a rovat írásai

Bánsági Ildikó 70

Október 19-én hetvenéves Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Művésze.

Megáldották a musicalt

Megáldotta a Vatikán a Sixtus-kápolnáról és Michelangelóról szóló, Sting zenéjére épülő musicalt, amelynek premierjét március 15-én tartják Rómában.A zenét Michelangelo Buonarroti (1475-1564) freskói inspirálták.

Ötven éves lett a Hair

Ötven éve, 1967. október 17-én mutatták be a New York-i off-Broadway egyik kis színházában a Hair című musicalt, a hippikorszak kultuszművét, amelynek filmváltozatát 1979-ben Milos Forman készítette el. A Hair a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozás talán legismertebb alkotása, egy korszak lenyomata, amelynek dalait milliók fújják kívülről.

Hangemberek az Újszínházban

A magyar szinkron indulásáról, a szinkronszakma, a színpadi és a filmvilág nagyságairól is megemlékezik az Újszínház Hangemberek című új darabja, mondta Csernák János színművész az M1 aktuális csatornán.

Bormámor Hamvas művei alapján Szentendrén

Bormámor címmel borkóstolóval egybekötött modern zenés játékot mutatnak be Szentendrén Hamvas Béla művei alapján.

Szilágyi Tibor 75

Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész augusztus 28-án töli be a hetvenötödik életévét.

Elhunyt Lórán Lenke

Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő, a hírt a család közölte az MTI-vel.

Új Bánk bán a Nemzetiben

Megkezdődött az évad a budapesti Nemzeti Színházban, amely az idén ünnepli fennállásának 180. és jelenlegi épülete megnyitásának 15. évfordulóját.

Básti Juli kerek szülinapja

Augusztus 10-én ünnepli 60. születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. A színészlegenda Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa Jászai-díjas színésznő leánya Budapesten született 1957. augusztus 10-én. Nagybátyja Zolnay Pál filmrendező volt.

Színház 10 éve a viszáki pajtában

Tízéves a Kaszás Attila Pajta Színház, amely az őrségi Viszákon hétfőtől egy héten át várja az érdeklődőket. Különleges hangulatú, kulturális élményekben gazdag lesz az idei, tizedik, jubileumi évad a Szarvas József színművész által életre hívott Kaszás Attila Pajta Színházban (KAPSZ), olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Meghalt Schubert Éva

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva Kossuth-díjas színész, érdemes művész, közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Családja tájékoztatása szerint a színésznőt hosszú szenvedés után kedden érte a halál.

Színház összes cikke »

Száz éve született a kétszeres Kossuth-díjas rendező

martonendreleadSzáz éve, 1917. március 17-én született Budapesten Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező.

Színészi diplomáját az Országos Színészegyesület Színésziskolájában kapta meg 1941-ben, majd a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban lett segédrendező. 1945-től a Vígszínház rendezője, 1948-tól főrendezője volt, 1950-től tanított a Színház-és Filmművészeti Főiskolán a rendezői, 1974-től a színészi tanszakon. 1949 augusztusában szerződött rendezőnek a Nemzeti Színházhoz, 1956-tól az intézmény főrendezője, 1971-től 1978-ig, nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. 1975-ben a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Végrehajtó Bizottságának tagjává választották, egyidejűleg elnöke volt az ITI magyar tagozatának is. Első rendezése a Nemzetiben az Anna Karenina volt 1949-ben, Bajor Gizivel a címszerepben, az idős férjet Somlay Artúr, Vronszkij grófot Básti Lajos alakította. Jóllehet formai újításait a szakma is, a közönség is rokonszenvvel fogadta, ezután évekig kényszerfeladatokat kellett megoldania. Igazán csak 1953-ban lett sikeres, ettől fogva számított a háború után fellendülő magyar színházi élet egyik legjellegzetesebb képviselőjének.

martonendre
Madách Imre - Keresztury Dezső: Csák végnapjai, Marton Endre rendezése 1971-ől (forrás: MaNDA adatbázis)

Az 1955-ben színre vitt Bernarda Alba háza, García Lorca drámája egyik legkimagaslóbb rendezése, utána sorra születtek a jobbnál jobb bemutatók. A szatírával a szabad véleménynyilvánítást fejezte ki (Urbán Ernő: Uborkafa), Félicien Marceau A tojás című drámájának színpadra állításával – Kálmán Györggyel a főszerepben – stílusfordító bravúrt alkotott. Hitelesen vitte színre a nyugati drámairodalom értékeit, de a kritikai szovjet drámaírókat, Alekszandr Gelmant és Alekszej Arbuzovot is ő ismertette meg a magyar közönséggel. Rendezései vitákat is kiváltottak. Különösen igaz volt ez Peter Weiss Marat halála bemutatójára 1966-ban, melynek nemzetközi visszhangja is volt (az előadásban Kálmán György volt Marat, gyilkosát Váradi Hédi formálta meg). Az ő irányításával kelt életre a színpadon Brecht Félelem és rettegés a harmadik birodalomban, Williams Az ifjúság édes madara, Szophoklész Oidipusz király, Miller Salemi boszorkányok, Az ügynök halála, A bűnbeesés után, Csehov Ivanov című darabja. Szerepelt rendezői repertoárján Bulgakov, Dürrenmatt, Osborne és O'Neill is. Különösen emlékezetes maradt Dürrenmatt Play Strindbergjének 1973-as bemutatója, ahol megmutatkozott, hogy milyen kiváló érzéke van a finoman összehangolt kamaradarabokhoz.

martonendre
Gelman, Alekszandr: Egy ülés jegyzőkönyve, Marton Endre rendezése 1976-ból (forrás: MaNDA adatbázis)

Korszakalkotó érdeme volt a magyar klasszikusok új szemléletű színpadra vitele. Megrendezte Vörösmarty szinte elfeledett drámáját, a Czillei és a Hunyadiakat, Madách Imre Mózesét, Katona Bánk bánját. Színpadra állította a VII. Gergelyt (Németh László), Illyés Gyulától a Testvéreket és A különcöt, Sütő András Káin és Ábeljét, valamint Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámáját, amely az államalapítás korában játszódik. Színészek nemzedékeit kísérte figyelemmel a főiskolán, majd később a színházban is, aztán rendezőként jó szemmel választotta ki közülük a a szerephez legmegfelelőbbeket. Mezei Mária például pályája csúcsának nevezte az 1965-ben bemutatott Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című darab főszerepét, melyben Sinkovits Imre volt a partnere. Marton alapos szövegelemző volt, aki a jelenetek pontos kidolgozásával, átgondolt szereposztással, feszes színészvezetéssel szolgálta a darab hatásos színpadi megjelenítését. Rendezett tévé- és rádiójátékokat, társ forgatókönyvíróként és rendezőként jegyezte az 1961-ben készült Katonazenét. Már nem olyan időket élünk című filmje 1964-ben készült.

Művészi munkáját 1957-ben és 1970-ben Kossuth-díjjal ismerték el, 1954-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1960-ban érdemes, 1966-ban kiváló művész lett. A magyar színházművészet kiemelkedő és meghatározó alakját – bár minden fontos és rangos elismerést megkapott – gyakran látták sértett és boldogtalan embernek, aminek az a magyarázata, hogy nem mindig azért dicsérték, amiért igazán megérdemelte volna, néha alábecsülték, máskor felülértékelték. Csaknem négy évtizedes munkássága különösen igazolja, hogy a műkritikát nem csak a művészi szempontok vezérlik. Marton Endre 1979. október 12-én, hatvankét éves korában Esztergom közelében egy tévéfilm forgatására készülve halt meg.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.16. 09:38