a rovat írásai

Fesztivál értékekkel, genitáliák nélkül

Határon túli magyar társulatok vendégjátékát láthatja a közönség február 3. és 8. között az Újszínházban negyedik alkalommal megvalósuló Keresztény Színházi Fesztiválon. Az igazgató, Dörner György szerint a teátrum küldetése e végsőkig globalizált világban az, hogy a művészet eszközeivel felmutassa és védje a nemzeti és keresztény értékeket.

Migránshalál az osztrák színpadon

Színdarabban dolgozták fel az ausztriai autópályán talált hűtőkocsiban megfulladt migránsok tragédiáját. A darab első előadását a burgenlandi Pándorfalu (Parndorf) iskolájában tartották, a település menti útszakaszon találták meg a tragédia áldozatait 2015-ben.

Bartók újratöltve! az Átriumban

Középiskolás diákok fogalmazzák újra Bartók Béla három színpadi művét a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria Bartók újratöltve! pályázatának keretében kedden a budapesti Átrium Film-Színházban.

Kiállítás nyílik Pina Bausch társulatának történetéből

Emlékszilánkok címmel nyílik kiállítás Pina Bausch táncos-koreográfus társulatának történetéből hétfőn Budapesten az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (OSZMI).

Peter Brook Csatamező című előadása látható a Trafóban

Peter Brook Csatamező (Battlefield) című előadása látható a Trafó Kortárs Művészetek Házában december 14. és 16. között. A produkció a hindu eposz, a Mahabharata csatajelenete utáni pillanatát merevíti ki 70 percben.

Akire színházat lehet építeni

Galambos Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja december 5-én lesz nyolcvanöt éves.

A szocialista csalogány

Elhunyt Gisela May, a német Kurázsi mamaként emlegetett színésznő és sanzonénekes. Kilencvenkét éves volt, és a Berliner Ensemble színház tájékoztatása szerint pénteken érte a halál. Az egykori NDK egyik legjelentősebb művésze távozott a személyében, gyászol a társulat.

​Forradalmár színésznő, aki Ferenc József kezéből vehette át az érdemkeresztet

Bizony voltak ilyen történetek is a boldog 19. században, amikor még vándorszínészek járták az országot, s ha nem volt mit enni, hát pecázni mentek a városszéli patakra az este még ünnepelt „sztárok”.

Teológus, akinek két színház is viseli a nevét

1891. november 19-én halt meg Csiky Gergely, a magyar polgári dráma megteremtője.

Mécs Károly: a színésznek meg kell őriznie integritását

A Kossuth-díjas színművészt november elején tüntették ki a Nemzet Művésze címmel. „Köszönöm, hogy itt és most lehetek a nemzet művésze, azé a nemzeté, amely magába fogadott, egész létem keretét és tartalmát adta” – mondta a díj átvételekor.

Hetven éve otthon a színpadon

Dózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze november 9-én lesz hetvenöt éves.

Színház összes cikke »

Teológus, akinek két színház is viseli a nevét

csikylead1891. november 19-én halt meg Csiky Gergely, a magyar polgári dráma megteremtője.

Az Arad melletti Pankotán született 1842. december 8-án. Apja az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik vezető orvosa volt. Csiky kisgyermekkorától papnak készült, nyolc idegen nyelvet tanult meg, és komoly világirodalmi műveltséget szerzett, első versét nyolcéves korában anyjának írta. A gimnáziumot Aradon, a katolikus teológiát a temesvári szemináriumban és a pesti szemináriumban végezte. Már diákkorában verseket, elbeszéléseket, drámákat írt, Marosi Gyula néven francia és angol elbeszélések fordításait küldte el pesti lapoknak. Felszentelése után 1865-től a bécsi Augustineumban képezte tovább magát, 1868-ban teológiából doktorált. Néhány hónapig Tornyán volt káplán, majd Temesvárott gimnáziumi tanár, 1870-78-ban a temesvári papnöveldében egyházjogot és -történetet tanított, s a Csanád című egyházmegyei lap munkatársa volt. Az országos elismertséget 1875-ben vívta ki a verses formában írt, mitológiai környezetben játszódó Jóslat című drámájával, amely az MTA drámapályázatán elnyerte a Teleki-díjat. A mű alig rejtetten támadta a papi nőtlenséget, szerzője ezzel magára vonta egyházi felettesei neheztelését. Csikyt foglalkoztatta a szabadságharc témája is, de a forradalmi harc újrakezdésének gondolatával leszámolt Janus című drámájában, amelyet szintén Teleki-díjjal jutalmaztak.

csiky gergely
Csiky Gergely 37 évesen (forrás: Wikimedia Commons)

1878-ban püspöki engedéllyel Budapestre költözött, és minden idejét az irodalomnak szentelte. Sorra jelentek meg drámái (Az ellenállhatatlan, A bizalmatlan), emellett Szophoklész tragédiáit, Plautus vígjátékait fordította. Az itthoni sikerek nem elégítették ki, 1879-ben Párizsba utazott tanulni, s fél évig esténként csak a színházakat látogatta. Az itt tapasztaltak megváltoztatták drámaírói technikáját, s nekifogott A proletárok című drámájának (1945 után Ingyenélők címmel játszották). Ebben már nyoma sem volt az újromantikának: a nemzet testén élősködő nemesi világ visszásságait mozgalmas cselekményben, vígjátéki hatásokkal mutatta be. A Nemzeti Színházban bemutatott darab kirobbanó sikert aratott. Hazatérése után már egészen „világi” életet élt, amit az egyház nem nézett jó szemmel, s ezt a csanádi püspök hivatalos levélben adta tudtára. Csiky nem az írásnak, hanem az egyháznak fordított hátat, áttért az evangélikus hitre, sőt 1881-ben meg is nősült. Az irodalmi életben egyre elismertebb lett: beválasztották a Kisfaludy Társaságba, levelező tagja lett az Akadémiának, elvállalta a Nemzeti Színház dramaturgiai irányítását, és a színiiskolában is tanított.

csiky gergely
Csiky Gergely (forrás: mek.oszk.hu)

Sorra születtek darabjai: a Cifra nyomorúság a tisztviselők eladósodásának, elnyomorodásának krónikája, kíméletlenül ábrázolta a polgári fejlődéssel lépést tartani nem képes nemesi osztályt, a Buborékok a dzsentrik anyagi és erkölcsi összeomlását rajzolja meg. A társadalmi drámák mellett történelmi tárgyú darabokat is írt (Spartacus, Petneházy), sajátos drámai kísérletével, a Vasemberrel (1886) görög mintájú polgári tragédiát akart teremteni. Ma is népszerű műve a neves színésznő, Prielle Kornélia számára írt A nagymama című vígjátéka, amelyet több nyelvre is lefordítottak. A rendkívül termékeny író a színműveken kívül regényeket (Arnold, Az Atlasz család) és értekezéseket írt, magyarra fordított több tucatnyi francia és angol darabot, valamint Taine ötkötetes angol irodalomtörténetét. A fiatal kora óta szívbeteg Csiky nem sokat törődött betegségével, rengeteget dolgozott, és szenvedélyes dohányos is volt. Alig negyvenkilenc évesen, 1891. november 19-én halt meg. Nevét ma két színház, a kaposvári és a temesvári viseli.

MTI

• Publikálva: 2016.11.19. 08:15 • Címke: évforduló