a rovat írásai

Újra színpadon a Fonográf!

A Fonográf rendkívül kreatív alkotói munkaközösség volt, több mint zenekar, mondta Bródy János szerdán Budapesten sajtótájékoztatón abból az alkalomból, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek egyik legjobb együttese 2018. február 18-án a Sportarénában lép fel, 14 év szünet után.

Visszatérnek a legendák az Ifiparkba

Több mint harminc év után visszatérnek a rocklegendák az egykori Ifiparkba. A Várkert Bazár színpadán június 15-től augusztus 26-ig a Piramis évek, a Beatrice, a Mini, a P. Mobil, a Skorpió és a Karthago ad koncertet.

Európában is tesz egy kört a Rolling Stones

A Rolling Stones ősszel európai turnéra indul, a Stones – No Filter című koncertkörúton 13 városban lépnek fel – jelentette be honlapján a legendás angol együttes.

Morricone Pesten vezényel

Ennio Morricone koncertet ad október 18-án a Papp László Budapest Sportarénában, ahol a Cseh Nemzeti Szimfonikus Zenekar és a magyar Kodály Kórus fogja kísérni a világhírű filmzeneszerzőt.

Bemutatják az ötezer éves hangszert

Hárfabemutató koncerttel kezdődik április 29-én az első alkalommal megvalósuló hárfás nap a budapesti Festetics-palotában.

A javítóintézetből a Carnegie Hall színpadára

Sokszor valóban nüanszokon múlnak a dolgok, a 100 éve született Ella Fitzgerard például úgy lett énekesnő, hogy egy táncos szereplőválogatáson begörcsölt a lába, és a jóindulatú zsűri szólt neki, hogy talán akkor énekeljen egy kicsit. Ella előtte megjárta már a nevelőintézetet is, nagyon alacsonyról indult, és elképesztően magasra jutott három oktávot tudó énekhangjával.

Roger Waters visszatér

Roger Waters, a Pink Floyd alapító tagja 25 év után először jelentkezik szólólemezzel.

Iggy Pop 70, ez van

Április 21-én, azaz ma hetvenéves Iggy Pop, a punk keresztapja.

Előkerült az elveszettnek hitt zongoraváltozat

Vélhetően Gustav Mahler eddig ismeretlen kottakéziratára bukkant egy zenekutató Münchenben. Berthold Over szerint a kézirat Mahler első Nun will die Sonn' so hell aufgeh'n kezdetű gyermekgyászdalának elveszettnek hitt zongoraváltozata.

Pat Metheny a budai MoM Sportban

Három év után ismét Magyarországra jön játszani Pat Metheny. A világ egyik legjobb gitárosának tartott 62 éves amerikai zenész november 4-én a budai MoM Sportban fog koncertezni új formációjával – közölték a szervezők.

Jean-Michel Jarre a Holt-tenger partján

Az elemekkel dacolva tartott monstre szabadtéri koncertet péntekre virradóan Jean-Michel Jarre a Holt-tenger partján, hogy felhívja a figyelmet a lefolyástalan sós tó kiszáradásának veszélyére.

Zene összes cikke »

Az örökkévaló Ausztria keringője

straussleadSzázötven éve, 1867. február 15-én mutatták be Bécsben ifjabb Johann Strauss azóta klasszikussá vált művét, a Kék Duna keringőt, amely annak ellenére is a közönség kedvencévé vált, hogy a folyó soha nem volt igazán kék, a mű eredeti változata pedig egy katonai vereséget elevenített fel. Az évfordulóra kiállítással emlékeznek az osztrák fővárosban, és emlékérmét is kibocsátottak.

A Kék Duna keringő megrendelésre készült, ráadásul kórusmű volt, az első, amelyet ifjabb Johann Strauss szerzett. A komponista később dolgozta át zenekari művé, amely aztán a bécsi bálok és a híres újévi koncert nélkülözhetetlen elemévé és Ausztria nem hivatalos himnuszává vált. Miért a címben a kék, amikor a folyó inkább zöld vagy ezüst színű? A kérdés még mindig megválaszolatlan – mondta az évforduló alkalmából a bécsi városi könyvtárban látható kiállítás kurátora, Thomas Aigner az AFP francia hírügynökségnek. Ifjabb Strauss talán a bajai születésű költő, Karl Isidor Beck (Beck Károly) soraiból, de az is lehet, hogy a Duna szabályozásának akkoriban aktuális terveiből merített ihletet.

kékduna
(Forrás: oszk.hu)

Az biztos, hogy az eredeti változat a bécsi férfikórus számára íródott, de amikor átadta nekik a művet, az osztrákok nem voltak éppen keringőzős kedvükben: 1866. július 3-án a poroszok döntő vereséget mértek rájuk a königgrätzi csatában, a Habsburg-birodalom pedig lemondhatott arról szóló álmairól, hogy az ő vezetésével jön létre a német egység. Az országot sújtó bánat hatására a kórusmű szövegének szerzője, a rendőrhivatalnok Joseph Weyl félig szatirikus, félig siránkozó sorokat írt Strauss zenéjére. A szöveg sokkal inkább türközte a császári fővárosban uralkodó levert hangulatot, semmint Közép-Európa nagy folyójának szépségeit. Csak 1889-ben kerültek bele az oly kék és oly csillogó Dunáról szóló sorok. Sokáig élt a legenda, hogy az 1867. februári bemutató bukás volt, a történészek azonban cáfolták ezt. A bécsi premiert követően több kritikus is dicsérte a művet, egyikük – minden bizonnyal először a zenetörténetben – még a sláger szót is használta.

kékduna
Forrás: antikvarium.hu)

Világhódító útját az 1867-es párizsi világkiállításon, majd néhány hónappal később Londonban kezdte a mű, amelyet Strauss amerikai turnéja során, 1872-ben már kétezer fős zenekarnak és húszezer tagú kórusnak vezényelt. Egy évszázaddal később a világűrt is meghódította: Stanley Kubrick felhasználta a 2001: Űrodüsszeia című filmjéhez. Ifjabb Johann Strauss hozzávetőleg 500 keringőt komponált, a Kék Duna mégis kiemelkedik közülük. Hogy miért, arra Thomas Aigner szerint nincs egyértelmű válasz. A mű színvonala mellett a címnek is szerepe lehet ebben, amely a kurátor szerint kétségkívül hazafias, de nem túlságosan: egy örökkévaló Ausztriát idéz, emlékeket a Dunáról és egy utazásról Bécsbe. A Kék Duna keringő olyannyira eggyé vált Ausztriával, hogy 1945. április 27-én, a náci Németországtól való függetlenné váláskor – hivatalos himnusz híján – azt játszották a parlament előtt. Az Austrian Airlines gépein évek óta felcsendül felszálláskor és landoláskor, és a légitársaság örömére az utasok ragaszkodnak is hozzá.

• Publikálva: 2017.02.14. 14:10