a rovat írásai

A színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

Erdélyben a Nemzeti Színház

Erdélyben, a szerző, Tamási Áron szülőföldjén turnézik Vitéz lélek című produkciójával a budapesti Nemzeti Színház.Hétfőn a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, kedden Farkaslakán, a Tamási Áron Művelődési Házban, szerdán Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban, csütörtökön pedig Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában látható az előadás, amely 2013 őszén Vidnyánszky Attila első rendezése volt a Nemzeti Színház igazgatójaként.

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

Száz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Gáspár Sándor Jack Nicholson legendás szerepében

Gáspár Sándorral az egyik főszerepben tűzi műsorra Az eastwicki boszorkányok című produkciót a Játékszín április 22-én. A darab filmváltozatában Jack Nicholson nyújtott annak idején emlékezetes alakítást.

Csíksomlyói passió a Nemzetiben

Csíksomlyói passió címmel mutat be előadást pénteken a Nemzeti Színház pénteken 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján. A produkció rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán.

Mindent eljátszott, csak épp operát nem énekelt

Március 6-án nyolcvan éves Király Levente Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a vidéki színművészek közül az első, aki a nemzet színésze lett.

Szent Ferenc a Nemzetiben

Michel de Ghelderode Az Úr komédiásai – Képek Assisi Szent Ferenc életéből című darabját tűzi műsorra a Nemzeti Színház: a látványra, táncra, zenére és látomásos képekre épülő összművészeti produkciót Bakos-Kiss Gábor főszereplésével Bozsik Yvette rendezésében mutatják be.

Haumannék és a Fösvény

A Haumann-család színésztagjaival mutatja be Moliere A fösvény című darabját pénteken a Magyar Színház. A főszerepet Haumann Péter játssza.  A Lengyel Ferenc rendezésében látható darabban a Harpagont alakító Haumann Péter partnereként a főhős gyermekeit - Cleante és Elise szerepét - Haumann Máté és Haumann Petra játssza.

Eperjes, Schiller és az emberiség felelőssége

Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban. Eperjes Károly az MTI-nek elmondta, akkor vesz elő egy darabot, ha úgy érzi, annak jelen pillanatban is érvényes mondanivalója van. A klasszikus darabok általában mindig érvényesek, de ez, „ebben a furcsa jelen pillanatunkban, a migráció, a világ megbolondulása idején″ különös erőt nyer – fogalmazott.

Humorhegyek a Tháliában

Megújul a Thália Színház Humorfesztiválja, valamint új rendszerben várja a közönséget a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, amelynek előadásai az évad során a színház műsorába építve láthatók ezentúl.

József és testvérei öt órában

Ötórás, háromrészes előadást készített Thomas Mann József és testvérei című regényéből az Örkény Színház, Ascher Tamás és Gáspár Ildikó közös rendezését szombaton mutatják be.

Színház összes cikke »

Mécs Károly: a színésznek meg kell őriznie integritását

mecs_lead

A Kossuth-díjas színművészt november elején tüntették ki a Nemzet Művésze címmel. „Köszönöm, hogy itt és most lehetek a nemzet művésze, azé a nemzeté, amely magába fogadott, egész létem keretét és tartalmát adta” – mondta a díj átvételekor.

Mécs Károly úgy fogalmazott: magyarnak született, itt él, és soha nem gondolt arra, hogy ezen változtasson, sem akkor, amikor erre alkalom kínálkozott, sem akkor, amikor úgy érezte, hogy valami nem sikerül. „Mindig magyar akartam maradni, és magyar is maradtam. A nemzeti kitüntetést egy olyan nemzettől kapni, amelyik egy életen keresztül a kebelében tartott, bajának és örömeinek a részese lehettem – ez a legnagyobb kitüntetés, amit az ember kaphat.”

Szigliget, 1960. július 7. Gertler Viktor rendező, Vetró Margit, Mécs Károly és Petényi Ilona színművészek (b-j) beszélgetnek A Noszty fiú esete Tóth Marival című film forgatásán. MTI Fotó: Bojár Sándor
1960-ban Gertler Viktor rendező, Vetró Margit, Mécs Károly és Petényi Ilona színművészek A Noszty fiú esete Tóth Marival forgatásán (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Csaknem 60 éves pályája kezdetét felidézve elmondta: eredetileg orvos vagy könyvtárszakos akart lenni, de nem vették fel az egyetemre. Ezután jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol 1957-ben kezdte tanulmányait Simon Zsuzsa osztályában, Versényi Ida és Gáti József tanítványaként. Várkonyi Zoltán kérte fel első munkáira, és már másodéves korában Básti Lajossal játszhatott a Nemzeti Színházban, ami hatalmas megtiszteltetés, nagyon jó iskola volt. „Olyan szerencsém volt az életben, hogy mindig olyan színészekkel játszhattam, akik sokat adtak, sok mindent tanultam tőlük. Uray Tivadartól a fegyelmet, Páger Antaltól azt a profizmust, ahogy a kamera előtt dolgozott, Dayka Margittól a szívet, az emberi kedvességet, Kiss Ferenctől a szerepépítést” – sorolta partnereit, kiemelve Horváth Sándor és Kálmán György nevét is. Az 1959-60-ban alakult, Szinetár Miklós-féle Petőfi Színházban – ahol olyan színészek játszottak, mint Agárdy Gábor, Domján Edit vagy Feleki Kamill – az első magyarországi musicalbemutatónak, a Szivárványvölgynek az egyik főszereplője volt mint végzős hallgató. A főiskola befejezése után Szegedre szerződtette Szendrő József, akinek rendezésében a Rómeó és Júlia főszerepét játszotta Pap Évával. Dolgozott Shaw Az ördög cimborája, Capek A rabló és Bródy Sándor A tanítónő című darabjában, Földi Teri oldalán. Goethe Egmontja mellett számos operettben szerepelt, és szinte minden műfajban kipróbálhatta magát, még jelmezt is tervezett.

