a rovat írásai

Cobain ma lenne 50

Február 20-án lenne ötvenéves Kurt Cobain, a Nirvana együttes egykori énekese, gitárosa, szövegírója.

A Pink Floyd Földi maradványai

A Pink Floyd rockzenekar történetébe enged bepillantást a londoni Viktória és Albert Múzeumban májusban nyíló új kiállítás, amelynek összeállításában részt vesz Roger Waters és Nick Mason is. A zenekar két alapító tagja csütörtökön mutatta be a sajtónak a tárlat terveit.

Az örökkévaló Ausztria keringője

Százötven éve, 1867. február 15-én mutatták be Bécsben ifjabb Johann Strauss azóta klasszikussá vált művét, a Kék Duna keringőt, amely annak ellenére is a közönség kedvencévé vált, hogy a folyó soha nem volt igazán kék, a mű eredeti változata pedig egy katonai vereséget elevenített fel. Az évfordulóra kiállítással emlékeznek az osztrák fővárosban, és emlékérmét is kibocsátottak.

Meghalt Al Jarreau

Meghalt vasárnap Los Angelesben Al Jarreau dzsesszénekes pár nappal azután, hogy kimerültség miatt kórházba került és lemondta koncertjeit.

Sebő 70

Február 10-én lett hetvenéves Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, előadóművész, zeneszerző, zenetudós, a táncházmozgalom egyik elindítója, a nemzet művésze.

Sting kapta az idei zenei Nobelt

Sting brit énekes, dalszövegíró és Wayne Shorter amerikai jazzszaxofonos, zeneszerző kapja idén a zenei világ Nobel-díjaként emlegetett svéd Polar-díjat – jelentette be a díjat odaítélő bizottság kedden.

Koncert a 12 éves Csighy Annáért

Jótékonysági koncertet ad a Kormorán együttes február 17-én a Stefánia palotában: a folk-rock csapat a bevételt a Herman Ottó Általános Iskola 12 éves tanulója, Csighy Alexandra számára ajánlja fel, akinek betegsége miatt csontvelő transzplantációra lesz szüksége az év első felében.

János vitéz darabokra szedve

Kacsóh Pongrác János vitéz című művét mutatja be ifjúsági sorozatában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar vasárnap a Müpa Fesztivál Színházban.

A legnehezebb darabbal léptek fel

Beethoven Missa Solemnis című művét adta elő Monte-Carlo legnagyobb koncerttermében a Magyar Rádió Énekkara Gianluigi Gelmetti vezényletével – hangzott el az M1 adásában.

Megérkezett a négyszeres Grammy-díjas szoprán

A zene sokféleségét szeretném megmutatni a közönségnek – mondta Budapesten Renée Fleming négyszeres Grammy-díjas, világszerte hatalmas népszerűségnek örvendő amerikai szoprán, aki szombaton ad zongorán kísért ária- és dalestet az Erkel Színházban.

Egy hónapig nálunk turnézik a fél Dead Can Dance

Koncertkörútra indul februárban Magyarországon a Dead Can Dance sztárja, Lisa Gerrard. Az ausztrál származású énekesnő Hans Zimmer filmzenéinek előadásában fog közreműködni. A Miskolcon induló és az Erkel Színházban végződő turnén a 60 fős Monarchia Szimfonikus Zenekar játszik majd Werner Gábor vezényletével.

 

Zene összes cikke »

Geyer Stefi, a zeneszerzők végzete

geyerlead

Hatvan éve, 1956. december 12-én halt meg Geyer Stefi, az egyik legnagyobb, külföldön az egyik legismertebb magyar hegedűművész, Bartók Béla múzsája.

1888. június 23-án született Budapesten zenekedvelő családban. Első hegedűóráit háromévesen orvos édesapjától vette, aki még a hegedűkészítéssel is megpróbálkozott, bátyja elismert orgonaművész, orgonaépítő lett. A csodagyerek Stefi hétévesen kezdte zenei tanulmányait, s még abban az évben hangversenyen is fellépett. Tízévesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol a magyar hegedűiskolát megalapozó Hubay Jenő tanítványa, első világsikert arató növendéke lett, az intézményben ugyanekkor vett órákat a később szintén világhírűvé vált Szigeti József is. Stefi tizenévesen kezdett koncertezni, s már ekkor dicsérték kiváló vonókezelését, technikai tudását és muzikalitását.

geyer stefi
Geyer Stefi fiatalkorában (forrás: lfze.hu)

