a rovat írásai

Csak a filmvásznon volt klakkban-frakkban

Harminc éve, 1987. június 22-én halt meg minden idők legnagyobb táncos színésze, Fred Astaire. A nézők számára úgy tűnt, elegáns mozgása nem igényel tőle erőfeszítést, holott mindennap órákat töltött gyakorlással.

Öngyilkos őstehetség

Hatvan esztendeje annak is, hogy Soós Imre, a Körhinta világsztárja egy éjszakázós Thököly úti kocsmázás után tiszta inget kért a haveroktól, mert neki a minisztériumba kell mennie. De nem oda ment, hanem haza, a feleségével lakott kis garzonba, ahol talán némi nyugtatók bevétele után kinyitották a gázcsapot.

Színész mindhalálig

Kilencven éves lenne Márkus László, de elment 58 évesen, végzett vele is a rettenetes rák, amire mi emberek képtelenek vagyunk ellenszert találni. Márkus évekig küzdött az életéért különféle gyógymódokkal, technikákkal, és közben játszott, mert ahogyan Körmendi János mondta róla: „ a közéletben, a magánéletben és a legbensőbb fantáziavilágában is színész volt. A vallása színész, temploma a színház”.

Beatrice-musical az Újszínházban

A Beatrice zenekarról szóló musicalt, Kulcsár Lajos Zserbótangó című tragikomédiáját és Herczeg Ferenc Bizánc című színművét mutatja be az Újszínház a 2017/2018-as évadban.

Halálát egy selyemsál okozta

Száznegyven éve, 1877. május 26-án született Isadora Duncan ír származású amerikai táncosnő, a koreográfia és a balettművészet megújítója. Halálát hatvanévesen egy selyemsál okozta.

Ezerszínű szentendrei nyár

Három színházi bemutató kapott helyet a július 7-étől augusztus 20-ig tartó Szentendrei Teátrum és Nyár programján, amelynek keretében másfél hónap alatt 25 produkciót láthat a közönség Szentendre belvárosának hat helyszínén.

Máthé Erzsi 90

Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze május 16-án  kilencvenéves.

Malkovich mint diktátor a Müpában

John Malkovich diktátorként lép színpadra kedden a Müpában a 37. Budapesti Tavaszi Fesztiválon (BTF). Just Call Me God – A diktátor utolsó beszéde című új produkcióját a márciusi világpremier után néhány héttel láthatja a magyar közönség.

Neve fogalom a balettben

Március 29-én ünnepli hetvenedik születésnapját Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett és a Magyar Fesztivál Balett alapítója, Prima Primissima díjas, érdemes művész.

Megállt a művésznő szíve, amikor meghallotta a hírt

Csomós Marit meglepetésként érte a hír, hogy őt választották a nemzet színészének. Mint a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész az MTI-nek elmondta, hatalmas megtiszteltetés számára az elismerés.

A színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

Színház összes cikke »

A szocialista csalogány

gisela_may_leadElhunyt Gisela May, a német Kurázsi mamaként emlegetett színésznő és sanzonénekes. Kilencvenkét éves volt, és a Berliner Ensemble színház tájékoztatása szerint pénteken érte a halál. Az egykori NDK egyik legjelentősebb művésze távozott a személyében, gyászol a társulat.

Gisela May 1924. május 31-én született Wetzlarban. Édesanyja művelt, kommunista színésznő, apja szociáldemokrata író volt. Átfogó zenei nevelésben részesült, és már 13 évesen tudta, hogy színésznő akar lenni. A lipcsei színházi iskolába járt a második világháború idején, majd Drezdától Halléig a legkülönbözőbb szerepekben lépett fel, egyre szélesebb körben lett ismert. 1951-ben a kelet-berlini Német Színházba, Max Reinhard egykori színházába került, ekkor kapta első televíziós és filmszerepeit. Gyermekkori élményei és neveltetése folytán is baloldali lévén belépett az NDK állampártjába, a Német Szocialista Egységpártba. Politikai szerepet is vállalt, sokáig például ő volt a Művészeti Szakszervezet berlini szervezetének elnöke. „Brechtet nem tudja meggyőzően interpretálni az, aki nem osztja Brecht világnézetét” – vallotta. 1957-ben egy Brecht-Weill-műsorban hallotta őt a zeneszerző Hanns Eisler, és arra bátorította, hogy folytassa az éneklést. Brecht-műsort állított össze Eisler, Kurt Weill és Paul Dessau kompozícióiból, majd újabb szólóestek következtek Kurt Tucholsky és Erich Kästner műveiből, kabaré-sanzonokból, amelyekkel világszerte tomboló sikert aratott. Fellépett a New York-i Carnegie Hallban és a milánói Scalában, hazájában „a sanzon nagyköveteként”, Nyugaton „szocialista csalogányként” emlegették.
   


May 1962-től három évtizedig volt a Berliner Ensemble, Brecht színházának tagja, az intézményt Brecht felesége, Helene Weigel vezette. 1978-ban játszotta először a Kurázsi mamát – a szerepet korábban évtizedekig Weigel alakította – , amely világsikerként tizenhárom évig maradt a repertoárján. 1969-ben kezdett tanítani, otthon és külföldön egyaránt rendkívül keresett oktató volt. May első férje a zsidó származású, angliai emigrációból visszatért Georg Honigmann, az NDK hírügynökségének alapítója, a kelet-berlini Berliner Zeitung főszerkesztője volt. 1965-től Wolfgang Harich filozófussal élt, akit korábban börtönbüntetésre ítéltek államellenes összeesküvés vádjával. Az egyébként a rendszer hívének számító May ebben nem engedett, és kitartott a politikailag megbízhatatlannak minősülő férfi mellett.
   
Az újraegyesült Németországban 30 éves tagság után elbocsátották színházából, de ő folytatta hivatását: először színházban, majd a televízióban. Sokáig műsoron volt az Adél és gyilkosai című tévésorozat, amelyben a művésznő a főszereplő mamáját alakította, és egy lelkes fogadtatásra talált Brecht-Weill-műsorral a Berliner Ensemble színpadára is visszatért. Művészi pályafutása nem volt egyszerű – erről ő maga ezt mondta: „Senki nem fedezett fel engem. Művészi karrierem szenzáció nélkül, fáradságosan és lassan ívelt felfelé. Ezt az utat kellett járnom”.

MTI

• Publikálva: 2016.12.02. 15:50 • Címke: színház