a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

A film hőskorának találkozása a csúcstechnológiával

Tudósítás A tolonc (1914) digitális felújításáról

tolonc_leadKertész Mihály legkorábbi fennmaradt filmjének nem csak a hazakerülése volt kalandos, de a kópia restaurálásának is hosszú története van. Ez a történet azonban minden jel szerint a (boldog) végkifejlethez közeleg. A felújítás rejtelmeibe Ormándlaky Zsolt, a Magyar Filmlabor VFX-stúdiójának vezetője avatott be bennünket.

Az előzmények

Jászai Mari egyetlen, Kertész Mihály legkorábbi fennmaradt filmje, az 1914-ben készült A tolonc kópiája kalandos úton, 2008-ban került vissza Amerikából Magyarországra, a Filmarchívum gyűjteményébe. A kópia valószínűleg annak köszönheti, hogy megmaradt, hogy selejtes volt: amikor az 1920-as évek elején amerikai forgalmazás céljából legyártották, hibásan kopírozták: az eredeti kameranegatív a kontaktkopírozás során nem tudott tökéletesen ráfeküdni az új nyersanyagra. Ezért az első, még analóg módon zajló felújítási kísérletnél, amely 2008-ban a Filmlaborban kezdődött, nagy csalódást okozott, hogy a képen hullámzó mozgás mutatkozott, minek következtében az alakok és a tárgyak, akár egy torzító tükörben, hol megnyúltak, hol összezsugorodtak.

tolonc_465_jaszai
Jászai Mari a filmben

A másik probléma az volt, hogy az eredeti képnegatív és az a nyersanyag, amelyre kopírozták, a kopírozás során csúszkált egymáson, s ezért a képkockák közötti osztásvonal helyzete folyamatosan változott, és vetítéskor hol alul, hol felül belógott a képbe. Ez utóbbi problémának a kezelése analóg módon is lehetséges, ha van egy archív kapuval rendelkező kopírgép, amely alkalmas arra, hogy kövesse ezt a mozgást, s mindig újra és újra ráálljon az éppen helyes képkivágásra. Csakhogy a Filmlaborban 2008-ban nem volt erre alkalmas kopírgép, az archív kapu beszerzésének több milliós költségét az akkori költségvetés nem tartalmazta, ezért ők egy rövid teszt után feladták.

video

Ezen a demón baloldalon a Haghefilm analóg módon készült tesztkópiája, jobb oldalon a Cineric digitálisan restaurált, a virazsírozás színeit is tartalmazó változata látható

Ekkor a Filmarchívum úgy döntött, hogy külföldön, az archív filmek felújításásban gyakorlattal és a szükséges technikával rendelkező céggel próbálkozik. Így került a kópia a holland Haghefilmhez. Nekik sikerült lekopírozniuk a filmet úgy, hogy az osztásvonalak ne lógjanak be a képbe. Legyártottak egy fekete-fehér dubnegatívot, de mikor az erről készült pozitív tesztkópián meglátták a hullámzó mozgást, nem folytatták tovább a munkát. Noha ezek a kísérletek csak részsikereket tudtak felmutatni, minden egyes próbálkozás szolgált tapasztalatokkal. A Haghefilm például megállapította, hogy a torzulásokat okozó képmozgás csak digitális módszerekkel stabilizálható. A digitális felújítás a New York-i Cinericnél kezdődött, akik stabilizálni tudták a képet egy Oxberry trükkgépből átalakított folyadékos szkennerrel, de a remegés csillapítása érdekében úgy belenagyítottak a képbe, hogy körben a kép szélei lemaradtak. Közben az idő is sürgetett, hiszen a bomlékony nitro-nyersanyag állaga gondos tárolás mellett is romlik.

