a rovat írásai

Erdélyben a Nemzeti Színház

Erdélyben, a szerző, Tamási Áron szülőföldjén turnézik Vitéz lélek című produkciójával a budapesti Nemzeti Színház.Hétfőn a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, kedden Farkaslakán, a Tamási Áron Művelődési Házban, szerdán Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban, csütörtökön pedig Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában látható az előadás, amely 2013 őszén Vidnyánszky Attila első rendezése volt a Nemzeti Színház igazgatójaként.

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

Száz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Gáspár Sándor Jack Nicholson legendás szerepében

Gáspár Sándorral az egyik főszerepben tűzi műsorra Az eastwicki boszorkányok című produkciót a Játékszín április 22-én. A darab filmváltozatában Jack Nicholson nyújtott annak idején emlékezetes alakítást.

Csíksomlyói passió a Nemzetiben

Csíksomlyói passió címmel mutat be előadást pénteken a Nemzeti Színház pénteken 18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján. A produkció rendezője Vidnyánszky Attila, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán.

Mindent eljátszott, csak épp operát nem énekelt

Március 6-án nyolcvan éves Király Levente Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a vidéki színművészek közül az első, aki a nemzet színésze lett.

Szent Ferenc a Nemzetiben

Michel de Ghelderode Az Úr komédiásai – Képek Assisi Szent Ferenc életéből című darabját tűzi műsorra a Nemzeti Színház: a látványra, táncra, zenére és látomásos képekre épülő összművészeti produkciót Bakos-Kiss Gábor főszereplésével Bozsik Yvette rendezésében mutatják be.

Haumannék és a Fösvény

A Haumann-család színésztagjaival mutatja be Moliere A fösvény című darabját pénteken a Magyar Színház. A főszerepet Haumann Péter játssza.  A Lengyel Ferenc rendezésében látható darabban a Harpagont alakító Haumann Péter partnereként a főhős gyermekeit - Cleante és Elise szerepét - Haumann Máté és Haumann Petra játssza.

Eperjes, Schiller és az emberiség felelőssége

Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban. Eperjes Károly az MTI-nek elmondta, akkor vesz elő egy darabot, ha úgy érzi, annak jelen pillanatban is érvényes mondanivalója van. A klasszikus darabok általában mindig érvényesek, de ez, „ebben a furcsa jelen pillanatunkban, a migráció, a világ megbolondulása idején″ különös erőt nyer – fogalmazott.

Humorhegyek a Tháliában

Megújul a Thália Színház Humorfesztiválja, valamint új rendszerben várja a közönséget a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje, amelynek előadásai az évad során a színház műsorába építve láthatók ezentúl.

József és testvérei öt órában

Ötórás, háromrészes előadást készített Thomas Mann József és testvérei című regényéből az Örkény Színház, Ascher Tamás és Gáspár Ildikó közös rendezését szombaton mutatják be.

Színház a korán nyugovóra térőknek

Drive Time Színház elnevezéssel kínál hétköznap kora estére, a csúcsforgalom idejére, munkaidő után, 17 óra 30 perctől stúdióelőadásokat a József Attila Színház.

Színház összes cikke »

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

martonendreleadSzáz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Színészi diplomáját az Országos Színészegyesület Színésziskolájában kapta meg 1941-ben, majd a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban lett segédrendező. 1945-től a Vígszínház rendezője, 1948-tól főrendezője volt, 1950-től tanított a Színház-és Filmművészeti Főiskolán a rendezői, 1974-től a színészi tanszakon. 1949 augusztusában szerződött rendezőnek a Nemzeti Színházhoz, 1956-tól az intézmény főrendezője, 1971-től 1978-ig, nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. 1975-ben a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Végrehajtó Bizottságának tagjává választották, egyidejűleg elnöke volt az ITI magyar tagozatának is. Első rendezése a Nemzetiben az Anna Karenina volt 1949-ben, Bajor Gizivel a címszerepben, az idős férjet Somlay Artúr, Vronszkij grófot Básti Lajos alakította. Jóllehet formai újításait a szakma is, a közönség is rokonszenvvel fogadta, ezután évekig kényszerfeladatokat kellett megoldania. Igazán csak 1953-ban lett sikeres, ettől fogva számított a háború után fellendülő magyar színházi élet egyik legjellegzetesebb képviselőjének.

