a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Északi humanizmus kint és bent
115 éve született Alvar Aalto, a modern funkcionalista építészet és design finn megteremtője. Bútorai a mai i-Store-okból is ismerősek lehetnek.Sokat tanult elődjeitől, a svéd Gunnar Asplund és Sven Markelius munkásságából, személyesen is ismerte őket. 1930-ban találkozott Moholy-Nagy Lászlóval, aki akkor már tíz éve Berlinben lakott és a Bauhaus iskolájában tanított. Kortársaival együtt, akik még a klasszikus építészet tanulták, hamar átváltottak az új, funkcionalista irányzatra. A harmincas évek elejére már az új stílus mesterének számított.
1923-ban alapította meg tervezőirodáját Jyväskyläben, 1927–35 között megépítette Viipuri város könyvtárát (ma: Vyborg, Oroszország), 1928 és 30 között a Turkui Hírlap épületét, 1929–33 között pedig a fehér falú, absztrakt esztétikájú Paimio Tüdőszanatóriumot, amellyel csatlakozott a konstruktivista-funkcionalista stílusirányzathoz. Az ipari épületek tervezésekor inkább a funkcionalizmus és a technológia által követelt formák kerültek előtérbe, míg kisebb projektjeiben szerepet kapott a finn hagyományos stílus is.
A Vyborgi könyvtár auditóriuma
A harmincas évektől megingott a hite a szigorú funkcionalizmusban, valószínűleg azért, mert a városépítészet területén nagyon nehéz volt a valódi felhasználók igénye szerint tervezni, ezáltal a modernizmus kissé személytelenné vált. Igazán elismertté 1936–37-ben a párizsi világkiállítás finn pavilonjának a megtervezésével, majd a New York-i világkiállítással vált. Hullámos, ferde lécekkel és fahasábbokkal borított felületei jellegzetesek: ezek szimbolizálták Finnország és az erdők szoros kapcsolatát, amely az acél, az üveg és a beton kombinálásával vált igazán kontrasztossá. Ezt a stílust Frank Lloyd Wright később zseniálisnak nevezte. A finn tervező ezután már bátrabban kísérletezett: megépítette a purista modernizmustól már távolabb álló Villa Maireát, Harry és Maire Gullichsen számára (utóbbi szorosan együttműködött vele a belső design kialakításában). Az U-alakú épületben felfedezhető az brit és a japán építészet hatása.
Villa Mairea
1941-től már amerikai egyetemeken is tanított. A második világháború után tanítványait arra buzdította, hogy a háború következményeit viselő Finnország számára alacsony költségvetésű házakat tervezzenek. Fontos háború utáni alkotásai közé tartozik a wolfsburgi templom és kulturális központ, amely 1958–62 között épült. Ennek középpontja a tetőterasz, amely a görög agórák képét idézi, és amelyet az épület diszkrét belső zártsága véd. A Párizs melletti Maison Louis Carrét második feléségével közösen tervezte Louis Carré galériatulajdonos felkérésére 1956-ban. A ház, amelynek a bútorait is Aaltoék tervezték, nyaranta nyitva áll a publikum előtt. 1958–72 között épült a dániai Aalborgban a Modern Művészeti Múzeum. A negyvenes évek végén készült a Helsinki Műszaki Egyetem épülete és a Helsinki Kulturális Központ. Ezeken egyre többet használta a nyerstégla felületet és a festői, erősen differenciált tömegkompozíciókat. Életének utolsó két évtizedében olyan monumentális épületeket tervezett, mint a Finlandia Hall (Helsinki Kongresszusi Központot) vagy az Esseni Operaház.
A Finlandia Kongresszusi Központ
Mindkét felesége munkatársa is volt egyben. Halála utána második, ugyancsak építész felesége ápolta örökségét, valamint befejezte a félbemaradt épületeket, például a jyväskyläi város színházát.
Alvar Aalto első feleségével, Ainóval
A bútortervezés, belsőépítészet és a design is foglalkoztatta. Az északiakra jellemző humanizmus mindig felfedezhető terveiben: az ember a felhasználó, ezért a természetes anyagok és az ergonómia kiemelkedően fontos. A húszas évek végétől tervezett bútorokat, például 1932-ben a szanatórium részére a Paimio karosszéket, amely hajlított rétegelt nyírfalemezekből készült, csendes, rugalmas és kényelmes volt – elsősorban a szanatórium részére tervezte, de a könyvtárban is használták.
Alvar Aalto és Elissa Aalto
1935-ben megalapította saját bútorgyárát, az ARTEK-et. 1937-ben megtervezte a Savoy-vázát, amelyet mai napig gyártanak, és amely lágy formái miatt könnyen felismerhető. De nem csak bútorokat, hanem pl. a Vuoksenniska templom orgonasípjait is ő tervezte meg, nem csak sajátos hangzást, hanem letisztult, egyedi látványt is kölcsönzött a rendkívüli hangszernek.
Manapság az Apple Store-okban található Genius Bar pultjainál is az általa tervezett High Stool 64 típusú székeken lehet ülni.
High Stool 64 az Apple Store-okban is
Egyik magyar méltatója, Kubinszky Mihály szerint Aalto soha nem maradt meg a saját sablonjánál, a funkcionalizmusba mindig művészetet vitt, és úgy ötvözte a saját hagyományainak gyökereit, hogy nemzetközi szintre emelte építészetét.
Bakk Ágnes