Filmemlékezet fesztiválok a filmarchívumban
1997-2011
1997-ben az akkori Magyar Filmintézet a párizsi CinèMemoire elnevezésű archívumi fesztivál mintájára
nemzetközi konferencia- és vetítéssorozatot indított a filmfelújítás, megőrzés és -terjesztés témakörében, a társarchívumok és intézmények
képviselőinek bevonásával.Az általában szeptemberben megrendezett fesztiválon délelőtt előadások, szakmai programok zajlottak, az esti nyilvános vetítéseken pedig a Örökmozgó közönsége is megismerkedhetett a felújított, vagy frissen megtalált filmritkaságokkal, amelyet külföldi és magyar előadók, neves szakemberek hoztak el Budapestre, és mutattak be a nézőknek az egyedi vetítéseken. A sokszor élőzenés kísérettel vetített némafilmek mellett új filmeket, vagy sokszor emlegetett, de ritkán vetített filmtörténeti ritkaságokat is bemutattak az archívumok a világ minden tájáról, Moszkvától Los Angelesig.
Az alábbiakban összegyűjtöttük a 15 éven át megrendezett fesztiválok legfontosabb témáit, az egyedi vetítésekre érkezett filmeket, a vendégek impozáns listáját, valamint az elhangzott előadások online fellelhető anyagait. Mert ami a neten nem, vagy csak nehezen található, az nincs is.
1997. szeptember 13-30. I. CinéMemoire fesztivál
Friedrich Wilhelm Murnau: Faust (1926)
A 40 éves filmintézet és 50 éves Francia Intézet közös rendezvényeként 30 felújított filmtörténeti alapművet és ritkaságot vetítettünk le. A világ költözött be a filmekkel az Örökmozgóba a francia, belga, angol, német, cseh, orosz, olasz, holland, román, szerb, szlovén és magyar archívumok felújított filmjeinek vetítésével. A nyitófilm Friedrich Wilhelm Murnau nemzetközi összefogással restaurált Faustja volt, amit abban az évben mutattak be a bolognai fesztiválon. A programben szerepelt: Az indián lány szerelme, Az izzó parázs, négy holland melodráma + három szenzáció egy belga fesztiválról, Ámok, cseh avantgárd filmek, Piccadilly, Sátáni rapszódia, Berlin eleste I-II., Sztrogof Mihály, Etűdök Párizsról, A tizennegyedik, Psyché I-III., Hindu síremlék, Harakiri, A rigómezei csata, Románia függetlensége, Iván Nyikulin, az orosz matróz, A nagy ábránd, Bánatos utca, A vörös krizantém, A rémület útjai, Isten veled, Amerika!
Anyagok a Filmkultúrán:
Francia filmrestaurálás – Beszélgetés Claudine Kaufmann-nal, a Cinémathèque Française munkatársával, a fesztivál vendégével.
Az asszony és a báb – A Cinémathèque Française restaurálta Az asszony és a báb című regénye alapján készült öt filmet.
Beregi Oszkár naplójegyzete a némafilmről és Az arany ember forgatásáról
Szulamit újra énekel – Illés Jenő: Szulamit, 1916
Program
1998. szeptember II. CinéMemoire fesztivál 
Fábri Zoltán: Vihar (1952)
A fesztiválon bemutatott fontosabb filmek: Fábri Zoltán: Vihar (1952) színes felújított kópiáról – az addig csak fekete-fehérben ismert film felújításának alapjául egy német archívumban kölcsönzött színes nitropozitív kópia szolgált. Átok vára (1927) élő zenei kísérettel. Putty Lia-sorozat (D.W. Griffith: A sátán keservei – a felújított kópia New Yorkból érkezett egy vetítésre), Quo Vadis? (1913) – az olasz monumentális történelmi film ritka darabja a holland archívumból érkezett, a felújított, gyönyörű kópia kivételes vizuális szépségével nyűgözte le a nézőket. Vendég: David Robinson filmtörténész, a pordenonei némafilm fesztivál igazgatója, Bolognából Gian Luca Farinelli, Amsterdamból Ruud Visschedijk, Belgrádból Dinko Tucakovic vett részt az Örökmozgóban tartott nyilvános vitafórumon, melynek témája A filmtörténet a moziban volt.