martonendre
Madách Imre - Keresztury Dezső: Csák végnapjai, Marton Endre rendezése 1971-ől (forrás: MaNDA adatbázis)

Az 1955-ben színre vitt Bernarda Alba háza, García Lorca drámája egyik legkimagaslóbb rendezése, utána sorra születtek a jobbnál jobb bemutatók. A szatírával a szabad véleménynyilvánítást fejezte ki (Urbán Ernő: Uborkafa), Félicien Marceau A tojás című drámájának színpadra állításával – Kálmán Györggyel a főszerepben – stílusfordító bravúrt alkotott. Hitelesen vitte színre a nyugati drámairodalom értékeit, de a kritikai szovjet drámaírókat, Alekszandr Gelmant és Alekszej Arbuzovot is ő ismertette meg a magyar közönséggel. Rendezései vitákat is kiváltottak. Különösen igaz volt ez Peter Weiss Marat halála bemutatójára 1966-ban, melynek nemzetközi visszhangja is volt (az előadásban Kálmán György volt Marat, gyilkosát Váradi Hédi formálta meg). Az ő irányításával kelt életre a színpadon Brecht Félelem és rettegés a harmadik birodalomban, Williams Az ifjúság édes madara, Szophoklész Oidipusz király, Miller Salemi boszorkányok, Az ügynök halála, A bűnbeesés után, Csehov Ivanov című darabja. Szerepelt rendezői repertoárján Bulgakov, Dürrenmatt, Osborne és O'Neill is. Különösen emlékezetes maradt Dürrenmatt Play Strindbergjének 1973-as bemutatója, ahol megmutatkozott, hogy milyen kiváló érzéke van a finoman összehangolt kamaradarabokhoz.

martonendre
Gelman, Alekszandr: Egy ülés jegyzőkönyve, Marton Endre rendezése 1976-ból (forrás: MaNDA adatbázis)

Korszakalkotó érdeme volt a magyar klasszikusok új szemléletű színpadra vitele. Megrendezte Vörösmarty szinte elfeledett drámáját, a Czillei és a Hunyadiakat, Madách Imre Mózesét, Katona Bánk bánját. Színpadra állította a VII. Gergelyt (Németh László), Illyés Gyulától a Testvéreket és A különcöt, Sütő András Káin és Ábeljét, valamint Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámáját, amely az államalapítás korában játszódik. Színészek nemzedékeit kísérte figyelemmel a főiskolán, majd később a színházban is, aztán rendezőként jó szemmel választotta ki közülük a a szerephez legmegfelelőbbeket. Mezei Mária például pályája csúcsának nevezte az 1965-ben bemutatott Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című darab főszerepét, melyben Sinkovits Imre volt a partnere. Marton alapos szövegelemző volt, aki a jelenetek pontos kidolgozásával, átgondolt szereposztással, feszes színészvezetéssel szolgálta a darab hatásos színpadi megjelenítését. Rendezett tévé- és rádiójátékokat, társ forgatókönyvíróként és rendezőként jegyezte az 1961-ben készült Katonazenét. Már nem olyan időket élünk című filmje 1964-ben készült.

Művészi munkáját 1957-ben és 1970-ben Kossuth-díjjal ismerték el, 1954-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1960-ban érdemes, 1966-ban kiváló művész lett. A magyar színházművészet kiemelkedő és meghatározó alakját – bár minden fontos és rangos elismerést megkapott – gyakran látták sértett és boldogtalan embernek, aminek az a magyarázata, hogy nem mindig azért dicsérték, amiért igazán megérdemelte volna, néha alábecsülték, máskor felülértékelték. Csaknem négy évtizedes munkássága különösen igazolja, hogy a műkritikát nem csak a művészi szempontok vezérlik. Marton Endre 1979. október 12-én, hatvankét éves korában Esztergom közelében egy tévéfilm forgatására készülve halt meg.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.16. 09:38