a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Ujházi esszencia a Vár oldalában
Ne féljetek! – ezt a címet adta a Várfok Galériában megrendezett, a magunk mögött hagyott év terméséből válogató kiállításának Ujházi Péter.Ne féljetek! – ezt üzente a felejthetetlen pápa, II. János Pál is, amikor elfoglalta Szent Péter trónját. És ez a két szó volt az, amely állítólag megrendítette a Ronald Reagan által Gonosz Birodalmának nevezett tömböt. Ujházi, aki a múlt század hatvanas éveitől van a pályán (és olyan nagy mesterekkel büszkélkedhet, mint Kmetty János és Bernáth Aurél) megélte azokat az időket is, de e címmel és új munkáival inkább a jelen ránk szakadó problémái miatt akar biztatni bennünket.
Csókahegy
Egy sárgára mázolt farostlapon öreg, rozsdás és szakadozott láncokkal van felírva ez a két szó, és valóban, most már nem a klasszikus értelemben vett rabságtól, a szabadság és a demokrácia hiányától kell tartanunk. Ezek a láncok megrozsdásodtak, a sok viseléstől elkoptak, darabokra szakadtak. A huszonegyedik században talán éppen az a félelmetes, hogy a demokrácia és a szabadság hiánya már nem tűnik fel szinte senkinek. A modern korunkban az emberre leselkedő ilyen és ehhez hasonló veszélyekre is kellene reflektálni a képzőművészetnek. Talán Ujházi Péter forgatagai, vidám színei és tömegjelenetei is ezért szürkültek, szomorodtak le az ezredforduló után el. Ronda lett a világ, ezzel él együtt az ember – vallja a művész az egyik interjúban.
Három lakott bolygó
Ujházinál a valóság naplózása a kezdetektől tart, a változásokra való reakcióként módosulnak azok a szürreális lényektől kavargó világok, színes kavalkádok is, amelyekkel tulajdonképpen a történelmet akarja megjeleníteni. A fiatal festő, aki a főiskola után visszatér szülővárosába, Székesfehérvárra, a kezdeti valóságos színorgiák után már a hetvenes években homokkal tompítja képeit. Ekkor készülnek első, színpadképekhez hasonlítható, tárgyakból, növényekből és hulladékanyagokból összeálló dobozai is (asszamblázs), amelyekből a 80-as években is születik jó néhány. A színek tovább komorodnak, teret nyer a labirintus, a piramis vagy hegy motívuma a képeken, amit a 2000-es években a bolygók váltanak majd fel.
Hegyek között
Bolygók, amelyeket absztrakt figurák népesítenek be, a Várfokban kiállított Három lakott bolygó egyikén óriási százlábúak élnek, a másikon talán humanoidokat látni, míg a harmadik felszínén valósággal nyüzsögnek a semmihez sem hasonlítható képződmények. A Támadók is nyilván valóan űrlények, amelyek éppen egy méretes szakadékba szorítják az embereket. A Nehéz Angyalföld című képen a semmibe futó vágányok mellett megjelenő rémalakok mutatják meg a város ezen látszatát. Ujházi Péter azt vallja, hogy amit fest, az mind látszat, mert a lényeget szerinte nem lehet megfesteni. Ugyanakkor a látszat nagyon gyakran és nagymértékben torz, alig mutat szépet: ha mégis, azt igyekszik is a művész lefesteni. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy ezek a látszatok valamennyire az érdek nélküli valóságot öltöztetik fel.
Magyar vidék
A kiállított friss táblaképek és a Magyar vidék sorozatból származó dobozok mellett kikerült a falra néhány grafika és a kezdetektől a Fehérvár melletti Nadapon festett impresszonista lombképsorozat néhány friss darabja is. A teljesség igénye nélkül, de mégis arra törekedve – ez járhatott a kiállítás rendezőjének fejében, aki felmérve a rendelkezésre álló teret, jó döntéseket hozott. Bátran kijelenthetjük, a látogató egyfajta Ujházi-esszenciához jut a Várfok utcában, a galéria egymástól valamennyire elkülönülő tereiben.
Pálffy Lajos
Ujházi Péter: Ne féljetek!
Várfok Galéria, 2012. 12. 06. – 2013. 01. 12.