a rovat írásai

East az Arénában

Több mint négy évtizeddel ezelőtt indult életművét átívelő, története legnagyobb szabású koncertjére készül az East együttes. A hazai progresszív rockszíntér kiemelkedő formációja október 23-án, a nemzeti ünnepen lép fel a Budapest Sportarénában számos vendéggel.

Michael Nyman az Erkelben

Michael Nyman zenéi szólalnak meg a budapesti Erkel Színházban november 6-án a Michael Nyman Band közreműködésével.

Meghalt Aradszky László

Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében, közölte a család hétfőn.

Karmesterverseny Kobajasi Kenicsiróval

Az Erkel Színházban kezdődik a Solti György világhírű karmesterről elnevezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny kedden a Filharmónia Magyarország szervezésében, a vendégkarmester az 1974-es karmesterverseny győztese, Kobajasi Kenicsiró lesz.

Pisztolyok dőltek Marilyn Mansonra

Rádőlt a díszlet egy része Marilyn Manson amerikai sztárra szombati New York-i koncertjén, a 48 éves zenészt kórházba szállították, a koncertet félbehagyták.

Új lemez és koncert: 55 éves az Omega!

Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.

A fél Pink Floyd újra Pompejiben

A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.

Parádés évadnyitót tart az Opera

Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.

Új U2 album a láthatáron!

Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.

Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe

Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.

Lord 45

A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.

Zene összes cikke »

Geyer Stefi, a zeneszerzők végzete

geyerlead

Hatvan éve, 1956. december 12-én halt meg Geyer Stefi, az egyik legnagyobb, külföldön az egyik legismertebb magyar hegedűművész, Bartók Béla múzsája.

1888. június 23-án született Budapesten zenekedvelő családban. Első hegedűóráit háromévesen orvos édesapjától vette, aki még a hegedűkészítéssel is megpróbálkozott, bátyja elismert orgonaművész, orgonaépítő lett. A csodagyerek Stefi hétévesen kezdte zenei tanulmányait, s még abban az évben hangversenyen is fellépett. Tízévesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol a magyar hegedűiskolát megalapozó Hubay Jenő tanítványa, első világsikert arató növendéke lett, az intézményben ugyanekkor vett órákat a később szintén világhírűvé vált Szigeti József is. Stefi tizenévesen kezdett koncertezni, s már ekkor dicsérték kiváló vonókezelését, technikai tudását és muzikalitását.

geyer stefi
Geyer Stefi fiatalkorában (forrás: lfze.hu)

A szőke hajú, kék szemű lány tizennégy évesen találkozott először Bartók Bélával, akinek idővel múzsája lett. Kapcsolatuk 1907-ben mélyült el, amikor Bartókot a Zeneakadémia tanárává nevezték ki, és többször együtt léptek fel. Az év nyarán Jászberényben, Stefi nagynénjénél is találkoztak, ekkor határozta el Bartók, hogy versenyművet ír számára, az első motívumokat híres fekete zsebkönyvébe jegyezte le. Bartók levélben számolt be ideáljának erdélyi útjáról, bontakozó érzelmeiről, karácsonyi ajándéknak szánt, születőben lévő zenedarabjáról, ám 1908 elején rá kellett döbbennie, hogy érzelmei nem találnak viszonzásra. Bartók és Geyer Stefi levélváltása fontos zenetörténeti dokumentum. A mindössze kéttételes Hegedűverseny partitúráját a komponista elküldte Geyernek, aki a magántermészetű beírások miatt élete végéig nem bocsátotta nyilvánosságra. Csak halála előtt adta át barátjának, Paul Sacher karmesternek Bartók hozzá írt leveleivel együtt, az opus postumusnak jelölt első Hegedűverseny 1958-ban hangzott el először Baselban Hansheinz Schneeberger svájci hegedűművész előadásában, Sacher dirigálása mellett. Az 1961-es amerikai premieren Isaac Stern játszotta a hegedűszólamot a Carnegie Hallban. Az első tétel cisz-moll négyeshangzat vezérmotívuma az ihlető múzsát jelképezi, egy másik dallam szerelmi témaként Bartók több későbbi művében, így A kékszakállú herceg vára című operában és A fából faragott királyfi című táncjátékban is hallható. (Sacher felkérésére három Bartók-mű is született 1936 és 1940 között: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára; Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre; Divertimento).

