a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

maurerlMég senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Révész Emese kurátor szerint még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit az idén nyolcvanéves Maurer Dóra, ezt tükrözi a kiállított anyag is. Fantasztikus rajzkészséggel és mesterségbeli tudással indult, hogy azután váratlanul és nagyon radikálisan átváltson egy konceptuális kifejezési formára, ami olyan fokig letisztítja magát a kifejezési formát, a technikát és az anyagot, ahogy azt a magyar grafikában senki sem tette meg, mondta, hozzátéve, hogy ilyen válogatás még nem volt a képzőművész életművéből. A kurátor szerint az is a kiállítás célja, hogy példát mutasson, hogyan lehet a mesterség ismeretében túllépni annak puszta brillírozásán.   Ismertetése szerint a kiállítás anyaga nagyon erősen kötődik a főiskolához. A képzőművész 1961-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, képgrafika szakon, de diplomamunkaként készült rézkarcsorozatát nem fogadta el a bíráló bizottság túlságosan modern látásmódjára hivatkozva. Maurer Dóra később 1990-től 2007-ig volt tanára az intézménynek.

maurerb
Egy pedotípia a kiállításról

A képzőművész olyan problémákat vetett fel életműve első húsz évében, amelyek később is megjelentek fotóin, fotogramjain, filmetűdjein, és amelyek nagyon erősen kötődnek a sokszorosított grafikáihoz. Maurer Dóra igazi virtuóza, mestere a mélynyomásnak, a rézkarcnak, méltatta a kurátor a művészt, hozzátéve, hogy ezek az alkotások nem a megszokott látványos munkák, hanem elmélyülésre sarkalló képek. Van egy olyan filozófiai magjuk, amelyhez mi is kellünk, hogy kibontakozzon, magyarázta. Ismertetése szerint a három teremben látható anyag nagy része magától a művésztől származik, aki az évek során megőrizte nyomatait. Kivételt képeznek azok a munkák, amelyeket a Képcsarnok Vállalat megrendelésére készített. A nemzetközileg is az egyik legmagasabbra értékelt magyar művész kiállított munkái között nagy hangsúlyt kapnak a főiskolás évek sosem, vagy csak ritkán látott darabjai, valamint láthatóak a későbbi, konceptuális korszak kiemelkedő művei és sorozatai. A sokszorosított grafikákat az életmű egységében mutatja be a tárlat, kiegészítve azokat az azonos gondolatkörben fogant fotókkal, fotogrammokkal és filmekkel. 

maurer
Munka a Képcsarnok Vállalatnak

Maurer Dóra pályája első évtizedében hűségesen kitartott a művészi sokszorosított grafika mellett. Mestere lett a rézkarcolás művészetének, 1976-ban Rézmetszet, rézkarc címen könyvet is írt a témáról. Virtuóz technikai tudása ellenére azonban sosem elégedett meg a tradicionális formák kereteivel. Folyamatosan kísérletezett anyagokkal, eljárásokkal. Ennek eredményeként született meg 1966-ra két nagyszerű sorozata, a Pompei és Az este képei, melyekben szürreális képi világot teremtett egyedülálló gazdagságú felületekkel. 1970 körül Maurer azonban innen is továbblépett, amikor már nem a lemezre karcolt kép és annak míves nyomata érdekelte, hanem maga a lemez mint a nyomhagyás tárgya és a nyomrögzítés ősi cselekvése. A hetvenes években kísérleti munkáival, a hordozó lemez formáit meggyűrve, áttörve, elmozdítva, a nyomhagyáshoz kapcsolódó cselekvéseket rögzítve a hazai konceptuális grafika alapvető munkáit hozta létre. Olyan fogalmak kötődnek a nevéhez, mint az egymást követő mozgásfázisokat rögzítő folyamatgrafika vagy a művészi akciókat dokumentáló akciógrafika. Utóbbi jellegzetes típusa a pedotípia, ami lábnyomok által alkotott egyedi nyomat. Az újabb grafikái kapcsán felvetett elméleti kérdéseket a hetvenes években fotósorozatokon, fotogramokon, filmetűdökön, később festményein gondolta tovább.

maurer
Egy lap a diplomamunkából

Maurer Dóra Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművész, professor emerita. 1955-től 1961-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1967-től 1996-ig Budapesten és Bécsben él. 1987-1991 között a budapesti Iparművészeti Főiskola vendégtanára, 1990-től 2007-ig pedig a Képzőművészeti Főiskola (később Magyar Képzőművészeti Egyetem) Festő Tanszékének tanára, 2013-tól Doktori Tanácsának tagja. Grafikákat, rézkarcokat, festményeket alkot, de fotózással, filmmel is foglalkozik. Grafikáival több nemzetközi díjat nyert. A Nyomhagyás - Nyomtatás című tárlat december 3-ig látható a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

(mti)

• Publikálva: 2017.10.13. 08:55