A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Különleges ajándékot, szülőházát és gyermekkorának színterét kapta meg
2002-ben Medgyesegyházától Schéner Mihály. Gyönyörű az épület – a
Kossuth-díjas művészpolihisztor, a pankulumok és Csibu-Csiri atyja biztosan ott ücsörög holdvilágos estéken a verandán egy pohár bor társaságában, és a régi idők járnak az eszében.90 éves lenne az alföldi városban 1923. január 9-én világra jött Schéner Mihály, aki igazi művészeti polihisztorrá fejlődött hosszú élete folyamán. Tulajdonképpen minden megfogható valóságot létrehozó műfajban, az összes létező alapanyagot és technikát használva alkotott: festett, rajzolt, színezett, faragott, ragasztott, metszett, vájt, kapart, öntött és agyagozott. Néhány dologhoz azonban mindvégig hű maradt a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula tanítványaként 1947-ben elvégző, pályafutásának elején expresszív képekkel jelentkező, majd pedig egyfajta szürreális konstruktivizmusig eljutó művész. Hű maradt ahhoz a népi formakincshez, amelyet még gyermekkorából hozott magával: a mézeskalácsformákhoz, a népi huszár- és betyárábrázolásokhoz, azokhoz a motívumokhoz, amelyeket többek között a hétköznapi eszközök díszítésén, a pásztorok faragványain, a búcsús tükrös szíveken láthatott.
Hű maradt mindvégig a népi motívumok felhasználásával kialakított magánmitológiához is. Festészete mellett az 1976-ban a Játékfundamentummal és a Fejstruktúrákkal induló nagy grafikai sorozataiban, különösen a nyolcvanas években fekete filctollal rajzolt Diabolikonban születik meg egy saját kis világ, ahol a pankulumok, Csuknya-csapnya, Muma-tutus, a Láncos agyrabló, vagy a Timi-tömi nyusz baszkuruttyok laknak. A kilencvenes évek meghozzák a folytatást, többek között a fekete golyóstollal rajzolt Infernót Pigulával és a többiekkel: az irdatlan Kalopygaéval, a Tribádokkal és Najádokkal, valamint a két férfi tőgyfejő nővel. A sorozatokat, és ez már a címadásokból is kikövetkeztethető, át meg átszövi egyfajta vaskos, népi erotika és az emberiség nagy mitológiáinak mintájára megszületnek és szituációkba helyeződnek a szereplők is. 
Grafikái letisztultan mutatják meg mindazt, ami már jelen van a korábbi produktumokban. Amelyekből, hála Istennek, rengeteget hozott létre a művész, a „klasszikus” olajképektől, grafikáktól az applikált táblaképeken, saját újításaként számon tartott textilszobrokon át eljutva egészen a gyermekjátékokig. A hatalmas és csak részben feldolgozott életművön következetesen végigvonul a rajzolás művelése és szeretete, ami a pályaív csúcsára meghatározóvá válik Schéner számára. Ahogy egyik nyilatkozatában el is hangzik: a rajz mindennapi kenyerévé vált, de soha sem elégszik meg a valóság, a természet másolásával. Sokkal izgalmasabbnak tartja a teremtést, a valóság egy magasabb, istenközeli szférába emelését, a demiurgosszá válást.
90. születésnapján grafikáit lapozgatva bátran kijelenthetjük, a ’94-es nyilatkozatban elhangzott ars poetica valósággá vált, és Schéner a medgyesegyházi tömésházból elindulva egy olyan világot teremtett, amelybe érdemes lesz minden korban belekukkantani. Jól jár vele mindenki, műértő és műkedvelő egyaránt.
Pálffy Lajos
A képek forrása: a Körmendi Galéria (Budapest-Sopron) honlapja.