a rovat írásai

Bemutatják az ötezer éves hangszert

Hárfabemutató koncerttel kezdődik április 29-én az első alkalommal megvalósuló hárfás nap a budapesti Festetics-palotában.

A javítóintézetből a Carnegie Hall színpadára

Sokszor valóban nüanszokon múlnak a dolgok, a 100 éve született Ella Fitzgerard például úgy lett énekesnő, hogy egy táncos szereplőválogatáson begörcsölt a lába, és a jóindulatú zsűri szólt neki, hogy talán akkor énekeljen egy kicsit. Ella előtte megjárta már a nevelőintézetet is, nagyon alacsonyról indult, és elképesztően magasra jutott három oktávot tudó énekhangjával.

Roger Waters visszatér

Roger Waters, a Pink Floyd alapító tagja 25 év után először jelentkezik szólólemezzel.

Iggy Pop 70, ez van

Április 21-én, azaz ma hetvenéves Iggy Pop, a punk keresztapja.

Előkerült az elveszettnek hitt zongoraváltozat

Vélhetően Gustav Mahler eddig ismeretlen kottakéziratára bukkant egy zenekutató Münchenben. Berthold Over szerint a kézirat Mahler első Nun will die Sonn' so hell aufgeh'n kezdetű gyermekgyászdalának elveszettnek hitt zongoraváltozata.

Pat Metheny a budai MoM Sportban

Három év után ismét Magyarországra jön játszani Pat Metheny. A világ egyik legjobb gitárosának tartott 62 éves amerikai zenész november 4-én a budai MoM Sportban fog koncertezni új formációjával – közölték a szervezők.

Jean-Michel Jarre a Holt-tenger partján

Az elemekkel dacolva tartott monstre szabadtéri koncertet péntekre virradóan Jean-Michel Jarre a Holt-tenger partján, hogy felhívja a figyelmet a lefolyástalan sós tó kiszáradásának veszélyére.

Új, elgondolkodtató dal Ákostól

Szabadon címmel új dallal jelentkezett Ákos, a dal egy több különlegességet tartalmazó maxin csütörtökön jelent meg. A friss számhoz szöveges klip is készült.​

Szűcs Judith az Erkel Színházban!

Az Erkel Színházban ad jubileumi koncertet Szűcs Judith 45 év száguldás címmel április 10-én – hangzott el az M1 aktuális csatorna adásában.

Jön a Smokie!

A hetvenes évek legendás brit rockzenekara, a Smokie november 3-án Budapesten lép fel – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.

Karel Gott bevonul a múzeumba

Karel Gott énekesi karrierének hat évtizedét mutatja be az a nagyszabású kiállítás, amelyet az idén rendeznek Prágában – közölte Pavlína Stránská, a Big Media ügynökség képviselője.

Zene összes cikke »

Sebő 70

sebőleadFebruár 10-én lett hetvenéves Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, előadóművész, zeneszerző, zenetudós, a táncházmozgalom egyik elindítója, a nemzet művésze.

Szekszárdon született egy katonatiszt fiaként. Édesapja, Sebő Ödön 1944 őszén csapatával három hétig védelmezte a Gyimesi-szorost a hatalmas túlerőben lévő oroszok ellen. Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron kezdte, emellett zongorázni és csellózni tanult, az érettségit a budapesti Eötvös József Gimnáziumban tette le. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) építészmérnöki karán szerzett diplomát, néhány évig építészként dolgozott. Egyetemi évei alatt a BME szimfonikus zenekarában csellózott, és Halmos Bélával, aki évfolyamtársa és szobatársa is volt, a Bercsényi kollégiumban énekeltek, gitároztak, megzenésített József Attila-verseket adtak elő (a Rejtelmeket és A hetediket ma is énekli). Utóbbiak közül néhányat Berek Kati színésznő felvett az Egyetemi Színpadon előadott műsorába, s őket is meghívta, később már együtt járták az országot. A Halmos-Sebő duó idővel együttessé bővült, historikus énekeket, gitárral kísért népdalfeldolgozásokat és énekelt verseket adtak elő.

