a rovat írásai

Eperjes, Schiller és az emberiség felelőssége

Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban. Eperjes Károly az MTI-nek elmondta, akkor vesz elő egy darabot, ha úgy érzi, annak jelen pillanatban is érvényes mondanivalója van. A klasszikus darabok általában mindig érvényesek, de ez, „ebben a furcsa jelen pillanatunkban, a migráció, a világ megbolondulása idején″ különös erőt nyer – fogalmazott.

Humorhegyek a Tháliában

Megújul a Thália Színház Humorfesztiválja, valamint új rendszerben várja a közönséget a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, amelynek előadásai az évad során a színház műsorába építve láthatók ezentúl.

József és testvérei öt órában

Ötórás, háromrészes előadást készített Thomas Mann József és testvérei című regényéből az Örkény Színház, Ascher Tamás és Gáspár Ildikó közös rendezését szombaton mutatják be.

Színház a korán nyugovóra térőknek

Drive Time Színház elnevezéssel kínál hétköznap kora estére, a csúcsforgalom idejére, munkaidő után, 17 óra 30 perctől stúdióelőadásokat a József Attila Színház.

Eltáncolják a letartóztatást és a munkatábort

A letartóztatás sokkjára, a tábori élet szenvedéseire, és a hazatérés vagy haza nem érkezés drámájára épül a szovjet Gulág-táborok áldozataira emlékező, Mementó című táncelőadás, amelyet pénteken mutatnak be a Várkert Bazárban.

Versünnep Arany, Ady és Kassák költeményeivel

A 200 évvel ezelőtt született Arany Jánosra is emlékezik a 2017-es Versünnep Fesztivál, amelyre hivatásos színművészek és előadóművészek, valamint szakirányú közép- és felsőoktatási intézmények 19. életévüket betöltött hallgatói jelentkezhetnek – mondta Kolti Helga, a Versünnep Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdán Budapesten.

Fesztivál értékekkel, genitáliák nélkül

Határon túli magyar társulatok vendégjátékát láthatja a közönség február 3. és 8. között az Újszínházban negyedik alkalommal megvalósuló Keresztény Színházi Fesztiválon. Az igazgató, Dörner György szerint a teátrum küldetése e végsőkig globalizált világban az, hogy a művészet eszközeivel felmutassa és védje a nemzeti és keresztény értékeket.

Migránshalál az osztrák színpadon

Színdarabban dolgozták fel az ausztriai autópályán talált hűtőkocsiban megfulladt migránsok tragédiáját. A darab első előadását a burgenlandi Pándorfalu (Parndorf) iskolájában tartották, a település menti útszakaszon találták meg a tragédia áldozatait 2015-ben.

Bartók újratöltve! az Átriumban

Középiskolás diákok fogalmazzák újra Bartók Béla három színpadi művét a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria Bartók újratöltve! pályázatának keretében kedden a budapesti Átrium Film-Színházban.

Kiállítás nyílik Pina Bausch társulatának történetéből

Emlékszilánkok címmel nyílik kiállítás Pina Bausch táncos-koreográfus társulatának történetéből hétfőn Budapesten az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (OSZMI).

Peter Brook Csatamező című előadása látható a Trafóban

Peter Brook Csatamező (Battlefield) című előadása látható a Trafó Kortárs Művészetek Házában december 14. és 16. között. A produkció a hindu eposz, a Mahabharata csatajelenete utáni pillanatát merevíti ki 70 percben.

Színház összes cikke »

A szocialista csalogány

gisela_may_leadElhunyt Gisela May, a német Kurázsi mamaként emlegetett színésznő és sanzonénekes. Kilencvenkét éves volt, és a Berliner Ensemble színház tájékoztatása szerint pénteken érte a halál. Az egykori NDK egyik legjelentősebb művésze távozott a személyében, gyászol a társulat.

Gisela May 1924. május 31-én született Wetzlarban. Édesanyja művelt, kommunista színésznő, apja szociáldemokrata író volt. Átfogó zenei nevelésben részesült, és már 13 évesen tudta, hogy színésznő akar lenni. A lipcsei színházi iskolába járt a második világháború idején, majd Drezdától Halléig a legkülönbözőbb szerepekben lépett fel, egyre szélesebb körben lett ismert. 1951-ben a kelet-berlini Német Színházba, Max Reinhard egykori színházába került, ekkor kapta első televíziós és filmszerepeit. Gyermekkori élményei és neveltetése folytán is baloldali lévén belépett az NDK állampártjába, a Német Szocialista Egységpártba. Politikai szerepet is vállalt, sokáig például ő volt a Művészeti Szakszervezet berlini szervezetének elnöke. „Brechtet nem tudja meggyőzően interpretálni az, aki nem osztja Brecht világnézetét” – vallotta. 1957-ben egy Brecht-Weill-műsorban hallotta őt a zeneszerző Hanns Eisler, és arra bátorította, hogy folytassa az éneklést. Brecht-műsort állított össze Eisler, Kurt Weill és Paul Dessau kompozícióiból, majd újabb szólóestek következtek Kurt Tucholsky és Erich Kästner műveiből, kabaré-sanzonokból, amelyekkel világszerte tomboló sikert aratott. Fellépett a New York-i Carnegie Hallban és a milánói Scalában, hazájában „a sanzon nagyköveteként”, Nyugaton „szocialista csalogányként” emlegették.
   


May 1962-től három évtizedig volt a Berliner Ensemble, Brecht színházának tagja, az intézményt Brecht felesége, Helene Weigel vezette. 1978-ban játszotta először a Kurázsi mamát – a szerepet korábban évtizedekig Weigel alakította – , amely világsikerként tizenhárom évig maradt a repertoárján. 1969-ben kezdett tanítani, otthon és külföldön egyaránt rendkívül keresett oktató volt. May első férje a zsidó származású, angliai emigrációból visszatért Georg Honigmann, az NDK hírügynökségének alapítója, a kelet-berlini Berliner Zeitung főszerkesztője volt. 1965-től Wolfgang Harich filozófussal élt, akit korábban börtönbüntetésre ítéltek államellenes összeesküvés vádjával. Az egyébként a rendszer hívének számító May ebben nem engedett, és kitartott a politikailag megbízhatatlannak minősülő férfi mellett.
   
Az újraegyesült Németországban 30 éves tagság után elbocsátották színházából, de ő folytatta hivatását: először színházban, majd a televízióban. Sokáig műsoron volt az Adél és gyilkosai című tévésorozat, amelyben a művésznő a főszereplő mamáját alakította, és egy lelkes fogadtatásra talált Brecht-Weill-műsorral a Berliner Ensemble színpadára is visszatért. Művészi pályafutása nem volt egyszerű – erről ő maga ezt mondta: „Senki nem fedezett fel engem. Művészi karrierem szenzáció nélkül, fáradságosan és lassan ívelt felfelé. Ezt az utat kellett járnom”.

MTI

• Publikálva: 2016.12.02. 15:50 • Címke: színház