a rovat írásai

Ingyenes Cseh Tamás fesztivál a Várkert Bazárban

CSTP Feszt néven nagyszabású ingyenes zenei fesztivált rendez mától szombatig a Cseh Tamás Program a Várkert Bazárban. Ötven zenekar és előadó lép fel, lesz interaktív hangszerkiállítás, két szakmai konferenciát pedig az A38 hajón tartanak.

Ötven éves, Lovasi a neve

Lovasi András Kossuth-díjas rockzenész, énekes, szövegíró, a Kispál és a Borz, majd a Kiscsillag együttes frontembere június 20-án lesz ötvenéves.

Wim Wenders operát rendez

Először mutatkozik be operarendezőként Wim Wenders világhírű német filmrendező. A Berlini Állami Operaházban jövő szombaton tűzik műsorra a 71 éves rendező színre állításában George Bizet Gyöngyhalászok című operáját. A karmesteri pulpituson Daniel Barenboim áll majd.

Szertefoszlott Plácido Domingo nagy álma

Csődbe ment a szervező, ezért elmarad a Verdi Aida című operájának nagyszabású stadionturnéja, amelyet Plácido Domingo vezényelt és állított volna színpadra Erwin Schrottal az egyik főszerepben.

Bob Dylan tényleg ennyire tesz a Nobel-díjára?

Az amerikai Slate Magazin 20 hasonlóságot állapított meg Bob Dylan Nobel-beszéde és egy diákok által használt weboldal szövegei között, adta hírül a BBC News.

Itt a Pink Floyd agytrösztjének lemeze

Is This The Life We Really Want? (Valóban ilyen életet akarunk?) címmel megjelent Roger Waters új stúdióalbuma. A Pink Floyd egykori alapítója 25 év elteltével készített friss lemezt, amely kritikus állásfoglalás napjaink világáról, a félelmekről és a bizonytalanságról.

Még Goebbels is különlegesen szépnek tartotta

Nyolcvan éve, 1937. június 8-án mutatták be Carl Orff német zeneszerző legismertebb és legnépszerűbb zeneművét, a Carmina Burana című oratóriumot.

Sting a Papp László Arénában!

Öt év után ismét Budapesten ad koncertet Sting. A brit világsztár október 13-án lép fel a Papp László Budapest Sportarénában a tavaly ősszel megjelent albuma, a 57th & 9th európai turnéja keretében.

Újra színpadon a Fonográf!

A Fonográf rendkívül kreatív alkotói munkaközösség volt, több mint zenekar, mondta Bródy János szerdán Budapesten sajtótájékoztatón abból az alkalomból, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek egyik legjobb együttese 2018. február 18-án a Sportarénában lép fel, 14 év szünet után.

Visszatérnek a legendák az Ifiparkba

Több mint harminc év után visszatérnek a rocklegendák az egykori Ifiparkba. A Várkert Bazár színpadán június 15-től augusztus 26-ig a Piramis évek, a Beatrice, a Mini, a P. Mobil, a Skorpió és a Karthago ad koncertet.

Európában is tesz egy kört a Rolling Stones

A Rolling Stones ősszel európai turnéra indul, a Stones – No Filter című koncertkörúton 13 városban lépnek fel – jelentette be honlapján a legendás angol együttes.

Zene összes cikke »

Az örökkévaló Ausztria keringője

straussleadSzázötven éve, 1867. február 15-én mutatták be Bécsben ifjabb Johann Strauss azóta klasszikussá vált művét, a Kék Duna keringőt, amely annak ellenére is a közönség kedvencévé vált, hogy a folyó soha nem volt igazán kék, a mű eredeti változata pedig egy katonai vereséget elevenített fel. Az évfordulóra kiállítással emlékeznek az osztrák fővárosban, és emlékérmét is kibocsátottak.

A Kék Duna keringő megrendelésre készült, ráadásul kórusmű volt, az első, amelyet ifjabb Johann Strauss szerzett. A komponista később dolgozta át zenekari művé, amely aztán a bécsi bálok és a híres újévi koncert nélkülözhetetlen elemévé és Ausztria nem hivatalos himnuszává vált. Miért a címben a kék, amikor a folyó inkább zöld vagy ezüst színű? A kérdés még mindig megválaszolatlan – mondta az évforduló alkalmából a bécsi városi könyvtárban látható kiállítás kurátora, Thomas Aigner az AFP francia hírügynökségnek. Ifjabb Strauss talán a bajai születésű költő, Karl Isidor Beck (Beck Károly) soraiból, de az is lehet, hogy a Duna szabályozásának akkoriban aktuális terveiből merített ihletet.

kékduna
(Forrás: oszk.hu)

Az biztos, hogy az eredeti változat a bécsi férfikórus számára íródott, de amikor átadta nekik a művet, az osztrákok nem voltak éppen keringőzős kedvükben: 1866. július 3-án a poroszok döntő vereséget mértek rájuk a königgrätzi csatában, a Habsburg-birodalom pedig lemondhatott arról szóló álmairól, hogy az ő vezetésével jön létre a német egység. Az országot sújtó bánat hatására a kórusmű szövegének szerzője, a rendőrhivatalnok Joseph Weyl félig szatirikus, félig siránkozó sorokat írt Strauss zenéjére. A szöveg sokkal inkább türközte a császári fővárosban uralkodó levert hangulatot, semmint Közép-Európa nagy folyójának szépségeit. Csak 1889-ben kerültek bele az oly kék és oly csillogó Dunáról szóló sorok. Sokáig élt a legenda, hogy az 1867. februári bemutató bukás volt, a történészek azonban cáfolták ezt. A bécsi premiert követően több kritikus is dicsérte a művet, egyikük – minden bizonnyal először a zenetörténetben – még a sláger szót is használta.

kékduna
Forrás: antikvarium.hu)

Világhódító útját az 1867-es párizsi világkiállításon, majd néhány hónappal később Londonban kezdte a mű, amelyet Strauss amerikai turnéja során, 1872-ben már kétezer fős zenekarnak és húszezer tagú kórusnak vezényelt. Egy évszázaddal később a világűrt is meghódította: Stanley Kubrick felhasználta a 2001: Űrodüsszeia című filmjéhez. Ifjabb Johann Strauss hozzávetőleg 500 keringőt komponált, a Kék Duna mégis kiemelkedik közülük. Hogy miért, arra Thomas Aigner szerint nincs egyértelmű válasz. A mű színvonala mellett a címnek is szerepe lehet ebben, amely a kurátor szerint kétségkívül hazafias, de nem túlságosan: egy örökkévaló Ausztriát idéz, emlékeket a Dunáról és egy utazásról Bécsbe. A Kék Duna keringő olyannyira eggyé vált Ausztriával, hogy 1945. április 27-én, a náci Németországtól való függetlenné váláskor – hivatalos himnusz híján – azt játszották a parlament előtt. Az Austrian Airlines gépein évek óta felcsendül felszálláskor és landoláskor, és a légitársaság örömére az utasok ragaszkodnak is hozzá.

• Publikálva: 2017.02.14. 14:10