a rovat írásai

Új lemez és koncert: 55 éves az Omega!

Volt egyszer egy Vadkelet címmel új lemezzel és december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában koncerttel ünnepli 55. születésnapját az Omega együttes. A csapat szombaton első koncertjük helyszínén, az egykori Várklubban idézte fel a múltat és beszélt a jelenről.

A fél Pink Floyd újra Pompejiben

A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.

Parádés évadnyitót tart az Opera

Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.

Új U2 album a láthatáron!

Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.

Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe

Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.

Lord 45

A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.

Fuvola és lazacfarm

Ian Anderson hetven éves. Ez van, az idő szalad, a szerző ifjúkorának loboncos sztárjai lassan dédisorba lépnek, már aki életben van. Mert sokan eltávoztak már, akiknek útjuk fecskendőkkel ás piásüvegekkel volt kikövezve.

Cseh Tamásra gondolnak Bakonybélben

Filmvetítéssel és tábortűz melletti közös énekléssel tisztelegnek Cseh Tamás előtt az Énekmondók Emlékezete című rendezvényen szombaton Bakonybélben, közölték a szervezők.

Egyetemi kancellár, asztrofizikus és a Queen szólógitárosa

Július 19-én ünnepli hetvenedik születésnapját Brian May brit rockzenész, a Queen gitárosa, aki PhD fokozattal rendelkező asztrofizikus is.

Hidat épített a fehér és a fekete zene között

Nyolcvan éve, 1937. július 11-én halt meg George Gershwin amerikai zeneszerző, a Kék rapszódia és a Porgy és Bess komponistája, aki hidat épített a „klasszikus″ és a „népszerű″, a fekete és a fehér zene között.

Cserepes Károly a csúcson

A világ legrangosabb világzenei toplistájára, a World Music Charts Europe-ra került Cserepes Károly Blacklake című albuma, amely a Fonó Budai Zeneház kiadásában jelent meg.

Zene összes cikke »

Sebő 70

sebőleadFebruár 10-én lett hetvenéves Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, előadóművész, zeneszerző, zenetudós, a táncházmozgalom egyik elindítója, a nemzet művésze.

Szekszárdon született egy katonatiszt fiaként. Édesapja, Sebő Ödön 1944 őszén csapatával három hétig védelmezte a Gyimesi-szorost a hatalmas túlerőben lévő oroszok ellen. Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron kezdte, emellett zongorázni és csellózni tanult, az érettségit a budapesti Eötvös József Gimnáziumban tette le. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) építészmérnöki karán szerzett diplomát, néhány évig építészként dolgozott. Egyetemi évei alatt a BME szimfonikus zenekarában csellózott, és Halmos Bélával, aki évfolyamtársa és szobatársa is volt, a Bercsényi kollégiumban énekeltek, gitároztak, megzenésített József Attila-verseket adtak elő (a Rejtelmeket és A hetediket ma is énekli). Utóbbiak közül néhányat Berek Kati színésznő felvett az Egyetemi Színpadon előadott műsorába, s őket is meghívta, később már együtt járták az országot. A Halmos-Sebő duó idővel együttessé bővült, historikus énekeket, gitárral kísért népdalfeldolgozásokat és énekelt verseket adtak elő.

sebő
(Forrás: youtube.com)

Sebő Ferenc még egyetemista volt, amikor a rádióban Sárosi Bálint népzenei sorozatában meghallotta a széki zenét. Érdeklődése az autentikus hangszerek – brácsa, citera, tekerőlant – felé fordult, s a Martin György néprajzkutatónál hallott népzenei felvételek hatására a gyűjtésbe is bekapcsolódott. A legendás koreográfus, Tímár Sándor megkeresésére lett a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője, ahol a néptáncok tanulmányozását is megkezdték. A Sebő Együttes klubja 1972-1973-ban a Fővárosi Művelődési Házban indult, amely a táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne lett. 1973 végén a Kassák Klubba költöztek, ekkortól énekelt velük az évtized végéig Sebestyén Márta. Ők voltak a hamarosan országos mozgalommá szerveződött táncház úttörői, Halmos Bélával a zenészeket is ők tanították. A Kassák Klubban igazi klubélet folyt meghívott művészekkel, kiállításokat, beszélgetéseket rendeztek, nyári táborokat szerveztek. (A magyar táncházmódszer 2011-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.) A Sebő Együttest 1994-ben új tagokkal élesztette fel, a Sebő Klub jelenleg is működik, 2008 óta a Budavári Művelődési Házban. Egy nyilatkozata szerint a zenekutatás, a zeneszerzés és az előadó-művészet szétválaszthatatlanul egybefonódnak az életében. 1984 és 1989 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakát. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen népzenét tanított, a Zeneakadémia népzenei tanszékén jelenleg is oktat repertoárismeretet, tekerőlantot, kamarazenét.

sebő
(Forrás: youtube.com)

1973-tól az évtized végéig a Népművelési Intézet kutatási osztályán dolgozott, 1988-ban az MTA Zenetudományi Intézetének kutatója lett. 1991-től a Magyar Televízióban az ő szerkesztésében kerültek adásba a népzenei és régi zenei témájú műsorok, számos költészeti ismeretterjesztő sorozatban működött közre, és zenét írt a gyerekeknek készített Cimbora című műsorhoz is. 1996 és 2001 között az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként működött. 1999-2000-ben a Magyar Táncművészeti Szövetség társelnöke volt, a 2002. évi alapítástól 2011-ig a Hagyományok Házának szakmai igazgatója volt. Az utóbbi években a Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató zsűrijének elnöke, s önálló rádióműsora is van Népzene-Sebő címmel. Az első Sebő-album 1975-ben jelent meg, ezen népdalfeldolgozások és versmegzenésítések szerepeltek, később további harminc korong következett. Megzenésítették mások mellett József Attila, Weöres Sándor, Nagy László és Lázár Ervin verseit. Sebő Ferenc lemezen jelentette meg saját gyűjtéseit, klasszikus gyűjteményeket tett közzé, több filmzenét írt (Még kér a nép, Fotográfia, Amerikai anzix, Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek), dolgozott a rádió és a színház számára is. Jordán Tamással közös József Attila-estjükkel két évtizeden át járták az országot.

Sebő Ferenc művészi munkássága elismeréseként 1985-ben Állami Díjat kapott, 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díjával, 2000-ben Budapestért Díjjal, 2003-ban Prima-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és Pro Cultura Urbis díjjal tüntették ki. Népművészeti örökségünk ápolásáért, a népművészet, a zene és tánc kutatásának és mai alkalmazásának módszertani központjául szolgáló Hagyományok Háza, valamint újító szellemű műsorok létrehozásáért, határainkon túl is számon tartott sokoldalú művészi munkássága elismeréseként 2012-ben Kossuth-díjat vehetett át. A következő évben Lajtha-díjjal jutalmazták, 2014-ben az első alkalommal átadott Nemzet Művésze díjban részesült. A Müpában A népzene ünnepe gálaműsor idén február 11-én a SEBŐFERI 70 címet viseli, az évforduló alkalmából monográfia is megjelent Sebő 70 címmel.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.08. 14:47