a rovat írásai

A színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

Erdélyben a Nemzeti Színház

Erdélyben, a szerző, Tamási Áron szülőföldjén turnézik Vitéz lélek című produkciójával a budapesti Nemzeti Színház.Hétfőn a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, kedden Farkaslakán, a Tamási Áron Művelődési Házban, szerdán Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban, csütörtökön pedig Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában látható az előadás, amely 2013 őszén Vidnyánszky Attila első rendezése volt a Nemzeti Színház igazgatójaként.

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

Száz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Gáspár Sándor Jack Nicholson legendás szerepében

Gáspár Sándorral az egyik főszerepben tűzi műsorra Az eastwicki boszorkányok című produkciót a Játékszín április 22-én. A darab filmváltozatában Jack Nicholson nyújtott annak idején emlékezetes alakítást.

Csíksomlyói passió a Nemzetiben

Csíksomlyói passió címmel mutat be előadást pénteken a Nemzeti Színház pénteken 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján. A produkció rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán.

Mindent eljátszott, csak épp operát nem énekelt

Március 6-án nyolcvan éves Király Levente Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a vidéki színművészek közül az első, aki a nemzet színésze lett.

Szent Ferenc a Nemzetiben

Michel de Ghelderode Az Úr komédiásai – Képek Assisi Szent Ferenc életéből című darabját tűzi műsorra a Nemzeti Színház: a látványra, táncra, zenére és látomásos képekre épülő összművészeti produkciót Bakos-Kiss Gábor főszereplésével Bozsik Yvette rendezésében mutatják be.

Haumannék és a Fösvény

A Haumann-család színésztagjaival mutatja be Moliere A fösvény című darabját pénteken a Magyar Színház. A főszerepet Haumann Péter játssza.  A Lengyel Ferenc rendezésében látható darabban a Harpagont alakító Haumann Péter partnereként a főhős gyermekeit - Cleante és Elise szerepét - Haumann Máté és Haumann Petra játssza.

Eperjes, Schiller és az emberiség felelőssége

Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban. Eperjes Károly az MTI-nek elmondta, akkor vesz elő egy darabot, ha úgy érzi, annak jelen pillanatban is érvényes mondanivalója van. A klasszikus darabok általában mindig érvényesek, de ez, „ebben a furcsa jelen pillanatunkban, a migráció, a világ megbolondulása idején″ különös erőt nyer – fogalmazott.

Humorhegyek a Tháliában

Megújul a Thália Színház Humorfesztiválja, valamint új rendszerben várja a közönséget a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, amelynek előadásai az évad során a színház műsorába építve láthatók ezentúl.

József és testvérei öt órában

Ötórás, háromrészes előadást készített Thomas Mann József és testvérei című regényéből az Örkény Színház, Ascher Tamás és Gáspár Ildikó közös rendezését szombaton mutatják be.

Színház összes cikke »

A szocialista csalogány

gisela_may_leadElhunyt Gisela May, a német Kurázsi mamaként emlegetett színésznő és sanzonénekes. Kilencvenkét éves volt, és a Berliner Ensemble színház tájékoztatása szerint pénteken érte a halál. Az egykori NDK egyik legjelentősebb művésze távozott a személyében, gyászol a társulat.

Gisela May 1924. május 31-én született Wetzlarban. Édesanyja művelt, kommunista színésznő, apja szociáldemokrata író volt. Átfogó zenei nevelésben részesült, és már 13 évesen tudta, hogy színésznő akar lenni. A lipcsei színházi iskolába járt a második világháború idején, majd Drezdától Halléig a legkülönbözőbb szerepekben lépett fel, egyre szélesebb körben lett ismert. 1951-ben a kelet-berlini Német Színházba, Max Reinhard egykori színházába került, ekkor kapta első televíziós és filmszerepeit. Gyermekkori élményei és neveltetése folytán is baloldali lévén belépett az NDK állampártjába, a Német Szocialista Egységpártba. Politikai szerepet is vállalt, sokáig például ő volt a Művészeti Szakszervezet berlini szervezetének elnöke. „Brechtet nem tudja meggyőzően interpretálni az, aki nem osztja Brecht világnézetét” – vallotta. 1957-ben egy Brecht-Weill-műsorban hallotta őt a zeneszerző Hanns Eisler, és arra bátorította, hogy folytassa az éneklést. Brecht-műsort állított össze Eisler, Kurt Weill és Paul Dessau kompozícióiból, majd újabb szólóestek következtek Kurt Tucholsky és Erich Kästner műveiből, kabaré-sanzonokból, amelyekkel világszerte tomboló sikert aratott. Fellépett a New York-i Carnegie Hallban és a milánói Scalában, hazájában „a sanzon nagyköveteként”, Nyugaton „szocialista csalogányként” emlegették.
   


May 1962-től három évtizedig volt a Berliner Ensemble, Brecht színházának tagja, az intézményt Brecht felesége, Helene Weigel vezette. 1978-ban játszotta először a Kurázsi mamát – a szerepet korábban évtizedekig Weigel alakította – , amely világsikerként tizenhárom évig maradt a repertoárján. 1969-ben kezdett tanítani, otthon és külföldön egyaránt rendkívül keresett oktató volt. May első férje a zsidó származású, angliai emigrációból visszatért Georg Honigmann, az NDK hírügynökségének alapítója, a kelet-berlini Berliner Zeitung főszerkesztője volt. 1965-től Wolfgang Harich filozófussal élt, akit korábban börtönbüntetésre ítéltek államellenes összeesküvés vádjával. Az egyébként a rendszer hívének számító May ebben nem engedett, és kitartott a politikailag megbízhatatlannak minősülő férfi mellett.
   
Az újraegyesült Németországban 30 éves tagság után elbocsátották színházából, de ő folytatta hivatását: először színházban, majd a televízióban. Sokáig műsoron volt az Adél és gyilkosai című tévésorozat, amelyben a művésznő a főszereplő mamáját alakította, és egy lelkes fogadtatásra talált Brecht-Weill-műsorral a Berliner Ensemble színpadára is visszatért. Művészi pályafutása nem volt egyszerű – erről ő maga ezt mondta: „Senki nem fedezett fel engem. Művészi karrierem szenzáció nélkül, fáradságosan és lassan ívelt felfelé. Ezt az utat kellett járnom”.

MTI

• Publikálva: 2016.12.02. 15:50 • Címke: színház