A szőke hajú, kék szemű lány tizennégy évesen találkozott először Bartók Bélával, akinek idővel múzsája lett. Kapcsolatuk 1907-ben mélyült el, amikor Bartókot a Zeneakadémia tanárává nevezték ki, és többször együtt léptek fel. Az év nyarán Jászberényben, Stefi nagynénjénél is találkoztak, ekkor határozta el Bartók, hogy versenyművet ír számára, az első motívumokat híres fekete zsebkönyvébe jegyezte le. Bartók levélben számolt be ideáljának erdélyi útjáról, bontakozó érzelmeiről, karácsonyi ajándéknak szánt, születőben lévő zenedarabjáról, ám 1908 elején rá kellett döbbennie, hogy érzelmei nem találnak viszonzásra. Bartók és Geyer Stefi levélváltása fontos zenetörténeti dokumentum. A mindössze kéttételes Hegedűverseny partitúráját a komponista elküldte Geyernek, aki a magántermészetű beírások miatt élete végéig nem bocsátotta nyilvánosságra. Csak halála előtt adta át barátjának, Paul Sacher karmesternek Bartók hozzá írt leveleivel együtt, az opus postumusnak jelölt első Hegedűverseny 1958-ban hangzott el először Baselban Hansheinz Schneeberger svájci hegedűművész előadásában, Sacher dirigálása mellett. Az 1961-es amerikai premieren Isaac Stern játszotta a hegedűszólamot a Carnegie Hallban. Az első tétel cisz-moll négyeshangzat vezérmotívuma az ihlető múzsát jelképezi, egy másik dallam szerelmi témaként Bartók több későbbi művében, így A kékszakállú herceg vára című operában és A fából faragott királyfi című táncjátékban is hallható. (Sacher felkérésére három Bartók-mű is született 1936 és 1940 között: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára; Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre; Divertimento).

geyer stefi
Bartóknak dedikált fotója (kép forrás: a Zenetudományi Intézet virtuális Bartók-kiállítása)

A kapcsolat lezárulta után született Két portré (Egy ideális, egy torz) című zenekari alkotás a zeneszerző ambivalens érzelmeit tükrözi. A torz kép a Hegedűverseny soha el nem készült harmadik tételének is tekinthető, amely az idealizált és az elmés után a hűvös Geyer Stefit mutatja meg – erről Bartók akkoriban azt írta, „csúnya zene” lenne. A reménytelen szerelem árnya lebeg Bartók első kiforrott műve, az I. vonósnégyes fölött is. Geyer szerint Bartók ezt írta neki az elsőként megszületett második tételről: „Ez az én halotti énekem.” Bartók 1909-ben, kapcsolatuk érzelmi utóhatása alatt találkozott Ziegler Mártával, aki zongoratanítványa volt, s akit még abban az évben feleségül vett. Kapcsolata Geyerrel nem szakadt meg, amikor a zeneszerző elhagyta Magyarországot, az akkor már Svájcban élő hegedűművész segítette abban, hogy eljusson Amerikába.

geyer stefi bartok kotta
A bizonyos kotta első oldala

Geyer Stefi az 1910-es évek végére a koncertpódiumok kedvelt művésze volt Európa-szerte. Szépsége és tehetsége Othmar Schoeck svájci zeneszerzőt is megragadta, akivel közös koncertkörúton vett rész. Schoeck is beleszeretett, de ő is elutasításra talált, a boldogtalan szerelem ezúttal is hegedűversenyt és hegedűszonátát ihletett. A híres és népszerű hegedűművésznő 1911-ben összeházasodott Erwin Jung bécsi jogásszal, aki 1919-ben az első világháborút követő spanyolnátha-járványban hunyt el. Férje halálát követően kötött barátságot Alban Berg osztrák zeneszerzővel, majd Walther Schulthess svájci zeneszerző-zongoraművésszel. Schultess lett a második férje, akivel Svájcba költözött.

geyer
forrás: BBC Radio

Az 1920-as évek első felében világszerte sikeres hangversenyeket adott, műsorán klasszikus és modern művek szerepeltek. Geyer Stefi nem csak előadóművésznek, zenepedagógusnak is kiváló volt, 1923-tól három évtizedig tanított a zürichi konzervatóriumban. Rendszeresen fellépett tanítványaival, emlékezetes Beethoven-esteket adott Wilhelm Backhaus német zongoraművésszel. Férjével, akivel kamarakoncerteken is együtt játszott, alapították meg a zürichi Collegium Musicumot. Az együttes szólistájaként és koncertmestereként is működött, de azt sem érezte rangul alulinak, hogy első hegedűszólamban játsszon Toscanini és Furtwängler dirigálásával a luzerni nemzetközi ünnepi hetek zenekarában.

geyer stefi kongresszusi könyvtár
Geyer Stefi portréja az Amerikai Kongresszusi Könyvtár gyűjteményében (forrás: Wikimedia Commons)

1929-ben kizárólag Bartók műveiből álló szólóestet adott, s a harmincas években lemezre rögzítették vele többek közt Bach, Beethoven, Mozart, Haydn és férje szerzeményeit. Geyer Stefi 1956. december 12-én halt meg Zürichben. Paul Sacher karmester, a Collegium Musicum vezetője azt mondta róla: remek hegedűművész, még jobb szólista és egészen kiváló zenész volt.

MTI

• Publikálva: 2016.12.12. 13:33 • Címke: évforduló