Anyagok a Filmkultúrán:
Gyürey Vera bevezetője
Putty Lia – Aki imádta az életet és nem félt a haláltól
Vecsétől Hollywoodig – Putty Lia életútja
Putty Lia filmjei az Örökmozgóban
Széles változatban is! – Cinemascope és takarásos film
Mi marad a színes filmből, ha fekete-fehér lesz belőle?
1999. szeptember 8-30. III. Filmemlékezet Fesztivál
A fesztiválon bemutatott felújított kópiák: egy ismeretlen német filmúttörő, Julius Neubronner századeleji amatőrfelvételei; a világ első teljes hosszúságú sziluettfilmje, az Ahmed herceg kalandjai (1926) – mindkettő a frankfurti Deutsches Filmmuseumból. Két teljes szépségében és hosszában restaurált francia klasszikus: a brüsszeli Cinématheque Royale által felújított Az Usher ház bukása (1928) és A játékszabály (1939) Jean Renoirtól. A Cinématheque Française által restaurált néma Casanova (1927) és a belga archívumtól kölcsönzött Fellini-féle Casanova (1974). A Magyar Filmintézet felújításai: Keserű igazság (1956), Ferenc József élete (1910-es évekből), Vadvízország (1951) és egy összeállítás 1945 előtti Budapest-filmekből. Avantgárd filmösszeállítás a belga archívumból és Moholy Nagy László korai művei. Vendég: a Levél szavak nélkül (1998) című dokumentumfilm rendezője, Lisa Lewenz; a belga filmarchívum igazgatónője, Gabrielle Claes és a frankfurti Deutsches Institut für Filmkunde vezetője, Claudia Dillmann.
Anyagok a Filmkultúrán:
Berkes Ildikó bevezetője
Képek a Gaál Franciska kiállításról
A magyar filmarchívum kiállítása a frankfurti Deutsches Filmmuseumban
2000 IV. Filmemlékezet Fesztivál
Kézzel színezett film a Pathétől
Bemutatott filmek: Kézzel színezett filmek Európa archívumaiból, erre az alkalomra komponált élő zenei kísérettel (Harcsa Veronika, szaxofon). Káin és Artyom – hiányosan fennmaradt szovjet-orosz montázsfilm a Budapest Klezmer Band élő zenei kíséretével. Október – Ünnepi filmeposz az 1917-es petrográdi eseményekről, John Reed naplóregénye alapján, szintén újonnan komponált zenei kísérettel.
Anyagok a Filmkultúrán:
A kezdet kezdetén – Kézzel színezett filmek és némafilmkoncert
Október
2001 V. Filmemlékezet Fesztivál
Benjamin Christiansen: Boszorkányok (1922)
2001-ben a skandináv országok voltak a főszereplők. A nyitófilm Benjamin Christiansen dán rendező svéd némafilmje, a filmtörténeti munkákban gyakran emlegetett, legendás és botrányos Boszorkányok (1922) volt. A tizes években világhírű dán filmművészetet gazdag válogatás reprezentálta, August Blom és Christiansen munkái. A norvég filmművészetet öt klasszikusnak számító alkotás; a svéd filmet pedig egy legendás filmtörténeti ritkaság, Victor Sjöström Ingeborg Holmja képviseli. A magyar némafilmek közül 1989-ben került elő a Mire megvénülünk, Uher Ödön filmje. Az erősen megrongálódott, csak töredékében megmaradt filmet az elmúlt évek során restaurálták az archívum munkatársai; munkájuk eredményét, a felújított kópiát idén márciusban mutatta be a Filmmúzeum egy nemzetközi szemináriumon és ennek a filmnek a bemutatója volt a fesztivál egyik legfontosabb eseménye. A Filmemlékezet Fesztivál tradíciójához tartozik, hogy a különböző felújított, restaurált kópiákat élő zenekísérettel vetítik a némafilmes korszak hagyományát megidézve, de olykor tovább is csiszolva: a Boszorkányokat például nem egy szál zongora, hanem a német Two Tones duó kísérte. Nem csak a néma, hanem a hangos korszakból is vetítettünk nem látott filmeket: Fritz Lang Amerikában rendezett két filmjének felújított kópiáját. A filmtörténeti kiállítás sztárja Asta Nielsen volt. A százhúsz éve született díva leghíresebb filmje, A züllés útján zárta a fesztivált. Vendégek: Dan Nissen, a dán filmintézet -, Vigdis Lian, a norvég filmintézet igazgatója, Christian Dimitriu, az Archívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF) titkára.
