a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Útikalauz időutazóknak – Klösz György újrafényképezve
Az időben utazgatni többféleképpen is lehet. Van aki álmában, mintegy
véletlenül kel útra. Van, akinek elég lecsuknia a szemét, és máris utazik
a megcélzott korba, országba. Érdekes, valahogy általában visszafelé
szoktak utazni az emberek, nem mondjuk a jövő Budapestjére kíváncsiak,
vagy nem egy gigantikus nyeremény lottószámaiért kelnének útra. Lugosi Lugo László is a múltat, pontosabban a századfordulós Budapestet választotta, de neki nagy segítsége volt, mert egy Klösz György nevű fotográfus munkássága alapján tudott visszamenni, majd pedig sétálgatni, utcáról utcára. Most a Mai Manó Házban láthatjuk az út dokumentációját.
A darmstadti születésű Johann Justus Georg Klöss 1866-ban, 22 évesen, Bécs érintésével érkezett Pest-Budára szerencsét próbálni. És szerencséje volt vele a páratlan fejlődés előtt álló fővárosnak is, hiszen ezt a soha nem látott felvirágzást ő dokumentálta a legteljesebben. 1500 remek városképe marad az utókorra (amelynek a „hálás” részéhez tartozik Lugosi Lugo László). A gyógyszerész Klösz Bécsben szerzett fotográfusi tudományát kamatoztatta nálunk, több műterme is volt a fővárosban. Ezek mellett sokszorosító üzemet és nyomdát is gründolt, és negyven évig fényképezte a fővárost, Magyarország kastélyait és a műtermébe bekopogtató kuncsaftokat. Emellett fotóapparátjaival ott volt a jeles eseményeken, az 1875–76-os és az 1878–79-es nagy árvizek mellett munkatársaival együtt ő rögzítette Kossuth Lajos temetését is. Lugosi Lugo László 10 évet töltött Klösz munkásságának tanulmányozásával, tehát időutazással. Végül arra jutott, hogy Klösz apparátjához hasonló állványos masinával megkeresse 60 fotójának helyszínét, kicentizze a látószöget és a gyújtótávolságot, beállítsa az exponálási időt, majd pedig elkészítse a felvételt.
Klösz György: Kálvin tér, 1900 körül
Lugosi Lugo László: Kálvin tér, 1996
Mi pedig a régi és az új felvételek egymás melletti tanulmányozásával elgondolkodhatunk azon, hogy jó irányba mentek-e itt a dolgok, no és azon is, hogy mennyire becsüljük meg többek között az épített örökségünket, vagy éppen elődeink akaratát. Mint mondjuk az ifjú Grassalkovich Antalét, aki nagyon értékes belvárosi telket adományozott szigorúan a Klösz által 1895-ben lefotózott Nemzeti Színház megépítésére. Amelyet végül 1908-ban zártak be tűz- és életveszély miatt. És az 1913-as bontás után végül sosem építettek újjá, a gróf rendelkezését pedig valami zavaros magyarázkodás után figyelmen kívül hagyva, a telekre felhúzták az East-West Business Centert, hadd forogjon a gróf úr a sírjában. Az enyészeté lett a Klösz által 1895–96-ban, a Gellért-hegy oldalából lefényképezett Tabán is. Aminek egy jellegtelen park van most a helyén, a girbegurba utcácskákon, az ecetfás kocsmaudvarokon csak a korabeli fotográfiákat és Krúdy írásait használó időutazók járhatnak-kelhetnek. És néha-néha felvetődik, hogy vissza kellene valamit, legalább néhány borospincét hozni belőle. 
Klösz György: A pesti Dunapart a Fővámházzal, 1894
Lugosi Lugó László: A pesti Dunapart a Szabadsághíddal, 1996
De a Klösz által 1896-ban lefényképezett Vígszínházat sem tudtuk megbecsülni, mert az még érthető, hogy a Néphadsereg Színházaként újjáépült teátrumra nem került vissza a timpanon tetején lévő szoborcsoport vagy a homlokzat központi helyét elfoglaló koronás címer. Viszont az 1994-es átfogó felújításkor ezekre is lehetett volna fővárosi, vagy éppen állami akarat. És ezek után már miért is tudtunk volna mit kezdeni a Klösz által 1894-ben, teljes pompájában levett, Hauszmann Alajos által tervezett New York kávéházzal. Vagy a kevésbé ismert Ferdinánd híddal. Podmaniczky utcai feljárójának 1896-os, Klösz-féle, majd Lugosi Lugo által 1996-ban készített képén jól látszik a hozzáállásunk. Mert azzal, hogy 1945-ben Élmunkás hidat faragtak belőle, már nem lehet mit kezdeni. De elvileg ismét polgáraié a város, tehát gondoskodhattunk volna róla, hogy a feljáró valamennyit visszakapjon régi fényéből, ne lehessen úgy elmenni mellette, hogy igazából csak egy lyukat látunk és valami homályos, kopott szobrot előtte.
Pálffy Lajos
Budapest Remake – Klösz György halálának 100. évfordulójára
Klösz György 1900 – Lugosi Lugo László 2000
Mai Manó Ház
2013. május 10. – június 9.