Filmarchívumok a film után

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum szervezésében 2014. október 14-án került sor a régió filmarchívumainak találkozójára. A résztvevők a konferencia keretében vázolták intézményeik helyzetét és legújabb projektjeit.

A filmarchívumban 1997-től tartottak nemzetközi konferenciákat a filmfelújítás, restaurálás és megőrzés témakörében a hasonló profilú társarchívumok és intézmények képviselőinek részvételével. 2014-ben a MaNDA folytatja ezt a 2011-ben megszakadt hagyományt. A Budakeszi úti épületben tartott rendezvényen számos külföldről érkező meghívott vett részt szerte Európából.

Pintér Gábor, Filmlabor (fotó: Major László)

Elsőként Aradi László, a Filmlabor vezetője és Pintér Gábor, a Filmlabor dél- és közép-kelet európai képviselője köszöntötte a megjelenteket és még egyszer szót ejtettek A tolonc digitálisan felújított változatának előző esti ősbemutatójáról és annak sikeréről.

Balra Elena E. Koloskova (fotó: Major László)

A külföldi meghívottak közül először Elena E. Koloskova, a krasznogorszki Orosz Állami Dokumentumfilm és Fotóarchívum képviselője tartotta meg előadását, gyűjteményük Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatos anyagairól. A nagymultú intézmény nemrég töltötte be a 88. évét. Ma 246 410 filmtekercset (mintegy 42 000 címet) őriznek, amelyek közül 2491 még 1917 előttről származik. Köztük találjuk A királyunkkal és a királynőnkkel Indián keresztül című egész estés filmkrónikából fennmaradt 447 méteres töredéket is, amelyet 1911 decemberében forgattak. Ebben V. György angol király is látható. Számunkra érdekes, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiához kapcsolódó filmjeik is vannak, a délnyugati fronton, Galíciában készült felvételeken például magyar hadifoglyok is megjelennek. Az orosz archívum kiállítások anyagának szerkesztésével, valamint reprint-albumok kiadásával is foglalkozik. Koloskova bemutatta az orosz-japán háborúról szóló albumot, valamint A nagy háború 1914-1918 – filmes fotókrónika című kötetet is. Utóbbit nem csak a saját gyűjteményükből, hanem német, francia, angol, cseh és amerikai archívumok anyagából állították össze. Előadásának végén láthattuk a Przemyśl eleste című 1915-ös, felújított filmet, valamint az 1916-ban készült Fogságban az ellenségeink című, az osztrák-magyar hadifoglyok életét bemutató filmtöredéket. Végül levetítette az Indiában forgatott, különleges színezési eljárással készült töredéket is.

Ujvárossy Andor, MaNDA (fotó: Major László)

Ezután a MaNDA részéről Ujvárossy Andor mutatta be a MaNDA adatbázisát, illetve beszélt a MaNDA on demand videotárának tervezett beindításáról is. Kiemelte az intézmény sajátosságát: itt nemcsak film-, plakát- és fotógyűjtemény található, hanem gyűjtőpontként is szolgál, ahonnan a magyar közgyűjtemények digitálizációs munkáját koordinálják, adatbázisba gyűjtik, illetve az Europeanába importálják.

A video on demand szolgáltatás beindításához kapcsolódóan Szabó Gergely, a Special Effects Media alapítója a Youtube-on való megjelenésről, illetve ennek lehetséges kereskedelmi aspektusairól beszélt. Szóba került a szerzői jog védelme, valamint, hogy hogyan lehet content ID segítségével megakadályozni a jogtalan tartalmak felkerülését. Ez elkerülhetetlen, már csak ha abból az adatból indulunk ki, hogy percenként több mint 100 órai filmanyagot töltenek fel világszerte a felhasználók.

