a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Látáscsapda – Beszélgetések El Kazovszkijjal

elkazvszkijlead

A kötet az írott sajtóban megjelent interjúkból válogat. Az olvasónak az lehet az érzése, hogy a megszólaló nem csak beszélgetőtársaival, hanem vele is párbeszédet folytat.

El Kazovszkij halála előtt néhány nappal megbízta néhány közeli barátját, hogy emlékét megőrizvén alapítsák meg az El Kazovszkij Alapítványt. A szervezet fő célkitűzése, hogy a 2008-ban elhunyt művész életművének ismeretlen részét is feltárják, például hogy kiadják oroszul és magyarul is verseit, vagy a festészeti életművét átfogó katalógust. A napokban mutatták be a Magvető Könyvkiadónál megjelent új kötetüket, a Látáscsapdát, amely a vele készült beszélgetésekből, interjúkból nyújt válogatást.

kazovszkijlatascsapdakonyv

A könyvet 2012. december 14-én mutatták be a nagyközönségnek a Budapesti Építészeti Központban, a FUGÁban. A beszélgetést vezető Rózsa Péter elsőként az Alapítvány tagját, Szilágyi Ákos költőt szólította meg, aki sokáig Kazovszkij élettársa volt. Ő hiányolta a könyv végéről a név- és tárgymutatót, de a kiadvány erényéül emelte ki, hogy a beszélgetések mind olyanok, mintha a bennük megszólaló művész az olvasóval beszélgetne. Szerinte a festőnő az egész életét a teatralitás jegyében élte meg. Sok konfliktusa volt önmagában extravagáns megjelenése, öltözködése miatt is. Mindezek ellenére abszolút nő volt, férfiúi intellektussal és női képzelőerővel.

Földényi F. László a festő megfogalmazásait Csáth Géza naplójának nyelvezetéhez hasonlította: „nincsenek benne mellékösvények". Teatralitás-szemléletéhez kapcsolódóan kiemeli Ungváry Rudolf beszélgetését, aki nem alákérdez, hanem pontosan a művész által felépített imázskellékekbe kérdez bele, mint például a fiúszerelem. Jerger Krisztina visszaemlékezett arra, hogy az ő lakásán, Varsóban derült ki, hogy beteg, de nagyon nagy volt benne az élni akarás. Szerette a vendéglőket, a nagy beszélgetéseket, a sétákat, az ételeket. Nagy hedonista volt.

Király Levente röviden összefoglalta a kötet tartalmát: az első beszélgetés 1980-ban jelent meg, az utolsó 2008-ban. Szerinte érdemes sajtótörténeti szempontokat is szem előtt tartva végigolvasni ezeket, hiszen a fogalmazásmódban, a fogalomhasználatban is folyamatos változás érzékelhető.

A megszólalók szerint Rényi András került legkésőbb kapcsolatba El Kazovszkijjal. Sokat beszélgettek művészetről, de személyes ügyekről soha. Beszélt arról is, hogy a művésznek mindig meg kellett mutatni a róla szóló szövegek összes változatát, egyfajta ellenőrzői jogot gyakorolt. Ezzel szemben műveinek befogadói számára soha nem készített elő kész jelentést, viszont kiállításait, a művek sorrendjét nagyon szigorú gondolati fonal mentén rendezte el.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2012.12.20. 10:50 • Címke: nők, beszélgetés, hír