Az 1. Nemzetközi Filmfelújítási Szeminárium programja
2002. szeptember 20-30. VI. Filmemlékezet Fesztivál
Lotte Reiniger: Ahmed herceg kalandjai (1926)
A 2002-es hívószavak: emlékezet és dokumentum. A kiváló osztrák filmtörténész, Gustav Deutsch hat témakörbe gyűjtve különleges, asszociatív sorozatot hozott létre ősfilmekből és töredékekből (A film...), a holland archívum munkatársai pedig a korai idők egyik legjelentősebb amerikai filmes cégének, a Biographnak az anyagait gyűjtötték össze. Igazi csemegét jelentettek Lotte Reininger zenei szerkezetű árnyjátékfilmjei. A sorozatban azonban nem csak a korai idők és a némafilmes korszak alkotásai szerepeltek. Az olykor kézműves aprólékosságot, törődést és figyelmet igénylő felújítás újabb keletű filmeket is megcélozhat. Így sikerült újjáéleszteni a tönkrement kópiákból néhány amerikai klasszikust az ötvenes évekből: Fritz Langtól a Búcsúlevél és az Emberi vágy, Nicholas Ray-től a Magányos helyen szerepelt a műsoron, ráadásképp pedig egy kevéssé ismert western, a Lovagolj magányosan! csillogott régi színeiben a vásznon. A hazai filmfelújítók és archivátorok munkáit régi magyar filmhíradók újraélesztett kópiái dicsérték, az Örökmozgó ezzel is felelevenítette azt a régi hagyományt, hogy a nagyjátékfilm elé kísérőfilm, sőt híradó dukál. Filmek: Gustav Deutsch: A film..., Lotte Reiniger kisfilmjei; Az American Biograph and Mutoscope Company filmjeiből, Fritz Lang: Búcsúlevél, Emberi vágy, Nicholas Ray: Magányos helyen, René Clair: Párizsi háztetők alatt, Budd Boetticher: Lovagolj magányosan!, W.S. Van Dyke: Andy Hardyt elkapja a szerelem.
Program
2003. szeptember 19-30. VII. Filmemlékezet Fesztivál
Charles Laughton: A vadász éjszakája (1955)
A 2003-as fesztiválon osztrák, német, amerikai és magyar felújított filmek mutatkoztak be, a válogatás szenzációja Los Angelesből érkezett: a színész-rendező Charles Laughton első rendezése, az 1955-ös A vadász éjszakája minden idők kultfilmes listáinak biztos befutója. Ez a hátborzongatóan szépen fényképezett, fekete-fehér thriller annak idején megbukott, azóta viszont rendezők tucatjai tanultak belőle. A felújításról szóló előadással és egy kétórás werkfilmmel együtt került be a programba. Kötelező darab volt Kertész Mihály Ausztriában forgatott némafilmes szuperprodukciója, a Szodoma és Gomorra, Közép-Európa válasza a Türelmetlenségre, mellékszerepben a kiváló Balázs Bélával. A program dísze volt egy újonnan előkerült Jókai-adaptáció (Egy dollár), egy néma horrorfilm (Borzalmas éjszakák), valamint egy ős-háborús film, A pokol angyalai, valamint a Mezítlábas grófnő – főszerepben az isteni Humphrey Bogarttal és Ava Gardnerrel. A fesztivál kísérőrendezvénye a vezető francia filmes magazin, a Cahiers du Cinéma szerkesztőinek kedvenceiből szemezgetett. Így került műsorra többek között François Truffaut melodrámája (Szomszéd szeretők), Eric Rohmer megejtően kedves flörtfilmje (Claire térde), Agnès Varda dokumentarista road movie-ja (Kukázók), és a nouvelle vague egyik csúcsa, a megunhatatlan Bolond Pierrot a fanyar mosolyú Belmondóval és egy köteg színesre pingált dinamitrúddal.