Digitális felújítás a VFX-stúdióban

A történet akkor vett új fordulatot, amikor 2013-ban a ManDA sikerrel pályázott a Magyar Filmalaphoz, amely 14 millió forintos támogatást ítélt meg a film restaurálására, ha az Magyarországon történik. Hazahozták tehát a kópiát, amely visszakerült a felújítás első színhelyére, a Magyar Filmlaborba. Ekkor kapcsolódott be a történetbe a Filmlabor VFX-stúdiója és annak vezetője, Ormándlaky Zsolt, aki végigkísért minket a különböző munkaállomásokon és munkafolyamatokon.

labor

„Az archív munkák vállalásának alapproblémája, hogy az ember beleugrik egy fekete verembe. Csak akkor tudja, hogy mit vállalt, amikor már belekezdett” – Ormándlaky Zsolt, a felújítás vezetője (fotó: Major László)

Ormándlaky Zsolt, becenevén Laky 2013 áprilisától vezeti a Filmlabor VFX részlegét. Korábban reklámfilmekben, játékfilmekben és rajzfilmekben is dolgozott. Volt technikai rendező, stúdióvezető, készített digitális trükköket és 3D-s animációt, de tervezett tévéműsoroknak arculatot és főcímeket is. Referenciái közé tartozik például a nemzetközi hírű Varga Stúdióban készült Mr. Bean című rajzfilmsorozat kompozitálása, a Macskafogó 2. – A sátán macskája technikai rendezése és a német rajzfilm, a Lillifee 2. kompozit-effektrészlegének irányítása.

A sikeres szkennelés feltétele volt, hogy közben a Filmlabor vásárolt archív kaput a Northlight szkenneréhez, amellyel teljes méretben be tudták szkennelni 4k felbontásban az eredeti nitrokópiát úgy, hogy a képkockákon még a perforáció is látszik.

video

Demó a felújítás folyamatáról és eredményeiről

A szkennelés után a digitális felújítási folyamat négy fázisban történik. Az első fázis a kép stabilizálása, a kép és a képen belüli ugrálások, torzulások, nagyobb hibák kipótolása. Ez egy nem automatizálható folyamat, bár a legkorszerűbb restaurációs program segítségével zajlik. Itt jön létre egy fix kép, amivel dolgozni lehet.

A második fázis az előtakarítás, az tónusegyenletlenségek javítása. Ezek például abból fakadnak, hogy a felvételek idején a kamerát még kézzel tekerték: ha egy külső felvételen beborult, akkor lassabban, hogy az expozíció hosszabb ideig tartson. Ennek eredményeképpen van egy alapvillódzás, amit korrigálni kell. Ebben a fázisban eltávolítják a koszok 90 százalékát, minek nyomán egy egyenletesebb, jobb minőségű kép jön létre. Ebben a munkafázisban sok saját fejlesztésű scriptet használnak, amelyeket minden jelenetre finomhangolni kell.

A harmadik fázis a klasszikus restaurálás: kézzel, kockánként kiszedik a megmaradt koszokat, karcokat, sérüléseket, szétcsúszásokat – lassú, macerás folyamat.

A negyedik fázis a végső simításoké. Ekkor, a hozzá nem értő szemlélő számára meglepő módon finoman „visszazajosítják” a filmet. Tehát először leszedik a zajokat (így történik a restaurálás), majd az utolsó munkafázisban vissza is tesznek belőle. Így lesz egyenletes a zajszint, a képminőség, amely nincs szétretusálva. Ez szükséges ahhoz, hogy a kép maximálisan részletgazdag legyen, de ne steril.

video

A restaurálás folyamata egy másik jeleneten szemléltetve

Talán az eddigiekből is kiderül, hogy ez a munka rendkívül összetett és bonyolult, egyben nagyon izgalmas, mivel a kép stabilizálásának munkálatai nem automatizálhatók, ahány jelenet, annyiféleképpen mozognak össze-vissza a kép pontjai. Ezeknek a stabilizálására snittenként különböző módszereket kell kidolgozni. A rendelkezésre álló teszteredmények szerint az osztásvonal problémát tökéletesen kezelik, s a kép részletgazdagságát tekintve még a Cinericénél is jobb eredményt produkálnak, amiről az olvasó is meggyőződhet a mellékelt demókon.


