a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Picasso: a zseni és a riviérai kommunista
„Az Isten is csak egy másik művész. Kitalálta a zsiráfot, az elefántot és a macskát. Nincs igazi stílusa. Megpróbál ezt-azt kitalálni.” Hát, volt önbizalma a kis spanyolnak, az biztos.
Mert Pablo Picasso, teljes nevén Pablo Diego José Santiago Francisco de Paula Juan Nepomuceno Crispín Crispiniano de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz Picasso (!) alacsony emberke volt, aki ráadásul még a negyvenes éveiben tökéletesen meg is kopaszodott. Helyesen írni sosem tanult meg, viszont már gyerekként tudott mindent, amit a festőakadémiákon tanítanak. Lehet szeretni, vagy utálni/irigyelni rengeteg jó nője, vagyona miatt is. 40 éve halott a világ egyik legzseniálisabb, és biztos, hogy a legismertebb képzőművésze.
Avignoni kisasszonyok (1907)
Mert a Picasso név közel annyira ismert, mint a Coca-Cola, amely pedig köztudottan az O.K. után a legismertebb kifejezése az emberiségnek. Hogy miért alakult így, abban legnagyobb szerepe talán a sajtónak van, csak azután jönnek szegény rajz- és művészettörténet-tanárok, akik kétségbeesetten igyekeznek elmagyarázni, hogy miért is jó nekünk az Avignoni kisasszonyok, vagy mit ábrázol a Guernica (ez utóbbira még visszatérünk). A sajtóról csak annyit, hogy Picasso Dalí mellett az elsők között volt, akik arcukkal, életükkel is igyekeztek eladni a művészetüket. A lapok már a második világháború előtt odafigyeltek a társasági életre; a háború után, a televíziózás elterjedésével pedig egyenesen virágzásnak indult a sztárkultusz. És Picasso ekkor már sztár volt a szó szoros értelmében. Méghozzá egy olyan, önmagát felépítő ember, aki mindig szem előtt tartotta az érdekeit, másokkal meg nem nagyon foglalkozott.
Guernica (1937)
Sokszor szemére vetik, hogy nagyon hamar elfelejtette azokat, akikkel együtt bulizott és nyomorgott a XX. század elején Párizsban (Modigliani és a párizsi iskola kevésbé ismert arcai). Mikor többek között Gertrude Stein pénze meghozta számára az áttörést, bizony zárva maradt új és tágas műtermének kapuja a régi cimborák előtt. A sajtó és az ambíció mellett káprázatos pályafutását segítette az is, hogy őt tartják a világon a legtöbb szignált alkotást prezentáló művésznek.
Picasso is megfestette a Moulin de la Galette egy pillanatképét (1900)
A rosszmájúak szerint ha húzott egy vonalat, már azt is gondosan aláírta. Ebben lehet is valami, gondoljunk csak végtelennek tűnő számú kerámiáira, amelyek manufaktúrájából özönlöttek a boltokba a mester néhány odavetett ecsetvonásával. És ott vannak még ismert korszakainak megszámlálhatatlan vásznai, hosszú grafikai sorozatai, freskói, köztéri szobrai és kisplasztikái. Mindezek mellett készített kollázsokat, rézkarcokat, linóleummetszeteket, talált tárgyakból applikált dolgokat; no és a már emlegetett rendkívül rossz helyesírással drámákat és verseket is írt.
Fürdőzők (1956)
Példátlan ismertségéhez hozzájárulhatott többnyire a széles nyilvánosság előtt zajló szerelmi élete is. Picassónak kivétel nélkül jó női voltak, akikkel szívesen mutatkozott hétköznapokon és ünnepeken egyaránt. Köztudott, hogy az első feleségével, a balettáncos Olga Hohlova (12 év), Dora Maar (10 év), valamint a Françoise Gilot (11 esztendő), vagy az utolsó, 20 éves rekorddal büszkélkedő feleség, Jacqueline Roque mellett számtalan nő megfordult a mester műtermében és más helyiségeiben is. Tartósabb kapcsolatait művészetében jól le lehet követni. Az aktuális múzsa más és más módon jelenik meg a vásznakon. Jacqueline Roque-ról, aki a mester cserepeit árulta a Madoura-műhelyben, és akit 79 évesen vett el, legalább 400, általában hosszú nyakú és erőteljes állú kép keletkezett. Olgáról, az orosz tábornok lányáról még készültek realista képek, de a mellette 8 évig szeretett érzéki Marie-Thérèse Walter és a művelt horvát fotós Maar már a jellegzetes, egyszerre profilból és szemből ábrázolt „picassók” modellje volt.
Dora Maar
Ismertségében nem lényegtelen tényező politikai szerepvállalása sem. A családi indíttatás ellenére a spanyol polgárháború alatt a köztársaságiak, tehát a sztálini Szovjetunió által támogatott baloldal mellett kötelezi el magát – cserében ki is nevezik a Prado tiszteletbeli igazgatójának. A második világháborút elkötelezettsége ellenére nem a partizánok között az erdőben, hanem párizsi műtermében, festéssel töltötte, csak 1944-ben lépett be a francia kommunista pártba. Ezután nyaranta a francia tengerparton rajzolta sorozatban békegalambjait és járta a „béketábor” kirakatkongresszusait. Hitében nem ingatta meg a sztálinizmus leleplezése, de az ’56-os magyar forradalom sem. Ugyanakkor eme riviérai kommunizmust jól jellemzi a híres Guernica, Picasso talán legnagyobb (3,5 x 7,8 méter) vászna, amellyel állítólag egy híres torreádornak akart emléket állítani, majd megérkezett a köztársaságiak 300 ezer pezetája, és ezután alakult azzá, ami. Persze lehet, hogy ez csak merő rosszindulat, de biztos, hogy a hírhedt terrorbombázás nem a hétfői vásár, hanem két hadiüzem és az Oca folyó hídja ellen irányult és 120 halottal járt, amelynek többsége a kétezer fős köztársasági helyőrség katonája volt.
Pálffy Lajos