a rovat írásai

A fél Pink Floyd újra Pompejiben

A világpremierrel egy időben, csütörtöktől látható a magyarországi mozikban a Live At Pompeii, David Gilmour, a Pink Floyd egykori legendás gitáros-énekese koncertfilmje. A zenész tavaly csaknem fél évszázad után lépett fel újra a pompeji amfiteátrumban.

Parádés évadnyitót tart az Opera

Az Andrássy úti évadnyitánnyal, szabadtéri előadásokkal és divatbemutatóval, az Erkel Színházban pedig hangversennyel kezdődik szombaton a Magyar Állami Operaház 2017/18-as budapesti évada.

Új U2 album a láthatáron!

Ízelítőül bemutatta új albuma egyik számát, a The Blackout című dalt a U2.

Brünnhilde megsérült, egy férfi bújt a jelmezébe

Megsérült a Bayreuthi Ünnepi Játékok záróelőadásán Catherine Foster. Az operaénekesnő a második felvonásra már nem tudott visszatérni, a színpad széléről énekelte tovább Brünnhildét. Szerepét a rendezőasszisztens, ráadásul egy férfi vette át Az istenek alkonyában.

Lord 45

A jubileumi Aréna-koncertje után új, 45 című lemezét mutatja be csütörtökön a Lord zenekar a Budapest Parkban.

Fuvola és lazacfarm

Ian Anderson hetven éves. Ez van, az idő szalad, a szerző ifjúkorának loboncos sztárjai lassan dédisorba lépnek, már aki életben van. Mert sokan eltávoztak már, akiknek útjuk fecskendőkkel ás piásüvegekkel volt kikövezve.

Cseh Tamásra gondolnak Bakonybélben

Filmvetítéssel és tábortűz melletti közös énekléssel tisztelegnek Cseh Tamás előtt az Énekmondók Emlékezete című rendezvényen szombaton Bakonybélben, közölték a szervezők.

Egyetemi kancellár, asztrofizikus és a Queen szólógitárosa

Július 19-én ünnepli hetvenedik születésnapját Brian May brit rockzenész, a Queen gitárosa, aki PhD fokozattal rendelkező asztrofizikus is.

Hidat épített a fehér és a fekete zene között

Nyolcvan éve, 1937. július 11-én halt meg George Gershwin amerikai zeneszerző, a Kék rapszódia és a Porgy és Bess komponistája, aki hidat épített a „klasszikus″ és a „népszerű″, a fekete és a fehér zene között.

Cserepes Károly a csúcson

A világ legrangosabb világzenei toplistájára, a World Music Charts Europe-ra került Cserepes Károly Blacklake című albuma, amely a Fonó Budai Zeneház kiadásában jelent meg.

Popsztárok fogyatékkal

Úton van a világhírnév felé a fogyatékkal élőkből álló cseh zenekar, amely Európa nagyvárosainak meghódítása után idén az Egyesült Államokba készül.

Zene összes cikke »

Az örökkévaló Ausztria keringője

straussleadSzázötven éve, 1867. február 15-én mutatták be Bécsben ifjabb Johann Strauss azóta klasszikussá vált művét, a Kék Duna keringőt, amely annak ellenére is a közönség kedvencévé vált, hogy a folyó soha nem volt igazán kék, a mű eredeti változata pedig egy katonai vereséget elevenített fel. Az évfordulóra kiállítással emlékeznek az osztrák fővárosban, és emlékérmét is kibocsátottak.

A Kék Duna keringő megrendelésre készült, ráadásul kórusmű volt, az első, amelyet ifjabb Johann Strauss szerzett. A komponista később dolgozta át zenekari művé, amely aztán a bécsi bálok és a híres újévi koncert nélkülözhetetlen elemévé és Ausztria nem hivatalos himnuszává vált. Miért a címben a kék, amikor a folyó inkább zöld vagy ezüst színű? A kérdés még mindig megválaszolatlan – mondta az évforduló alkalmából a bécsi városi könyvtárban látható kiállítás kurátora, Thomas Aigner az AFP francia hírügynökségnek. Ifjabb Strauss talán a bajai születésű költő, Karl Isidor Beck (Beck Károly) soraiból, de az is lehet, hogy a Duna szabályozásának akkoriban aktuális terveiből merített ihletet.

kékduna
(Forrás: oszk.hu)

Az biztos, hogy az eredeti változat a bécsi férfikórus számára íródott, de amikor átadta nekik a művet, az osztrákok nem voltak éppen keringőzős kedvükben: 1866. július 3-án a poroszok döntő vereséget mértek rájuk a königgrätzi csatában, a Habsburg-birodalom pedig lemondhatott arról szóló álmairól, hogy az ő vezetésével jön létre a német egység. Az országot sújtó bánat hatására a kórusmű szövegének szerzője, a rendőrhivatalnok Joseph Weyl félig szatirikus, félig siránkozó sorokat írt Strauss zenéjére. A szöveg sokkal inkább türközte a császári fővárosban uralkodó levert hangulatot, semmint Közép-Európa nagy folyójának szépségeit. Csak 1889-ben kerültek bele az oly kék és oly csillogó Dunáról szóló sorok. Sokáig élt a legenda, hogy az 1867. februári bemutató bukás volt, a történészek azonban cáfolták ezt. A bécsi premiert követően több kritikus is dicsérte a művet, egyikük – minden bizonnyal először a zenetörténetben – még a sláger szót is használta.

kékduna
Forrás: antikvarium.hu)

Világhódító útját az 1867-es párizsi világkiállításon, majd néhány hónappal később Londonban kezdte a mű, amelyet Strauss amerikai turnéja során, 1872-ben már kétezer fős zenekarnak és húszezer tagú kórusnak vezényelt. Egy évszázaddal később a világűrt is meghódította: Stanley Kubrick felhasználta a 2001: Űrodüsszeia című filmjéhez. Ifjabb Johann Strauss hozzávetőleg 500 keringőt komponált, a Kék Duna mégis kiemelkedik közülük. Hogy miért, arra Thomas Aigner szerint nincs egyértelmű válasz. A mű színvonala mellett a címnek is szerepe lehet ebben, amely a kurátor szerint kétségkívül hazafias, de nem túlságosan: egy örökkévaló Ausztriát idéz, emlékeket a Dunáról és egy utazásról Bécsbe. A Kék Duna keringő olyannyira eggyé vált Ausztriával, hogy 1945. április 27-én, a náci Németországtól való függetlenné váláskor – hivatalos himnusz híján – azt játszották a parlament előtt. Az Austrian Airlines gépein évek óta felcsendül felszálláskor és landoláskor, és a légitársaság örömére az utasok ragaszkodnak is hozzá.

• Publikálva: 2017.02.14. 14:10