a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

A kincseket őrző sárkány

fiaf75 éves lett a FIAF, a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége. De mit is csinál ez a szervezet?

„A filmarchívum egy sárkány, amely őrködik kincseink felett” – mondta Cocteau (idézi a Goszfilmofond honlapja). Ezek az intézmények azonban a film születéséhez képest viszonylag későn jöttek létre. A mai értelemben vett filmarchívumok a harmincas évek óta léteznek. Addig csak gyakorlati célokra (oktatási, jogi, hadi, egyházi) jöttek létre bizonyos specializált mozgóképgyűjtemények. Az első modern filmarchívumot 1933-ban Stockholmban alapították meg (Svenska Filmsamfundet). Ezt követte a berlini Reichsfilmarchiv (1934), a londoni National Film Library (1935), a New York-i Film Library a Museum of Modern Art részeként, és az olasz Mario Ferrari Collection, amelyből később a Cineteca Italiana lett.

1936-ban Párizsban alakult meg a Cinémathèque Française, Henri Langlois filmrajongó és -gyűjtő erőfeszítései nyomán, aki nagy gyűjteményt hozott létre, amelyet a Párizst elfoglaló nácik kis híján megsemmisítettek. Langlois és barátai százával csempészték ki a filmeket és dokumentumokat a szabad Franciaországba. Ez lett a háború után újjáalakuló Cinémathèque gyűjteményének alapja, amely az ötvenes-hatvanas években a francia filmes élet központjává vált, a francia új hullám nagy rendezői is itt szerezték filmes műveltségüket, Langlois pedig 1974-ig igazgatta az archívumot. A ’68-as párizsi diáklázadás azzal kezdődött, hogy a kulturális kormányzat, André Malraux kulturális miniszter le akarta váltani a köztiszteletnek örvendő Langlois-t.

cinematheque
A Cinémathèque Française új épületét Frank O. Gehry tervezte

Ezek után nem meglepő, hogy Párizsban alapították meg 1938. június 17-én a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségét (International Federation of Film Archives – FIAF). Az alapító tagok, a Cinémathèque Française, a Museum of Modern Art, a British Film Institute és a Reichsfilmarchiv a francia miniszterelnök irodájában írták alá a FIAF alapító okiratát, amelynek leglényegesebb tétele az volt, hogy a szövetségbe nem kerülhetnek olyan intézmények vagy szervezetek, amelyek a tulajdonukban álló filmeket kereskedelmi célokra használják.

A háború utáni másfél évtized volt a FIAF működésének egyik legtermékenyebb korszaka: 1959 végére már 33 tagszervezet működött. A filmarchívumok alapításának trendje hamar elterjedt a világ különböző tájain. Közép-Európában először Prágában (1943) és Moszkvában (Goszfilmofond, 1948) alakult nemzeti filmarchívum. Noha Balázs Béla már 1948-ban javaslatot tett a nemzeti filmarchívum megalapítására, Magyarországon csak 1957-ben alakult meg a Színház- és Filmtudományi Intézet (a filmes ág, azaz a filmarchívum két évvel később vált külön, és még alapításának évében csatlakozott a FIAF-hoz.)

Összeállításunkat az évtizedek alatt különböző neveken működő magyar filmarchívum történetéről itt lehet olvasni.

A FIAF szakmai irányelveket és ajánlásokat fogalmaz meg, elméleti és gyakorlati, gyűjteményezési és technikai kérdésekben egyaránt, a legátfogóbb elvektől a legapróbb részletekig. Ez a szervezet figyelmeztetett először a tűz- és robbanásveszélyes, bomlékony nitrofilmek sérülékenységére és arra, hogy ezeket mielőbb át kell menteni biztonsági triacetát filmszalagra. Objektív szempontokat fogalmazott meg a filmgyűjtemények tartalmi vonatkozásában is. Neki is köszönhető, hogy a film mint a nemzeti örökség része a figyelem központjába került (legalábbis a szerencsésebb országokban). A filmek helyes (meghatározott hőmérséklet és páratartalom melletti) tárolásának paraméterei az egész világon elfogadottá váltak.

Rugalmassága révén a FIAF állami intézményeket, múzeumokat, alapítványokat, egyetemeket és magánkezdeményezéseket is be tudott vonni hálózatába. 1987-ben már 77 tagszervezete volt 55 országban. Ajánlásokat tettek olyan aktuális szakmai kérdésekben, mint az archívumok önállósága, a film- és dokumentumválogatás szempontjai, régi filmek vetítésének feltételei és szabályai, a jogtulajdonosokkal történő kapcsolattartás, a technikai szakemberek képzése, a filmek bomlásának veszélyei, a számítógép-használat vagy a fekete-fehér filmek szakszerűtlen színezése.

fiaf
Az idei díjazott

1971-ben a filmes szakirodalmat feldolgozó egységes indexálási rendszert dolgoztak ki, ez ma is működik, természetesen nem kartotékrendszer, hanem adatbázis formájában (az adatbázis csak tagok számára hozzáférhető, így a MaNDA könyvtárából is használható). 1980-ban egységes, az UNESCO által is elfogadott ajánlást fogalmaztak meg a mozgóképek megőrzésére és tárolására. Ez lényegében három alapelvet tartalmazott: filmarchívumokat kell létesíteni olyan országokban, ahol eddig még nem volt; a filmarchívumok feladata a nemzeti filmgyártás szisztematikus gyűjtése és a külföldi állomány lehetőség szerinti tárolása. 1988-ban a FIAF az 50. születésnapját Párizsban, megalakulásának helyszínén ünnepelte, mozifilmplakátokból készült kiállítással. 1995-ben részt vettek a mozi centenáriumi ünnepén, a világ különböző pontjairól érkező 1500 résztvevővel.

Napjainkban 150 tagszervezete van 77 országból, a világ minden tájáról, elég csak végigtekinteni az éves kongresszusok helyszíneit (az idei Barcelonában lesz). Díjat is kiadnak, az idei díjazott Agnès Varda. Kiadványai feldolgozzák a filmek gyűjtésének, megőrzésének, felújításának és bemutatásának, terjesztésének aktuális kérdéseit. Még nyári tábort is szerveznek. Archivátorok, lehet jelentkezni!

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2013.06.19. 17:57 • Címke: film, művelődéstörténet