a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Az agyag poétája

110 éve született Kovács Margit

kovacs_lead„Az agyag a mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált. És azóta az elem bekerülve vérem áramába, hol az öröm hullámhegyeire, hol az ijedt reménytelenség hullámvölgyeibe sodor, emel, buktat.″

 

Kovács Margit, a modern magyar kerámiaművészet egyik megalapítója Győrött született, 1902. november 30-án. Az utcájukban egy kályhásmester is lakott, tőle kapott a kis Kovács Margit először agyagot, ő ismertette meg vele ennek az anyagnak a természetét. Érettségi után, 1922-ben Budapestre került, Jaschik Álmos magániskolájába (itt tanult Máriássy Félix filmrendező is), ahol olyan alkalmazott grafikai feladatokat kapott, mint a plakátkészítés, a könyvillusztrálás vagy a porcelánfestés. 1926-tól Bécsben tanult tovább Dagobert Peche építész (a Wiener Werkstätte tagja), Michael Powolny (a Bécsi Iparművészeti Iskola professzora), valamint Hertha Bucher német iparművész irányítása alatt. Kerámiaművészetében megjelennek a szecesszió, az art déco és a népi kultúra motívumkincsei. 1928-ban egy évre Münchenbe utazott, ahol a Staatschule für Angewandte Kunst hallgatójaként szobrászattal és kerámiával foglalkozott. Egyik jellegzetes, élete végéig megmaradó munkamódszerét itt tanulja: kompozíciója egy-egy elemének jelzésértékű felvillantására apró agyaghurkákat használ. 1929-ben már újra Magyarországon él, Budapestre költözik, és bekapcsolódik a főváros művészeti életébe. Elkészülő használati és dísztárgyaiban a magyar népi motívumkincs a Nyugat-Európából hozott agyagtechnikák segítségével jelenik meg. A használt anyag megmunkálásának tökéletesedése, az expresszivitás fokozódása, a nép–törzsi kulturális jelképrendszerek használatának letisztulása, valamint a kísérletezés együtt érvényesülnek pályájának 1935-ig tartó szakaszában.

video

Az agyag poétája (részlet)

Ezekben az években, újabb nyugati utakon járva (Koppenhágában, majd Párizsban és Sèvres-ben) megismerkedett a samott-technikával is (elkészíti első samottfiguráját, a Zsömlelányt, 1933–34). Első gyűjteményes kiállítása a budapesti Tamás Galériában volt 1935-ben. Jelen voltak itt kisméretű, korongolt dísztárgyai és funkcionális alkotásai is: terrakotta faliképek és kisplasztikák, amelyeket középületek, városi bérházak számára tervezett. Alkotásainak egyéni hangvétele a harmincas évek második felétől fedezhető fel: monumentalitás és stilizáció, szecessziós és expresszionista hatások, folklorisztikus ihletettség és korongolt figuráinak geometrikussága egyszerre jellemző. Kovács Margit pályája kezdetétől végéig hazai és nemzetközi szinten is elismert művész. Az 1937-es Párizsi Világkiállításon a Budapest, a Duna királynője című terrakotta alkotása olyan nagy sikert arat, hogy a magyar anyagot bemutató kiadvány címlapjára kerül:

kovacs_parizsi
A Párizsi Világkiállítás magyar információs füzete    

Az 1930-as évek végének vallásos témájú képei részben a középkori bizánci művészet inspirációjára születnek (pl. Angyali üdvözlet, 1938). A negyvenes évektől egyre dominánsabbá válik munkáinak figurativitása, a tematikában pedig a keresztény és a magyar népművészeti jelképek jelenléte. Alakjainak sajátos, egyéni arányaiban, a geometriai minimalizmus, érzelmi telítettség és a díszítés játékossága együtt tud érvényesülni (Kuglófmadonna, 1938).

kovacs_kuglof
Kuglófmadonna (korongolt terrakotta kisplasztika, 1938)

A paraszti és kispolgári világ életképszerű, a bennük megjelenő szocialista heroikusságot gyakran finom iróniával és nosztalgikus bájjal vegyítő ábrázolása az 1950-es évektől kezdődően erősödik, majd folyamatosan fel-feltűnik kisplasztikáinak, domborműveinek és nagyobb méretű alkotásainak jellegében (pl. Családi fényképalbum, korongolt kisplasztika, 1953).

video

Csodálatos ez az ősi mesterség – Kovács Margit a fazekasságról.

Az 1960-70-es években anyagválasztása, alkotási módszere is megváltozik: a korongolt tárgyak helyett a rusztikus, sokszor durva felületű munkák, agyagcsíkokból rakott alkotások jelennek meg, a korábban színes mázakkal fedett, vagy máz nélküli terrakotta agyagot pedig a samott váltja fel. Közben számos újabb témával gazdagszik expresszív alkotásvilága, különböző bibliai, mitológiai lények, népmesei hősök, mondabeli alakok népesítik be azt.

kovacs_angyali
Angyali üdvözlet II. (falikép, 1938)

Kovács Margit pályája során számos hazai és külföldi megrendelést kapott, 1948-ban pedig az elsők között jutalmazták Kossuth-díjjal. Szülővárosa és Budapest mellett az 1960-as évektől Szentendre vált ihlető lakhelyévé, ahol 1973-ban állandó kiállítása is nyílt. A múzeumban a kronologikus rend érvényesül: a termekben a művésznő korai munkái és vázlatai, az 1950-es évek alkotásai, majd az érett korszak művei találhatók. Van itt egy 3D vetítőterem is, amelyben az érintőképernyő használatával a műalkotások virtuális felfedezésére, körbejárására is lehetőség nyílik. Alkotásaiból Győrben nyílt még állandó tárlat, 1974-ben. Az utolsó nagyobb, tíz részből álló, Győr történetéből vett jeleneteket ábrázoló reliefmunkája szülővárosának egyik iskolája számára készült 1973-ban.

kovacs_mora
A Móra Ferenc Általános és Középiskola aulája, Győr (fotó: szoborlap.hu)

Kispéter István

• Publikálva: 2012.12.01. 09:57 • Címke: évforduló, képzőművészet