Andrea Meneghelli, Cineteca di Bologna (fotó: Major László)

Andrea Meneghelli, a Cineteca di Bologna filmgyűjteményének vezetője a filmarchívumok feladatairól beszélt a film utáni korban. Az biztos, hogy a hosszútávú megőrzés eszköze ezután is a 35mm-es filmszalag marad. A digitalizálás csak megkettőzte a feladatokat, amellett, hogy a digitális hordozókról a mai napig keveset tudunk. A mostani átállás radikálisabb, mint a nitrofilmről a biztonságira volt a maga idején; csak a hangosfilm születéséhez mérhető. Napjainkban a hagyományos filmhez kapcsolódó eljárások, berendezések, szakmák sora szűnik meg, egy egész kultúra. Minden archívumnak fel kell ismerni ennek jelentőségét és arra kell törekednie, hogy tervezetten megőrizze a kellékeket, eszközöket, amelyek piaci elértéktelenedésük következtében minden eddiginél hozzáférhetőbbek. Az elmúlt 130 évben létrejött tudást sem szabad veszendőbe hagyni. Az új rendszer nem fogja felülmúlni a régit, ám hamarosan jön helyette egy még újabb. Ami nem azt jelenti, tette hozzá az előadó, hogy elutasítaná a digitális formátumot, amelynek jelentőségét a restaurálás terén nem szabad alábecsülni. Nagy szerepe van abban is, hogy a filmeket eljuttassuk a közönséghez. Hiszen az archívumok egyik fő feladata a filmörökség terjesztése. De arra kell biztatni a vetítőhelyeket, hogy ne szabaduljanak meg régi filmes berendezéseiktől. Nagy kihívás ez, amelynek a filmtörténeti értékek terjesztésére specializálódott Cineteca fesztiválja, az Il Cinema Ritrovato, és restauráló műhelye révén kíván megfelelni.

Tatjana Rezec Stibilj, Szlovén Filmarchívum (fotó: Major László)

Tatjana Rezec Stibilj, a Szlovén Filmarchívum képviselője elmondta, hogy archívumuk 1968-as alapításával a második legrégebbi ilyen intézmény a korábbi Jugoszlávia területén. Hordozótól függetlenül gyűjtik a kulturálisan értékes archív filmanyagokat, legyen az állami vagy magán gyártású játék- vagy dokumentumfilm. A szlovén filmtörvény pontosan szabályozza, hogy milyen anyagok kerülnek az archívumba. Gyűjteményük legnagyobb részét ma is filmszalagon őrzik, légkondicionált raktárakban, a nitro filmeket külön, Ljubljanától 50 km-re. Előadásának végén levetítette Karol Grosman ügyvéd, az első szlovén filmkészítő három kisfilmjét 1905-ből, amelyen Luttenberg (Ljutomer) közönsége látható mise után és a piacon. A harmadik filmen a családját, gyermekeit örökítette meg. (Ez a kisfilm felújítás előtti állapotában itt látható.) A filmeket 2005-ben, a századik évfordulóra Münchenben digitálisan felújították és visszaírták 35mm-re. Azóta nem történt náluk ehhez hasonló teljeskörű digitális restaurálás.

Aleksandar Saša Erdeljanović, Jugoslovenska Kinoteka (fotó: Major László)

A belgrádi Jugoslovenska Kinoteka vezetője, Aleksandar Saša Erdeljanović bemutatta a szerb filmarchívumot, amely 1949-ben alakult és minden filmműfajt gyűjt. Emellett filmes szakkönyvtáruk, forgatókönyv és dialóglista gyűjteményük, fotó és plakáttáruk is van. 2008-ban alapították meg digitalizálási központjukat. Első digitálisan restaurált filmjük a Boldogság, Stevan Mišković 1928-as filmje volt. Az elmúlt három évben több mint 40 filmet restauráltak és adtak ki DVD-n ebből a korszakból, A szerb film úttörői című sorozatban. A legfontosabb projekt a Halhatatlan Karagyorgyevics élete és tettei (1911, rendezte: Čiča Ilija Stanojević) restaurálása volt 2011-ben. Továbbra is azon dolgoznak, hogy a nemzeti klasszikusokat HD-ben is élvezhesse az utókor. Az EFG1914 első világháborús gyűjteménybe nagy számmal, kitűnő minőségben töltöttek fel korabeli mozgóképanyagot (ezekről itt írtunk). Mindemellett a közelmúltban francia támogatással sikerült új raktárat is építeniük.