geyer stefi
Bartóknak dedikált fotója (kép forrás: a Zenetudományi Intézet virtuális Bartók-kiállítása)

A kapcsolat lezárulta után született Két portré (Egy ideális, egy torz) című zenekari alkotás a zeneszerző ambivalens érzelmeit tükrözi. A torz kép a Hegedűverseny soha el nem készült harmadik tételének is tekinthető, amely az idealizált és az elmés után a hűvös Geyer Stefit mutatja meg – erről Bartók akkoriban azt írta, „csúnya zene” lenne. A reménytelen szerelem árnya lebeg Bartók első kiforrott műve, az I. vonósnégyes fölött is. Geyer szerint Bartók ezt írta neki az elsőként megszületett második tételről: „Ez az én halotti énekem.” Bartók 1909-ben, kapcsolatuk érzelmi utóhatása alatt találkozott Ziegler Mártával, aki zongoratanítványa volt, s akit még abban az évben feleségül vett. Kapcsolata Geyerrel nem szakadt meg, amikor a zeneszerző elhagyta Magyarországot, az akkor már Svájcban élő hegedűművész segítette abban, hogy eljusson Amerikába.

geyer stefi bartok kotta
A bizonyos kotta első oldala

Geyer Stefi az 1910-es évek végére a koncertpódiumok kedvelt művésze volt Európa-szerte. Szépsége és tehetsége Othmar Schoeck svájci zeneszerzőt is megragadta, akivel közös koncertkörúton vett rész. Schoeck is beleszeretett, de ő is elutasításra talált, a boldogtalan szerelem ezúttal is hegedűversenyt és hegedűszonátát ihletett. A híres és népszerű hegedűművésznő 1911-ben összeházasodott Erwin Jung bécsi jogásszal, aki 1919-ben az első világháborút követő spanyolnátha-járványban hunyt el. Férje halálát követően kötött barátságot Alban Berg osztrák zeneszerzővel, majd Walther Schulthess svájci zeneszerző-zongoraművésszel. Schultess lett a második férje, akivel Svájcba költözött.

geyer
forrás: BBC Radio

Az 1920-as évek első felében világszerte sikeres hangversenyeket adott, műsorán klasszikus és modern művek szerepeltek. Geyer Stefi nem csak előadóművésznek, zenepedagógusnak is kiváló volt, 1923-tól három évtizedig tanított a zürichi konzervatóriumban. Rendszeresen fellépett tanítványaival, emlékezetes Beethoven-esteket adott Wilhelm Backhaus német zongoraművésszel. Férjével, akivel kamarakoncerteken is együtt játszott, alapították meg a zürichi Collegium Musicumot. Az együttes szólistájaként és koncertmestereként is működött, de azt sem érezte rangul alulinak, hogy első hegedűszólamban játsszon Toscanini és Furtwängler dirigálásával a luzerni nemzetközi ünnepi hetek zenekarában.

geyer stefi kongresszusi könyvtár
Geyer Stefi portréja az Amerikai Kongresszusi Könyvtár gyűjteményében (forrás: Wikimedia Commons)

1929-ben kizárólag Bartók műveiből álló szólóestet adott, s a harmincas években lemezre rögzítették vele többek közt Bach, Beethoven, Mozart, Haydn és férje szerzeményeit. Geyer Stefi 1956. december 12-én halt meg Zürichben. Paul Sacher karmester, a Collegium Musicum vezetője azt mondta róla: remek hegedűművész, még jobb szólista és egészen kiváló zenész volt.

MTI

• Publikálva: 2016.12.12. 13:33 • Címke: évforduló