a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Értékmentők a Magyar Zsidó Múzeumban

omikeA kiállítás és a koncepció legnagyobb érdeme, hogy feltárta és a nagyközönség számára elérhetővé, átélhetővé tette a múlt egy eddig igen kevesek által ismert szegletét. Bár a kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban kapott helyet, nem zsidó ügy – a magyar művészet, a magyar művészek ügye.

Májusban lesz 75 éve, hogy 1938-ban a magyar törvényhozás elfogadta az első, majd 1939 elején második zsidótörvényt, amely 20, majd 6 százalékban maximálta a zsidónak minősített állampolgárok arányát bizonyos, elsősorban szellemi foglalkozások esetében. A művészeti területeken a törvényt nagyon hamar végrehajtották, olykor a benne előírt számokat messze túl- vagy előteljesítve. A film és a színház területén szakmai okokra hivatkozva, valójában a zsidótörvények végrehajtására jött létre 1938-ban a Kiss Ferenc vezette Színészkamara, amely két generációra visszamenőleg vizsgálta a felvételüket kérők felmenőinek vallását, így a diszkrimináció sújtotta színészeket már egyáltalán nem vették fel. 1941-ben újságcikk szólt arról, hogy elbocsátották az utolsó zsidónak minősített színészt is a Nemzeti Színházból: Gózon Gyulát.

omike
Az OMIKE már 1909 óta működött

A diszkriminációra válaszul az 1909 óta működő Országos Magyar Izraelita Kulturális Egyesület, az OMIKE 1939 októberében meghirdette a Művészakciót. Az akció elsődleges célja a szolidaritás kifejezése és a segítségnyújtás volt: munkát, megjelenési lehetőséget teremtettek a kirekesztett művészeknek – önerőből, közösségi összefogással. A Művészakció másik célja az, hogy fenntartsák a közösségben kialakult magas kulturális színvonalat.

A letiltott színészek színházat hoztak létre a művészakció keretében, a Wesselényi utca 7. szám alatti Goldmark Teremben. A színház igazgatója Bánóczy László, művészeti vezetője a Nemzeti Színház egykori színész-főrendezője, Bálint Lajos, főrendezője Beregi Oszkár volt.

omike
Végső simítások a megnyitó előtt

Az 1944. március 19-ig, a német megszállás napjáig működő akció keretében hat kiállítást és több mint 700 színházi előadást, előadóestet, koncertet rendeztek a Goldmark Teremben, összesen 300 000 néző előtt. A rendezvényeket csak zsidónak minősülő személyek látogathatták. 500–700 művészt foglalkoztattak, minden művészeti ágban, ami az érintetteknek nagy segítséget jelenthetett. Önerőből, pártoló tagok útján tartották fenn magukat, 1943-ban mintegy 5000 pártoló tagot tartottak nyilván. A közösség tagjai számára becsületbeli ügy volt, hogy aki tud, adakozzon a nemes célra, illetve vásároljon a kiállított műtárgyakból.

omike
„A kultúra a múlt feldolgozásának a legjobb eszköze” – Harsányi László

Amint az OMIKE akciója mai szemmel nézve civil kezdeményezés volt, úgy a mai feldolgozó munka, a kiállítás és a fesztivál maga is egy civil mozgalom eredményeképpen jött létre. Harsányi László társadalomkutató, a Holokauszt Emlékközpont volt igazgatója egy éve kezdte meg az OMIKE történetének kutatását, feldolgozását. Eredményeit először a Facebookon tette közzé: minden nap közreadott valamit, az írások mini-esszésorozattá, most pedig egy kiállítássá álltak össze.

omike_anna
Anna Margit az OMIKE grafikusműhelyében Vaszary Jánossal (forrás: OSZK)

Harsányi László és Vizi Éva levéltáros kutatásai alapján 1939–44 közötti hat kiállításon 165 művész vett részt, összesen 700–800 műtárggyal. Ebből 258-at sikerült azonosítani, százat pedig megszerezni és kiállítani a mostani kiállításon, összesen 30 művésztől, Anna Margittól Vajda Lajosig és Ámos Imréig. „A kultúra a múlt feldolgozásának a legjobb eszköze” – állítja Harsányi. Kívánjuk, hogy így legyen, és minél többen ellátogassanak a kiállításra és az ahhoz csatlakozó fesztiválra is. A kutatás teljes anyagát adatbázisban is hozzáférhetővé tették ezen az oldalon.

omike
Adatbázis, kiállítás, fesztivál

A kiállítás a nyitánya a májusig tartó Goldmark Fesztiválnak, amelynek keretében képzőművészeti, színháztörténeti kiállítások, koncertek és műsoros estek állítanak emléket az OMIKE tevékenységének. A Bajor Gizi Színészmúzeumban a Művészakció keretében fellépő közel 200 színész, mint például Ascher Oszkár, Beregi Oszkár, Palotai Erzsi emlékére rendezett kiállítás lesz. Lesznek olyan események, amelyek felidézik a korabeli műsoros estek hangulatát. Február és április között csütörtök és szombat esténként, valamint vasárnap délutánonként látható műsorok a különböző műfajok keresztmetszetét adják: lesznek komolyzenei koncertek, áriaestek, kabarék, könnyűzenei nosztalgia-koncertek, irodalmi estek. A helyszín a Goldmark-terem mellett a Belvárosi Színház, a Spinoza Kávéház, az Orfeum. Fellépnek majd többek között Balázsovits Lajos, Kulka János, Csákányi Eszter, Udvaros Dorottya és Alföldi Róbert.

omike

Értékmentők – OMIKE Művészakció 1939-1944
Magyar Zsidó Múzeum
V-CS: 10.00 - 18.00
P: 10.00 - 15.30
egyéni belépőjegy: 800 forint
csoportos belépőjegy: 500 forint (minimum 10 fő esetén)

LE

• Publikálva: 2013.03.04. 08:30 • Címke: program, kiállítás, történelem, művelődéstörténet