a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Bajuszos barbárok időgyűrte arccal

Nézem az időgyűrte arcokat, a messzire tekintő szemeket. A legöregebbnek tűnő fehér inges Szabó Imrét, a balmazújvárosi csikóst, aki 1976-ban került a fényérzékeny celluloidra.

Vagy a kisújszállási juhász, Péter Béla ránc hátán ránc ábrázatát. A munka közben is levett, tulipános posztómellényt hordó kecskeméti juhászt, Kovács Györgyöt tekintélyes orrával. És itt is van a kérdés: korunk okostelefonnal tájékozódó és fényképező, billentyűzetet koptató kezű utazója vajon hogy érezné magát körükben? Valahogy talán úgy, mint a kedvenc főiskolás történetünkben az a két Ausztriából áttévedt francia, akiket egy rettenetes soproni talponállóban simán meggyőztek jókedvű magyarok arról, hogy ez még csak hagyján, az Alföldön viszont embert is esznek. (Annál nagyobb volt a csodálkozásuk, amikor a folyamatosan vidám társaság valahogy Dukára, a kompországos Simonffy András által lakott kastélyba keveredett. Ahol az őskáosz közepén ott ült az író és éppen a legfrissebb Le Monde-ot olvasgatta.)

kunkovacs5
Nem esznek embert

Kunkovács László viszont biztosan jól érezte magát a ménesek, gulyák, nyájak és a pásztortüzek mellett. Könnyen szót is értett az eltűnő világ utolsó embereivel, hiszen mondhatni közéjük született, amikor 1942-ben Endrődön meglátta a napvilágot. Kunkovácsnak amellett, hogy négy könyve is van és számolatlanul jelentek meg néprajzi, szociográfiai, kultúrtörténeti tárgyú írásai, Magyarországon már 128 helyen volt fotókiállítása. A Balogh Rudolf-díjas fotós néprajzi tárgyú képeit emellett 16 ország 36 városának lakói is láthatták.

Láthatták a kondások, juhászok és gulyások, no meg a csikósok portréi mellett ezeket az embereket akcióban is. Mondjuk a pányvát behúzó Gyursánszki János gulyást, vagy a birkáját körmöző Kovács Györgyöt. Tapasztalhatták az új világ betörésének első jeleit, a klasszikus Szokol rádiót a rá madzagozott két darab Perion márkájú laposelemmel, amelyet a bajusz nélküli, harminc felé járó gulyásbojtár hallgat. Apropó bajusz: az még érthető, hogy nőket csak elvétve látni a képeken (maszkulin szakmák ezek, nem is lehet vitás), de az már azért elgondolkodtató, hogy a lefotózott majd félszáz pusztai ember közül csak ötnek nincs valamiféle szőrzet az orra alatt.

kunkovacs3
Sok ránc, kisebbfajta bajusz

A bajusznak minden ideillő formájával találkozhatunk a szél borzolta ritkás mellett a jól faggyúzott tömötten át egészen a szónoklat közben hadonászó oldalrafésült emberről elnevezettig. És ott vannak a széllelbélelt pásztorszállások, nádból rakott juhászkunyhók és szárnyékok. A használattól fényes juhászkampók és a kolompok, a jobb napokat látott függönyökben felakasztott szikkadó gomolyák, a rühzsírtartó üvegek egészen addig a botot fogó hat ujjban végződő kézig, amelynek gazdája egykoron biztosan táltosként révült volna.

A másik nagy egység a dunai és a tiszai halászoknak a múlt ködébe vesző világát mutatja meg. A képek jobbára a nyolcvanas évek derekán készültek, a szereplők pedig egytől egyig idősebb emberek. Vélhetően egy sem él már. És nem hiszem, hogy tudja még valaki, hogyan kell halat fogni a túrópókkal, avagy kukucskával. A fűzfavesszőből font tapogatóval, vagy a háromfelé ágazó botra szerelt nyomóhálóval. Vagy azt, hogy mi fán is terem a lócsontos kece. Vajon hányan tudják szabályosan kivetni még a dobóhálót Tokaj környékén, és hol van az a kevei, már 1986-ban erősen szakadozott emelőháló, amellyel a „kis” Túrt is át lehetett érni? Elmerült az időben a tiszavárkonyi Malik Péter 1983-ban lefotózott megfáradt arca is, a hajnali köd pedig örökre elnyelte kivonuló a rozoga ladikokat a Béke Halászati Tsz I. sz. úszó halboltjával együtt.

kunkovacs4
Elnyelte a hajnali köd

Azaz, hogy mégsem teljes az elmúlás, hiszen itt vannak ezek a képek. És vannak még sokan olyanok is, akik azon dolgoznak, hogy mindez ne merüljön el. Fiatalok és idősebbek, akik közé Kunkovács László is tartozik. Köszönet munkájukért és a kiállításért!

Pálffy Lajos