Monika Supruniuk, Lengyel Nemzeti Filmarchívum (fotó: Major László)

Monika Supruniuk a Lengyel Nemzeti Filmarchívum képviseletében 2008-13 között zajlott projektjükről számolt be, amelyben háború előtti játékfilmállományuk egy részét digitalizálták. A második világháború alatt a lengyel film súlyos veszteségeket szenvedett, a kópiák és a dokumentáció nagy része elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült. A háború után rögtön megindult kutatásnak köszönhetően sok kópia előkerült, amelyeket magánszemélyek külföldre menekítettek. Az archívum fennállásának 50 éve alatt a háború előtti hangosfilmállomány 70%-át sikerült megmenteni. Sajnos ez a szám az 1930 előtt készült némafilmek esetében mindössze 5%. A projekt e 43 nitro némafilm megőrzésére és digitalizálására irányult. Az érintett kópiák súlyosan sérültek vagy hiányosak voltak, válogatni kellett belőlük. A digitalizálás 4K felbontásban, 16bit DPX-formátumban történt. Három filmet restauráltak teljeskörűen digitálisan. A folyamat végén visszaírták az anyagot biztonsági filmre.

Anna Batistová, Cseh Nemzeti Filmarchívum (fotó: Major László)

Anna Batistová a prágai Nemzeti Filmarchívum részéről a digitalizálás finanszírozása terén szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Mivel a célra megszerezhető állami források korlátozottak, szponzorok bevonása szükséges. Az állam és Európa csak limitált mértékben tudja támogatni a projekteket, az állami források felhasználásakor pedig bürokratikus akadályok nehezítik a munkát. A közbeszerzési törvény, amely előírja, hogy a legalacsonyabb ajánlatot kell elfogadni, sokszor veszélyezteti a végeredmény minőségét is. Így a felújításokra forrást kereső archívum két véglet között találja magát: a szponzorok a népszerű, sokszor már digitalizált filmeket támogatnák, az állami támogatás igénybevételénél követendő közbeszerzési törvény pedig nem biztosítja a legjobb megoldást és a legnagyobb biztonságot. Batistová egyedi modelleket mutatott be, ahol próbálták kikerülni a finanszírozási csapdákat, a Norvég Alapok, a televízió és más médiák bevonásával. Beszélt arról is, hogy egy állami archívum hogyan tud a projektekhez a gyártási utómunka világából származó, magasan képzett szakembergárdát biztosítani, a magánszférával versenyképes díjazással. 

Fumiko Tsuneishi, Filmarchiv Austria (fotó: Major László)

Fumiko Tsuneishi, a Filmarchiv Austria technikai részlegének vezetője egy 2012-ben elkezdett projekt, a Niederösterreich Privat – az alsóausztriai privátfilm-gyűjtemény létrehozásáról és eredményeiről számolt be. „Az Ön filmjei történelmet írnak” – szólt az amatőrfilmek begyűjtésére és digitalizálására irányuló projekt szlogenje, és sikerült megszólítani az érintetteket: az emberek 2013 végéig több mint 70 000 filmet hoztak be a gyűjtőhelyekre, 98%-ban 8mm-es filmszalagon. A felajánlóknak filmjeikért cserébe az archívum hosszútávú megőrzést és ingyenes DVD-másolatot biztosít, erre azonban minimum egy évet kell várni. A munka legidőigényesebb része a rövid (általában 200m-es) tekercsek digitalizálásra való előkészítése és szkennelése, ezt a munkát diákok végzik. A digitalizált anyagot archiválják, egy részét DVD-n is kiadják, a Wikipédián is közzéteszik. Az előadó prezentációja végén bemutatott néhány, a projekt során előkerült kuriózumot: láthattuk, hogyan zajlott az Anschluss Melkben, hogy vonult be Hitler St. Pöltenbe, vagy hogy milyen volt az 1939-es badeni árvíz. A privátfilmek nagy része családi felvétel, de ma már forrásértékűek ezek a mindennapi életet dokumentáló felvételek is.