2004. szeptember 18-30. VIII. Filmemlékezet Fesztivál
Nádasdy Kálmán: Ludas Matyi (1946)
A Filmemlékezet Fesztivál az elmúlt években a legnagyobb, legnevesebb nemzetközi archívumok és filmes gyűjtemények bemutatkozó fóruma volt. Frissen felújított, pompázatos némafilmek és újjávarázsolt klasszikusok egész sora szerepelt a műsoron. 2004-ben a Magyar Nemzeti Filmarchívum lépett a kirakatba: a fesztivál fő attrakcióját restaurált magyar filmek jelentették. Volt miből válogatni: a Magyar Nemzeti Filmarchívumban 1989 óta folyik tervszerű filmfelújítás, 2004-re több száz játék- és dokumentumfilmet, illetve negyven évfolyamnyi filmhíradót sikerült felújítani. Ezek közül közönség elé került Fábri Zoltán falusi Rómeó és Júlia története (Körhinta) és néhány kiváló magyar némafilm (például egy 1918-as Anna Karenina-adaptáció). Külföldi klasszikusok is színezték a programot: az Ének az esőben, a Hair és az Annie Hall újra tökéletes minőségű felújított kópiája. Összeállításokat láthattunk az ősidők mozidarabjaiból, az előző századvég első játék- és dokumentumfilmjeiből; megemlékeztünk a hetven éve született, három éve meghalt kiváló rendezőről és filmes tanárról, Simó Sándorról (Simó debütáló játékfilmje, a Szemüvegesek vetítése után pályatársak és tanítványok beszélgettek a rendezőről). A nyitófilm a digitális technikával felújított, újra régi színeiben tündöklő Ludas Matyi volt: az első teljes hosszában színes magyar játékfilm, amely az elmúlt évtizedekben csak fekete-fehér verzióban volt látható.
2005. szeptember 17-30. IX. Filmemlékezet Fesztivál
Georg Wilhelm Pabst: A bánatos utca (1925)
A sorozatban 2005-ben is igazi ínyencségek szerepeltek: az iskolateremtő Korda Sándor pompás kiállítású, színezett, látványos külső helyszíneken forgatott Jókai-adaptációja, Az aranyember, a IV. Károly király és Zita királyné megkoronázása című, frissen felújított korai magyar dokumentumfilm, és egy 1918-as melodráma, a Vihar után. Az európai némafilm egyik legnagyobb díváját, Asta Nielsent több filmben is láthattuk: az 1921-es Hamlet egyik érdekessége, hogy a dán királyfit az istenített színésznő alakítja. Georg Wilhelm Pabst teljes hosszában rekonstruált realista drámájában, a Bánatos utcában a húszas években debütáló új sztár, Greta Garbo és a korábbi évtized idolja, Asta Nielsen mellett feltűnik a leendő „kék angyal”, Marlene Dietrich is. A némafilmritkaságok mellett a modern idők, valamint a kortárs film klasszikusai is felkerültek a listára, a filmtörténeti parádé súlypontjai Észak-Amerika, Közép-Ázsia és India, főszereplői pedig Jim Jarmusch, a filmképfestő Szergej Paradzsanov, és az indiai film klasszikus mestere, Satyajit Ray voltak.
