díjat és a Szovjetunió népművésze címet. 1958 és 1970 között ő elnökölt a négyévente megrendezett Csajkovszkij-zongoraverseny zsűrijében. Néhány éve bekerült a Gramophone Hírességek Csarnokába, emlékére szülővárosában, Odesszában rendszeresen nemzetközi zongoraversenyt rendeznek. Kétszer nősült, mindkét felesége zenész volt. Második házasságából született Jelena lánya szintén a zongoraművészi pályát választotta, többször lépett fel apjával, s közösen játszották lemezre Mozart egyik kétzongorás versenyművét.
MTI