sebő
(Forrás: youtube.com)

Sebő Ferenc még egyetemista volt, amikor a rádióban Sárosi Bálint népzenei sorozatában meghallotta a széki zenét. Érdeklődése az autentikus hangszerek – brácsa, citera, tekerőlant – felé fordult, s a Martin György néprajzkutatónál hallott népzenei felvételek hatására a gyűjtésbe is bekapcsolódott. A legendás koreográfus, Tímár Sándor megkeresésére lett a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője, ahol a néptáncok tanulmányozását is megkezdték. A Sebő Együttes klubja 1972-1973-ban a Fővárosi Művelődési Házban indult, amely a táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne lett. 1973 végén a Kassák Klubba költöztek, ekkortól énekelt velük az évtized végéig Sebestyén Márta. Ők voltak a hamarosan országos mozgalommá szerveződött táncház úttörői, Halmos Bélával a zenészeket is ők tanították. A Kassák Klubban igazi klubélet folyt meghívott művészekkel, kiállításokat, beszélgetéseket rendeztek, nyári táborokat szerveztek. (A magyar táncházmódszer 2011-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.) A Sebő Együttest 1994-ben új tagokkal élesztette fel, a Sebő Klub jelenleg is működik, 2008 óta a Budavári Művelődési Házban. Egy nyilatkozata szerint a zenekutatás, a zeneszerzés és az előadó-művészet szétválaszthatatlanul egybefonódnak az életében. 1984 és 1989 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakát. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen népzenét tanított, a Zeneakadémia népzenei tanszékén jelenleg is oktat repertoárismeretet, tekerőlantot, kamarazenét.

sebő
(Forrás: youtube.com)

1973-tól az évtized végéig a Népművelési Intézet kutatási osztályán dolgozott, 1988-ban az MTA Zenetudományi Intézetének kutatója lett. 1991-től a Magyar Televízióban az ő szerkesztésében kerültek adásba a népzenei és régi zenei témájú műsorok, számos költészeti ismeretterjesztő sorozatban működött közre, és zenét írt a gyerekeknek készített Cimbora című műsorhoz is. 1996 és 2001 között az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként működött. 1999-2000-ben a Magyar Táncművészeti Szövetség társelnöke volt, a 2002. évi alapítástól 2011-ig a Hagyományok Házának szakmai igazgatója volt. Az utóbbi években a Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató zsűrijének elnöke, s önálló rádióműsora is van Népzene-Sebő címmel. Az első Sebő-album 1975-ben jelent meg, ezen népdalfeldolgozások és versmegzenésítések szerepeltek, később további harminc korong következett. Megzenésítették mások mellett József Attila, Weöres Sándor, Nagy László és Lázár Ervin verseit. Sebő Ferenc lemezen jelentette meg saját gyűjtéseit, klasszikus gyűjteményeket tett közzé, több filmzenét írt (Még kér a nép, Fotográfia, Amerikai anzix, Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek), dolgozott a rádió és a színház számára is. Jordán Tamással közös József Attila-estjükkel két évtizeden át járták az országot.

Sebő Ferenc művészi munkássága elismeréseként 1985-ben Állami Díjat kapott, 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díjával, 2000-ben Budapestért Díjjal, 2003-ban Prima-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és Pro Cultura Urbis díjjal tüntették ki. Népművészeti örökségünk ápolásáért, a népművészet, a zene és tánc kutatásának és mai alkalmazásának módszertani központjául szolgáló Hagyományok Háza, valamint újító szellemű műsorok létrehozásáért, határainkon túl is számon tartott sokoldalú művészi munkássága elismeréseként 2012-ben Kossuth-díjat vehetett át. A következő évben Lajtha-díjjal jutalmazták, 2014-ben az első alkalommal átadott Nemzet Művésze díjban részesült. A Müpában A népzene ünnepe gálaműsor idén február 11-én a SEBŐFERI 70 címet viseli, az évforduló alkalmából monográfia is megjelent Sebő 70 címmel.

(mti)

• Publikálva: 2017.02.08. 14:47