2006. szeptember 16-30. X. Filmemlékezet Fesztivál
Kertész Mihály: Jön az öcsém (1919)
A fesztivál nyitófilmje két francia mozgókép, A kaméliás hölgy (1911) és a Jeanne Doré (1916). A vetítések vendége volt Olivier Assayas francia rendező, akinek rendezései közül az Irma Vep, az Augusztus elején, szeptember végén, a Zűrzavar, a Tiszta, az Érzelmek útvesztői, a Démoni szerető, valamint a Paris, je t'aime című alkotást láthattuk. Bódy Gábortól a Psyché, a Kutya éji dala és az Amerikai anzix szerepelt, míg Korda Sándor halálának 50. évfordulója tiszteletére Az aranyember, a Marius, a VIII. Henrik magánélete, A trónörökös és a Lady Hamilton volt műsoron. A francia Jacques Becker születésének 100. évfordulója alkalmából a Párizs és a tavasz, a Montparnasse 19 és a Miénk az élet, a 120 éve született olasz Carmine Gallone-tól pedig a Pompei pusztulása, a Szerelmes idők és a Trubadúr szerepelt a progamban. A nyolcvan éve született japán Immamura Sohei munkáiból a 11'09'01 – Szeptember 11., a Fekete eső, a Rovarasszony és a Narajamo balladája került a válogatásba. Az angol free cinema terméséből kilenc alkotás szerepelt: Tony Richardson két rendezése, a Dühöngő ifjúság és A hosszútávfutó magányossága, továbbá a Hely a tetőn, az Alul semmi, a Szombat este, vasárnap reggel, az Ez is szerelem, az Egy ember ára, a Darling és a Titkok és hazugságok. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből vetítettük Kertész Mihály Jön az öcsém és ifj. Uher Ödön Júdás fiai című munkáját, valamint a Hunyadi és Czilleiek című szerb filmet.
2007 XI. Filmemlékezet Fesztivál – 50 éves a Magyar Nemzeti Filmarchívum
Balogh Béla: A Pál utcai fiúk, 1924
A program kiemelkedő alkotásai: Kertész Mihály Amerikában rendezett, Magyarországon soha nem látott 1932-es filmje, a Kunyhó a gyapotföldön, Victor Sjöström 1930-ban készült Egy szeretnivaló hölgy című alkotása Bánky Vilma főszereplésével, és Dante Az isteni színjátékának A pokol című részéből 1911-ben készült némafilm, amelyet a bolognai archívum frissen újított fel. Bemutattuk az abban az évben a belgrádi archívumból előkerült két magyar némafilmet, amelyek addig hiányoztak gyűjteményünkből. Mindkét film felújítása megkezdődött (Garas Márton: Twist Olivér, 1919, Balogh Béla: A Pál utcai fiúk, 1924). A kortárs filmek programjában a horvát Armin, a szerb A csapda, a brazil Alice háza, az orosz Miss Gulag. Vendégek voltak: a Archívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF) főtitkára, Christian Dimitriu, a Dán Archívum igazgatója, Dan Nissen, és a Francia Nemzeti Filmközpont és Archívum gyűjteményének vezetője, Eric Le Roy.
Részletes műsorfüzet
2008. XII. Filmemlékezet Fesztivál
2009. szeptember 17-30. XIII. Filmemlékezet Fesztivál
Leni Riefenstahl A kék fény-ben
A fesztivált a 125 éve született Balázs Béla forgatókönyvéből készült, 1936-os Karl Brunner című film nyitotta meg, amely egy, a fasiszta Németországban élő kisfiú történetét mutatta be. Levetítettük a híres-hírhedt német rendező, Leni Riefenstahl A kék fény című 1932-es filmjét, amelynek forgatókönyvét szintén Balázs Béla írta, de látható volt az önéletrajzi írása nyomán készült Álmodó ifjúság is Rózsa János rendezésében. Vetítettük Szőts István klasszikusát, az 1947-es Ének a búzamezőkről című filmet, valamint a Valahol Európábant is, amelyet Balázs forgatókönyvéből Radványi Géza vitt vászonra szintén 1947-ben. Zongorakísérettel játszottuk a Narkózis című 1929-es német filmet, amelynek forgatókönyvét Stefan Zwieg elbeszélése alapján írta a világszerte elismert filmesztéta. A fesztivál másik fő témája a portugál filmtörténet volt, tíz filmből álló sorozattal. A vendég Tiago Baptista filmtörténész volt, akinek filmrészletekkel gazdagon illusztrált előadása betekintést adott a fehér foltnak számító portugál filmtörténetbe. A fesztivál keretében megrendezett MOVEAST ’89 Retrofesztivál témája a rendszerváltás időszakának kelet-közép-európai filmművészete volt: azt vizsgálta, mennyiben tükrözték az akkor készült legjobb alkotások a kor szellemi-politikai folyamatait, melyek maradtak máig hatásosak.