Pap Éva és Mécs Károly friss diplomás színészek, Shakespeare Rómeó és Júlia című színművének főszereplői a város nevezetességeivel ismerkednek első szegedi délelőttjükön. Az évadkezdő színművet szeptember 22-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház Szendrő József rendezésében. MTI Fotó: Keleti Éva
1961-ben Pap Évával, Shakespeare Rómeó és Júliájának főszereplőiként Szegeden (MTI Fotó: Keleti Éva)
   

Keres Emil és Kazimir Károly hívására 1963-ban a budapesti Thália Színházhoz szerződött. Mint mondta, itt is csodálatos színészekkel dolgozhatott együtt: akkoriban Dayka Margit, Kovács Károly, Nagy Attila, Peti Sándor, Somogyvári Rudolf, Verebes Károly is a társulat tagja volt. Elsőként A méla Tempefőiben komikus figurát játszott Dayka Margit oldalán. Az itt töltött több mint 30 év alatt egyik legkedvesebb szerepe Görgey Artúr volt Illyés Gyula Fáklyaláng című művében. Megközelítőleg 150 darabban játszott, legtöbbször főszerepet. A Thália Színház utódjában, az Arizona Színházban Ibsen-darabokat és musicaleket mutattak be. Érdekességként említette, hogy A pápa és a császár című darabban a 70 éves pápát kellett megformálnia 50 évesen. Az ezután Művész Színházként működő teátrumban A királyasszony lovagja és a Koldusopera című darabban szerepelt. Mint mondta, régi vágya volt, hogy Bicska Maxit eljátszhassa, ez Szekszárdon a német színházban valósult meg, ahol 9 évig vezető színész volt, német nyelven játszott. Lessing- és Schiller-műveket tűztek műsorra, külföldi rendezővel is dolgozott, és egy évig Bécsben is fellépett. A Pinceszínházban 15 évig adták elől Márai Sándor Kaland című művét Söptei Andreával, Kőváry Katalin rendezésében. A Kalandot Szolnokon – ahol három évadon át dolgozott – Málnay Levente rendezésében is játszotta, Huszárik Katával. Budaörsön adták elő Tóth-Máté Miklós két egyfelvonásosát, a Rodostót és A zsoltáros és a zsoldost, amelyeket ő rendezett és a főszerepeket is eljátszotta. Ugyanitt az Ők tudják, mi a szerelem című Hubay Miklós-darabban Almási Évával voltak partnerek. Jelenleg a Nemzeti Színházban játszik Tamási Áron Vitéz lélek című művében, a Fekete ég – A fehér felhő és a Tóth Ilonka című darabban.

Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes- és kiváló művész a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 3-as stúdiójában. A műsorban Papp Éva Jászai Mari-díjas színésznő szerepeit idézték meg. MTVA Fotó: Zih Zsolt
Mécs Károly 2016-ban a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén (MTVA Fotó: Zih Zsolt)
   
Bár több alkalommal is kapott felkérést, sosem akart színházat vezetni, színész akart maradni. „Kétségtelen, hogy a színész nagyon kiszolgáltatott. Ha valamelyik csoporthoz tartozik, akkor talán segítik, de az is lehet, hogy a csoport kiveti magából. A színésznek az integritását meg kell őriznie” – hangsúlyozta, hozzátéve: az ember óhatatlanul belebotlik olyan elképzelésekbe, amelyekkel nem akar azonosulni és akkor elhagyja a társulatot. Filmszerepei közül A Noszty fiú esete Tóth Marival, az Esős vasárnap és A kőszívű ember fiai emelkedik ki. Mintegy tíz filmben szerepelt, köztük külföldi alkotásokban, német és francia nyelven. Legfőbb hobbija az olvasás, és nagyon szeret utazni a feleségével együtt. Rengeteg előadóestet tartott magyarul és németül. Németországban fellépett A kékszakállú herceg várában, Christoph von Dohnányi vezényletében és a Csárdáskirálynőben. Az Operaházban a Szöktetés a szerájból című műben szerepelt, legutóbb pedig a szilveszteri bálon. „Kicsit színesíti az ember életét az ilyesmi” – jegyezte meg. A rádiózás is meghatározó volt az életében, remek szerepeket formálhatott meg. „Jó iskola volt a rádió, csaknem minden héten, többször is ott voltam” – idézte fel a művész, aki sokat szinkronizált is: Marcello Mastroianninak, Paul Newmannek, Michael Caine-nek is kölcsönözte hangját. Hivatásról szólva kifejtette: „a szakma alapvető feltétele a tehetség, amely Istentől való, nem lehet befolyásolni. Amit ez a szakma ezen felül feltétlenül elvár, az a szorgalom, a pontosság, a fegyelmezettség és az alázat, amellyel a darabhoz, a színpadhoz közelít a színész”.

MTI

• Publikálva: 2016.11.16. 11:56