Ráduly György, Clavis Films (fotó: Major László)

Az utolsó előadó, Ráduly György egy patinás francia cég, a Clavis Films képviseletében tartotta meg előadását. Az 56 éves Clavis (a 21. filmes engedélytulajdonos Franciaországban!) Armand Gatti Ketrec című filmjével írta be magát a filmtörténetbe, amely 1961-ben elnyerte a Kritikusok Díját a Cannes-i Filmfesztiválon. A cég forgalmazással és DVD-kiadással is foglalkozik, kelet-európai művészfilmekre szakosodva, így ők adják ki Jancsó Miklós, Szabó István, Mészáros Márta és Tarr Béla filmjeit is. Napjainkban azonban nagy kihívásokkal néz szembe, amikor a Dél-Amerika, Ázsia felé forduló érdeklődést próbálja visszafordítani Európa irányába. A francia moziforgalmazásban az európai film részesedése csak 10% (a többi amerikai vagy francia; a DVD-piacon ez a szám 13%). 2005-től folyamatosan csökken a DVD piaci részesedése, de még mindig ez a legnépszerűbb módja az otthoni filmnézésnek – tette hozzá. A Clavis Films hosszabb távon építkezik. Fontos számukra, hogy eljuttassák a filmeket a közönséghez, ezért tartják a kapcsolatot a sajtóval (Cahiers du Cinéma, Positive, Liberation), az egyetemekkel, filmklubokkal, fesztiválokkal, de a közelmúltban közreműködtek egy mozi felújításában is a Cartier Latinben.

Az előadások végeztével a résztvevők látogatást tettek a Filmlaborban, ahol bepillantást nyertek a stúdiókban folyó munkába és A tolonc felújításának kulisszatitkaiba is.

Csoportkép a Filmlabor előtt (fotó: Major László) További képek a galériában!

Viszontlátásra jövőre!

mandarchiv.hu

• Publikálva: 2014.10.19. 20:12 • Címke: europeana, efg, konferencia, manda adatbázis, manda, digitalizálás

Kapcsolódó képgyűjtemény

_{Csoportkép a Filmlabor előtt Csoportkép a Filmlabor előtt Kávé a Filmlaborban Filmlabor Filmlabor Ismerkedés a Filmlaborral Stúdió a Filmlaborban VFX Stúdió, Filmlabor, Ormándlaky Zsolt VFX Stúdió, Filmlabor Filmlabor Filmlabor Filmlabor, Aradi László és Pintér Gábor Filmlabor Filmlabor Filmlabor Fumiko Tsuneishi, Filmarchiv Austria Ráduly György, Clavis Films Anna Batistová, Cseh Nemzeti Filmarchívum Tatjana Rezec Stibilj, Szlovén Filmarchívum Aleksandar Saša Erdeljanović, Jugoszláv Filmarchívum, Belgrád Monika Supruniuk, Lengyel Nemzeti Filmarchívum Andrea Meneghelli, Cineteka Bologna Szabó Gergő, CEO, Special Effects Media Pintér Gábor, Filmlabor Elena E. Koloskova, Orosz Állami Dokumentációs- és Fotóarchívum (balra) Újvárossy Andor, MaNDA Újvárossy Andor, MaNDA MaNDA nagyvetítő Pintér Gábor, Filmlabor}  

Ugrás a galéria oldalára