labor
A felújítást nem lehet gépesíteni (fotó: Major László)

Ormándlaky Zsolttól megtudhattuk azt is, hogy nagyon erős gépeken, a legjobb, ezért a legdrágább szoftverekkel dolgoznak. A fő cél, hogy amennyit csak lehet, megmentsenek az eredetiből. A hiányzó kockákat ki is pótolják más kockákból, ha lehet. A digitális technológiával jobb képet lehet kihozni az eredeti hordozóból, amelyben sok minden még benne van kémiailag, amit a film készítése idején még nem tudtak megmutatni. Hogy mennyire élünk ezekkel a lehetőségekkel, mennyire hozunk létre jobb minőségű képet a mai eszközökkel, mint az eredeti volt, az már elvi, mi több, filozófiai kérdés. Olyan legyen-e a film, mint amilyennek a bemutató idején látták, rángatózzon, villogjon, vagy legyen jobb? Ezzel kapcsolatban eltér az archivisták véleménye és gyakorlata, a filmarchívumok nemzetközi szervezetének, a FIAF-nak pedig megvan a maga iránymutatása.

video

Egy erősen bomlott inzert digitális restaurálása

A Filmlabor VFX-stúdiójában mindenesetre most megcsinálják a lehető legjobb minőségű változatot. Technikailag visszarontani a képet utólag is lehet, például azzal, hogy a filmet egy régi vetítővel vetítjük le. A felújítást vezető szakember szerint Kertész Mihály és Janovics Jenő is azt akarta volna, hogy a maximumot hozzák ki a filmből. Ma már erre kényszeríti az archívumokat és a laboratóriumokat a televízió igénye is, az, hogy a nézők hozzászoktak a jobb képminőséghez.

labor
(fotó: Major László)

A VFX-stúdióban archív filmek digitális restaurálásával foglalkoznak, erre predesztinálja őket a Filmlabor hagyománya és a filmarchívummal kiépített jó szakmai kapcsolat. De a mai játékfilmek utómunkálatai is itt zajlanak. Ez esetben nem a film minőségén javítanak, hanem a film tartalmába avatkoznak be: effekteket csinálnak, ezeket animálják a filmbe, forgatási és egyéb hibákat korrigálnak, legyen az egy belógó mikrofon, ottmaradt árnyék, vagy a főszereplőn egy rossz színű dzseki.

A tolonc elmúlt novemberben kezdődött felújítása javában zajlik. Az első két hónap az optimális munkafolyamat kidolgozásával telt. Sok időbe került a tapogatózás, próbálgatás, a küzdelem a szoftvercéggel, a tesztelés, a program és az eljárások csiszolgatása. Még a feldolgozás közben is fejlesztenek, sőt egyeztetnek a film végleges színvilágát kialakító fényeléssel is. A munka előrehaladtával azonban egyre gyorsabban tudnak haladni. A felújításon hét ember dolgozik, ők mennek végig a film minden egyes, szám szerint 70 426 képkockáján. Jelenleg összességében 20-30 százalékos készültségnél tartanak. (A film öt tekercséből a negyedik már szinte teljesen készen van).

labor
A lehető legjobb minőségű változatot csinálják meg (fotó: Major László)

Végezetül néhány számadat: egy kocka scanje 15 megabyte; egy-egy fázisnak csak a renderelése fél percig is eltart képkockánként, ami önmagában nem tűnik soknak, csak akkor, ha tudjuk, hogy több, mint hetvenezer képkocka van, mindegyikből 4-6 fázis. Így pl. egy nyolc másodperces anyag egy fázisának is jó másfél óra csak a rendere, ehhez jönnek még  az egyedi beállítások. Mindenesetre, a határidő ebben a műfajban is nagy múzsa: az biztos, hogy a novemberben kezdett munkát július 31-ig be kell fejezni.

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2014.03.19. 10:13 • Címke: manda, digitalizálás, filmtörténet