2010. december 1-8. XIV. Filmemlékezet Fesztivál
Michelangelo Antonioni Foglalkozása: riporter (1976)
2010-ben Michelangelo Antonioni Foglalkozása: riporter című alkotásának restaurált kópiáját és Deésy Alfréd A tűz című némafilmjét is láthatta a közönség. A lenyűgöző színekben ragyogó Antonioni-klasszikust 2008-ban az Egyesült Államokban több hónapos munkával állította helyre a Sony Pictures Entertainment. A filmet előzőleg nagy sikerrel mutatták be a bolognai fesztiválon. A bemutatót Antonioni-sorozat követte a Napfogyatkozás, a Hölgy kaméliák nélkül, Az éjszaka, A barátnők, A legyőzöttek, A kaland és a Túl a felhőkön című filmekkel. A fesztivál másik ritkasága a Magyar Nemzeti Filmarchívum új szerzeménye, a Star Filmgyárban 1917-ben készült Deésy Alfréd-némafilm, A tűz volt. A film hiányos kópiája a lipcsei archívumból került elő, a nitrokópia nyár végén érkezett Budapestre. Az erősen zsugorodott, száraz és törékeny kópia perforációi helyenként több méter hosszban hiányoztak, a sérülések, szakadások a képkockákat is tönkretették. A javítás több mint két hónapig tartott. A fesztivál programjához Elveszett filmek emlékei címmel kiállítás kapcsolódott: az Örökmozgó Galériában a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből hiányzó 1945 előtti filmek werk-, stand- és reklámfotóiból válogattunk, ráirányítva a figyelmet a filmarchívumban folyó szakmai munkára.
2011. október 13-29. XV. Filmemlékezet Fesztivál – az utolsó:
Taxisofőr
A 15. Filmemlékezet Fesztivál keretében bemutatkozott a Moszfilm Stúdió, amely a rendszerváltás óta Oroszország legnagyobb és legkorszerűbb, minden nemzetközi igénynek megfelelő filmgyára lett. Az Örökmozgó rendezvényére elhozták Tarkovszkij Andrej Rubljovjának digitálisan felújított kópiáját. Először vetítettük Magyarországon Karen Sahnazarov új filmjét, a Csehov elbeszéléséből készült A 6-os számú kórtermet (a rendező bevezetőjével), valamint a 2008-as Eltűnt birodalmat. A filmek bemutatásához Sahnazarov-válogatás kapcsolódott. Jancsó Miklós 90. születésnapjára a Filmintézet a Moszfilm közreműködésével DVD-n megjelentette a Csillagosok, katonák magyar és szovjet változatát. A film mozibemutatójának keretében köszöntötték Jancsó Miklóst. Egy másik évfordulós megemlékezés, a Kertész Mihály 125 kapcsán pedig a Casablanca Oscar-díjas rendezője előtt tisztelegtünk, 1917-ben készült Az utolsó hajnal című alkotása felújított kópiájának és két némafilmtöredéknek vetítésével. A Hollywood – remastered program keretében a világ vezető filmfelújítási műhelyéből, a Sony Pictures Entertainmentből olyan meghatározó amerikai filmek érkeztek a fesztiválra, mint a Taxisofőr, a Híd a Kwai folyón, a Navarone ágyúi, a Ben Wade és a farmer és a Jubal című westernklasszikusok. Október 24-én a Taxisofőr digitálisan felújított kópiájának vetítését a Sony filmrestaurálási részlegének vezetője, Grover Crisp vezette be.
Műsorfüzet
2014. október 14. Filmarchívumok a film után – a ráadás
Összeállította: Löwensohn Enikő