a rovat írásai

Básti Juli kerek szülinapja

Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.

Színház 10 éve a viszáki pajtában

Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Meghalt Schubert Éva

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.

Csak a filmvásznon volt klakkban-frakkban

Harminc éve, 1987. június 22-én halt meg minden idők legnagyobb táncos színésze, Fred Astaire. A nézők számára úgy tűnt, elegáns mozgása nem igényel tőle erőfeszítést, holott mindennap órákat töltött gyakorlással.

Öngyilkos őstehetség

Hatvan esztendeje annak is, hogy Soós Imre, a Körhinta világsztárja egy éjszakázós Thököly úti kocsmázás után tiszta inget kért a haveroktól, mert neki a minisztériumba kell mennie. De nem oda ment, hanem haza, a feleségével lakott kis garzonba, ahol talán némi nyugtatók bevétele után kinyitották a gázcsapot.

Színész mindhalálig

Kilencven éves lenne Márkus László, de elment 58 évesen, végzett vele is a rettenetes rák, amire mi emberek képtelenek vagyunk ellenszert találni. Márkus évekig küzdött az életéért különféle gyógymódokkal, technikákkal, és közben játszott, mert ahogyan Körmendi János mondta róla: „ a közéletben, a magánéletben és a legbensőbb fantáziavilágában is színész volt. A vallása színész, temploma a színház”.

Beatrice-musical az Újszínházban

A Beatrice zenekarról szóló musicalt, Kulcsár Lajos Zserbótangó című tragikomédiáját és Herczeg Ferenc Bizánc című színművét mutatja be az Újszínház a 2017/2018-as évadban.

Halálát egy selyemsál okozta

Száznegyven éve, 1877. május 26-án született Isadora Duncan ír származású amerikai táncosnő, a koreográfia és a balettművészet megújítója. Halálát hatvanévesen egy selyemsál okozta.

Ezerszínű szentendrei nyár

Három színházi bemutató kapott helyet a július 7-étől augusztus 20-ig tartó Szentendrei Teátrum és Nyár programján, amelynek keretében másfél hónap alatt 25 produkciót láthat a közönség Szentendre belvárosának hat helyszínén.

Máthé Erzsi 90

Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze május 16-án  kilencvenéves.

Malkovich mint diktátor a Müpában

John Malkovich diktátorként lép színpadra kedden a Müpában a 37. Budapesti Tavaszi Fesztiválon (BTF). Just Call Me God – A diktátor utolsó beszéde című új produkcióját a márciusi világpremier után néhány héttel láthatja a magyar közönség.

Színház összes cikke »

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

martonendreleadSzáz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Színészi diplomáját az Országos Színészegyesület Színésziskolájában kapta meg 1941-ben, majd a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban lett segédrendező. 1945-től a Vígszínház rendezője, 1948-tól főrendezője volt, 1950-től tanított a Színház-és Filmművészeti Főiskolán a rendezői, 1974-től a színészi tanszakon. 1949 augusztusában szerződött rendezőnek a Nemzeti Színházhoz, 1956-tól az intézmény főrendezője, 1971-től 1978-ig, nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. 1975-ben a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Végrehajtó Bizottságának tagjává választották, egyidejűleg elnöke volt az ITI magyar tagozatának is. Első rendezése a Nemzetiben az Anna Karenina volt 1949-ben, Bajor Gizivel a címszerepben, az idős férjet Somlay Artúr, Vronszkij grófot Básti Lajos alakította. Jóllehet formai újításait a szakma is, a közönség is rokonszenvvel fogadta, ezután évekig kényszerfeladatokat kellett megoldania. Igazán csak 1953-ban lett sikeres, ettől fogva számított a háború után fellendülő magyar színházi élet egyik legjellegzetesebb képviselőjének.

martonendre
Madách Imre - Keresztury Dezső: Csák végnapjai, Marton Endre rendezése 1971-ől (forrás: MaNDA adatbázis)

Az 1955-ben színre vitt Bernarda Alba háza, García Lorca drámája egyik legkimagaslóbb rendezése, utána sorra születtek a jobbnál jobb bemutatók. A szatírával a szabad véleménynyilvánítást fejezte ki (Urbán Ernő: Uborkafa), Félicien Marceau A tojás című drámájának színpadra állításával – Kálmán Györggyel a főszerepben – stílusfordító bravúrt alkotott. Hitelesen vitte színre a nyugati drámairodalom értékeit, de a kritikai szovjet drámaírókat, Alekszandr Gelmant és Alekszej Arbuzovot is ő ismertette meg a magyar közönséggel. Rendezései vitákat is kiváltottak. Különösen igaz volt ez Peter Weiss Marat halála bemutatójára 1966-ban, melynek nemzetközi visszhangja is volt (az előadásban Kálmán György volt Marat, gyilkosát Váradi Hédi formálta meg). Az ő irányításával kelt életre a színpadon Brecht Félelem és rettegés a harmadik birodalomban, Williams Az ifjúság édes madara, Szophoklész Oidipusz király, Miller Salemi boszorkányok, Az ügynök halála, A bűnbeesés után, Csehov Ivanov című darabja. Szerepelt rendezői repertoárján Bulgakov, Dürrenmatt, Osborne és O'Neill is. Különösen emlékezetes maradt Dürrenmatt Play Strindbergjének 1973-as bemutatója, ahol megmutatkozott, hogy milyen kiváló érzéke van a finoman összehangolt kamaradarabokhoz.

martonendre
Gelman, Alekszandr: Egy ülés jegyzőkönyve, Marton Endre rendezése 1976-ból (forrás: MaNDA adatbázis)

Korszakalkotó érdeme volt a magyar klasszikusok új szemléletű színpadra vitele. Megrendezte Vörösmarty szinte elfeledett drámáját, a Czillei és a Hunyadiakat, Madách Imre Mózesét, Katona Bánk bánját. Színpadra állította a VII. Gergelyt (Németh László), Illyés Gyulától a Testvéreket és A különcöt, Sütő András Káin és Ábeljét, valamint Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámáját, amely az államalapítás korában játszódik. Színészek nemzedékeit kísérte figyelemmel a főiskolán, majd később a színházban is, aztán rendezőként jó szemmel választotta ki közülük a a szerephez legmegfelelőbbeket. Mezei Mária például pályája csúcsának nevezte az 1965-ben bemutatott Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című darab főszerepét, melyben Sinkovits Imre volt a partnere. Marton alapos szövegelemző volt, aki a jelenetek pontos kidolgozásával, átgondolt szereposztással, feszes színészvezetéssel szolgálta a darab hatásos színpadi megjelenítését. Rendezett tévé- és rádiójátékokat, társ forgatókönyvíróként és rendezőként jegyezte az 1961-ben készült Katonazenét. Már nem olyan időket élünk című filmje 1964-ben készült.

Művészi munkáját 1957-ben és 1970-ben Kossuth-díjjal ismerték el, 1954-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1960-ban érdemes, 1966-ban kiváló művész lett. A magyar színházművészet kiemelkedő és meghatározó alakját – bár minden fontos és rangos elismerést megkapott – gyakran látták sértett és boldogtalan embernek, aminek az a magyarázata, hogy nem mindig azért dicsérték, amiért igazán megérdemelte volna, néha alábecsülték, máskor felülértékelték. Csaknem négy évtizedes munkássága különösen igazolja, hogy a műkritikát nem csak a művészi szempontok vezérlik. Marton Endre 1979. október 12-én, hatvankét éves korában Esztergom közelében egy tévéfilm forgatására készülve halt meg.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.16. 09:38